Ismét a Kúria elé kerülnek a devizaügyek
Ma benyújtja a Kúriához a devizaügyek két új, eddig ismeretlen dokumentumát a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. A társadalmi szervezet azt várja, hogy a bírák módosítsák decemberi jogegységi határozatukat, a nyitott kérdéseket pedig mielőbb zárják le. Az Alkotmánybíróság – ugyancsak ma – a kormány indítványára megkezdi a devizaszerződések alapjogi vizsgálatát.
Lényegesen befolyásolhatja a devizaügyek megítélését az elmúlt napokban előkerült két új dokumentum – véli a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). Ifjabb Lomnici Zoltán, a társadalmi szervezet jogi szakértője a Magyar Nemzetnek azt mondta, a sajtónak már bemutatott iratokat ma eljuttatják a legfőbb ítélkező fórumhoz. A jogász úgy nyilatkozott: az egyik nagy hazai bank által korábban kibocsátott ajánlattétel és egy másik hitelintézet szerződése azt igazolja, hogy a devizaalapú kölcsönök mögött valójában nem volt devizafedezet. Az erről szóló iratokat pórul járt ügyfelek juttatták el a devizahitelesek ügyét felkaroló társadalmi szervezethez. A szakember úgy véli, a hajdani hitelszerződések alaptalanul hárították a kockázatot az ügyfelekre.
| A parlament léphet |
|
Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án. |
A CÖKA azt kéri a bírói testülettől, hogy az újabb iratokat és az utóbbi időkben meghozott ítéleteket figyelembe véve módosítsa decemberi jogegységi határozatát. Szeretnék azt is elérni, hogy a Kúria ne várjon Luxembourgra, hanem a jogszabályi felhatalmazás alapján mielőbb válaszolja meg a nyitott kérdéseket. A társadalmi szervezet szerint ez annál is sürgetőbb, mert április végén lejár a kilakoltatási moratórium, és sok családot fenyeget az a veszély, hogy otthontalanná válik.Az alapítvány jogi szakértője beszélt arról is, hogy várakozással tekintenek az Alkotmánybírság (AB) ma kezdődő tárgyalása elé. Úgy vélik, fontos lenne, hogy az alkotmányvédő testület megállapítsa: nem sértené az alaptörvényt, ha az Országgyűlés jogszabállyal módosítaná a devizahitel-szerződések egyes feltételeit. Korábban, 1991-ben erre már volt példa, és azt a megoldást a társadalmi szervezet ma is követhetőnek tekinti.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a kormány novemberben kereste meg az Alkotmánybíróságot. A kabinet azt kezdeményezte: az AB értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, és adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések, különösen a megállapodásoknak az a kikötése, amely lehetővé teszi az egyoldalú kamatemelést, az árfolyamrés megállapítását és azt, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítsák. Egyelőre nem tudni, mikor dönt az AB az ügyben.
| Per Horvátországban |
|
Uzsorakölcsön nyújtása címén büntetőjogi feljelentést tesznek osztrák hitelszövetkezetek ellen azok horvátországi károsultjai – írta szombati számában a Vecernji list című horvát napilap. A cikk szerint a károsultak egyesületbe tömörültek, amelyet Stopbanknak neveztek el. Az egyesület felmérése szerint 2003 óta Horvátországban mintegy húszezer ember vett fel záloghitelt az érintett osztrák cégektől, amelyek ráadásul az ismert pénzintézet, a Raiffeisen Bank nevét használták. A károsultak harmada állítólag már el is veszítette a hitel zálogául felajánlott ingatlant. Forrás: MNO |
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
