JÓ ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ A DEVIZAALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS?

loading...

JÓ ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ A DEVIZAALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS?

[good_old_share]


NYÍLT LEVÉL DR. SZEPESHÁZI PÉTERHEZ

 

Tisztelt Ügyvéd Kollega Úr! Kedves Péter!



Köszönöm – hozzám is eljutott – a C-118/17 jogértelmezési és jogalkalmazói tárgyú hézagpótló elemzést nyújtó publikációd, nagyszerű összefogott és a jogértelmezés keretei között maradó munka.

loading...

Én is küldök lsd. csatolva neked valamit. Kúriának a keresetben név szerint nevezett mintegy 40 bíráját (Kúria alperest) perelem devizaadósok jogi képviseletében személyvédelmi perekben (Kúriát oda beosztott bíró képviseli) és annak "mellékterméke" (hozadéka) a Fővárosi Törvényszék lsd. ide csatolt elsőfokú ítéletének 10-11.
oldalán foglalt indokolási rész.

Na ez a bíró a hivatása helyén van, olyan aki szembe mer menni az "uralkodó" irányzattal és a 6/2013 PJE ellenére kimondani a kimondhatatlant, hogy mégis lehet jó erkölcsbe ütköző a devizaalapú kölcsönszerződés.

Tehát nem csak árfolyamkockázatról van itt szó (elemzésedben árfolyamrés semmisége miatt érvénytelen szerződés érvényben tartása esetén fennmaradó joghátrányról), hanem egyoldalú árfolyamismeretről is szó van, ami szerencseelem, de nem mindkét félnek, mert a pénzügytudomány szerint számítható (ÁKK zéró kupon görbe, CHF-HUF enyhén emelkedő hozamgörbe) és erről a pénzintézeteknek a tőzsdetagságuk révén is árfolyamismereti előnye volt/van, míg erről a fogyasztónak nincs árfolyamismerete.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ez az árfolyamismereti előny birtokában köttetett valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés, csak az árfolyamrés "banánhéján" csúsztak el, ezért nem csak az árfolyamrés semmissége miatt, hanem a jó erkölcsbe ütköző tilos szerződés okán is teljesen érvénytelen valamennyi devizalapú kölcsönszerződés.



Ennyi szerény kiegészítést tennék a publikációdhoz oda, ahol taglalod a fogyasztó érdekét, amely nem fűződhet
árfolyamkockázat viselésének fennmaradásához, de és azonban a fogyasztó hátránya lehet más is mint az árfolyamkockázat fennmaradásához nem fűződő érdeke, így pl. nem fűződhet érdeke egyoldalú árfolyamismereten nyugvó, ezért egyoldalú szerencse elemeket tartalmazó szerződés jogi és ténybeli hátrányának fennmaradásához sem.

Köszönöm a publikációddal a szakmának és a devizaadósoknak nyújtott felbecsülhetetlen értékű jogszakmai segítségedet.

Kollegiális tisztelettel: Dr. Kriston István ügyvéd, Európajogi (pénzügyi) szakjogász.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás