Éva Nagy – Hiteltársulás – HITELT FELVEVŐK SZÁNDÉKOS MEGTÉVESZTÉSE:
1./ A DEVIZAHITEL EGY KOMPLEX KOCKÁZATOKKAL BÍRÓ TERMÉK
A kulcsfontosságú kérdés az, hogy volt-e reális esélye annak, hogy a hitelfelvételhez kapcsolódóan a szimpla nyilatkozatok formális aláíratásán túlmenő tényleges kockázatfeltárás minden esetben megvalósuljon?
A válasz csak az lehet, hogy aligha. Ehhez ugyanis egyszerre lett volna szükség szakmailag kompetens, szükség esetén a közvetlen főnökei által előírt üzletpolitikai célok árnyalt érvényesítésére képes, nagy személyes integritású ügyintézőre, és a végső hitelfelvételi döntést csak a ténylegesen megismert kockázatok mérlegelését követően meghozó ügyfélre. Nem azt állítjuk, hogy az ehhez hasonló helyzetek kizártak, de azt feltétlenül, hogy az esetek nagy többségében nem voltak jellemzőek.
A hazai gyakorlatban elterjedt, devizalapú, egyoldalúan változtatható kamatozású hitelek valójában olyan komplexitású kockázati jellemzőkkel bírnak, ami azok tömegtermékként való értékesítéséhez a ténylegesen rendelkezésre állónál sokkal fejlettebb pénzügyi kultúrát kívánt volna meg.
Az információs aszimmetriák ezt annyiban tetézik, hogy a tájékozottság adott eloszlása mellett a hitelnyújtónak egyoldalú erőfeszítését kívánják meg a valós kockázati attitűd szempontjából adekvát hitelfelvevői döntés meghozatala érdekében.
Erre pedig vagy van érdekeltsége a hitelnyújtó félnek, vagy nincs. 2009 óta, az erősen megváltozott körülmények folytán ez az érdekeltség egyre intenzívebben megjelent.
A világméretű pénzügyi-gazdasági válság 2008 őszi kitörése előtt azonban az információs aszimmetria áthidalására irányuló banki érdekeltség nem volt jelen.
Még súlyosabb ellenérdekeltség érhető tetten azokban az esetekben, amikor a tömegtermékként kezelt hitelt közvetítőkön keresztül értékesítették.
E közvetítő szervezetek ugyanis jutalékos (gyakorlatilag ügynöki) formában dolgoztak, ami egyoldalú érdekeltséget teremtett számukra a hitel értékesítése során. Mivel jövedelmük a ténylegesen kiközvetített hitelek számától és értékétől függött, ezért ők kifejezetten ellenérdekeltek voltak a valós kockázatok feltárásában.
Ezért ezt az értékesítési formát a devizahiteleknél már a kezdet kezdetén meg kellett és meg is lehetett volna tiltani.
2./ THM
A teljes hiteldíj mutatót azzal a fogyasztóvédelmi szándékkal tették
kötelezővé, hogy a különböző bankok azonos osztályba sorolt hiteltermékeinek valós költségviszonyait (árazását) összehasonlíthatóvá tegyék.
E mutató valóban jelentős segítséget nyújthat a rögzített kamatozású (pl. fogyasztási vagy személyi) hitelek járulékos költségeinek világossá tételében.
Teljességgel alkalmatlan ugyanakkor a THM arra, hogy változó kamatozású, devizaalapú hitelek árazását hasonlítsuk össze vele, és még kevésbé arra, hogy azok teljes futamidőre előrevetített fajlagos költségét megjelenítse.
Ennek az egyszerű magyarázata az, hogy a mutató meghatározásakor csak a legelső periódus, előre ismert kamatterhét lehet alapul venni, a későbbi kamatváltozási lehetőségeket nem.
Emellett az árfolyamoldali hatások teljes mértékben kimaradnak belőle, azok létezésére csak egy disclamer lábjegyzet utal.
A bankok és hitelközvetítők ugyanakkor a termékértékesítés során kifejezetten építettek arra, hogy a forint-, ill. a deviza alapú hitelek (utóbbiakra nézvést kedvezőbb) teljes hiteldíj-mutatóit összevetették.
Teljesen érthetetlen, hogy a felügyelő hatóságok miért tolerálták hosszú éveken keresztül, hogy egy fogyasztóvédelmi eszközből a fogyasztók tudatos megtévesztésének eszköze lett.
3./ HALASZTOTT TŐKETÖRLESZTÉSŰ KONSTRUKCIÓK
A halasztott tőketörlesztésű konstrukciók egy osztályát kifejezetten azért
alakították ki a bankok, hogy a tőketörlesztési komponenst nem tartalmazó, alacsonyabb első részletekkel fogják meg az ügyfeleket.
Mindezt néhány esetben még azzal is tetézték, hogy a futamidő elején kedvezményes („akciós”) kamatperiódusokat állítottak be, ami a leginkább a fizetendő részletek nagyságára érzékeny hazai ügyfeleket még távolabb tolta a későbbi valós terhek helyes felmérésétől.
Az irracionális hitelvevői magatartás talán legszembetűnőbb példája az, amikor az első fizetendő részlet és a futamidő hónapjai számának szorzata még a felvett hitel összegét sem adta ki.
Ebben az esetben kifejezetten debilnek kell lenni ahhoz, hogy valaki az első periódus részletét tekintse a későbbi hitelterhek tényleges indikátorának. Másfelől viszont lehetetlen vélelmezni, hogy a bankok ne tudatosan próbálták volna manipulálni a hitelfelvevők döntési terét ezekben az esetekben.
4./ MANIPULATÍV REKLÁMOK
Az agresszív reklámpolitika kordában tartásában szerepe lehetett volna számos állami intézménynek (PSZÁF, reklámfelügyeleti hatóság, Versenyhivatal), de a jelek arra utalnak, hogy egyikük sem érzett kiemelt felelősséget az ügyben, a koordinált fellépés hiányáról nem is beszélve.
Talán az lehet erre a tétova hozzáállásra a magyarázat, hogy bár eltérő reklámportfóliót alkalmazva, de valójában valamennyi hazai nagybank alkalmazta ezeket a manipulatív eszközöket. Talán egy ahhoz hasonló, jogszabályban előírt restrikció segíthetett volna, mint amilyet a gyógyszerek reklámozása során (EU-s követelményhez igazodva) alkalmaznak.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM