Ha tisztességtelen az árfolyamkockázat, semmis a devizahiteles szerződés. Ez már most tisztán, és világosan megállapítható!
A devizahitelekkel kapcsolatban megtörtént a hatalmas áttörés. A Kúria végre kimondta az, amelyre a hazai deviza-károsultak már évek óta vártak.
A Kúria elemzése a legapróbb részletekig áttekintette a témakört, megállapítva például, hogy csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és érthetően felhívta a figyelmét.
Most a törvényalkotóknál pattog a labda.
Az elmúlt éveben számtalan jogalkotó politikus nyilatkozott a „deviza”-hiteles szerződésekkel kapcsolatos árfolyamkockázat kérdéséről.
Maga a miniszterelnök is felszólalt a parlamentben, és elmondta, hogy a bankok a szerződések megkötésekor visszaéltek a saját helyzetükkel, visszaéltek az ügyfelek hiszékenységével.
A bankok a hiteleket úgy terjesztették el, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, és gondoskodtak arról, hogy ezt mind az ügyfelek nyakába sózzák. A bankok egy olyan üzletet kötöttek, amely csak nekik jelentett óriási profitot.
Elfogadhatatlan, hogy csak az egyik fél viseli a kockázatot, csak ő járhat pórul, a másik fél számára a nyereség garantálva van. Ez alapján a politikának haladéktalanul be kell avatkoznia és egy átfogó, minden érintett károsult számára tisztességes és megnyugtató döntést kell törvénybe iktatnia.
Az akadály elhárult – Az árfolyamkockázat egyes jogi kérdéseit vizsgálta meg a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület.
A testület egyebek között azt is megállapította, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges, olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.
Az elemzés a legapróbb részletekig áttekintette a témakört, megállapítva például, hogy csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és érthetően felhívta a figyelmét – ismerteti csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
A napilap cikke szerint a Kúria mellett működő, devizahiteles érvénytelenségi pereket vizsgáló konzultációs testület jó ideje vizsgálja a devizahitelezés egyes jogi részleteit, most pedig az egyik legfontosabb függőben maradt kérdést, az árfolyamkockázat ügyét elemezte.
A legfőbb ítélkező fórum közlése szerint a testület 140 devizahiteles pert tekintett át, az ezekből levonható általános következtetéseket pedig tíz pontban összegezte.
Az egyik leglényegesebb megállapítás azzal foglalkozik, mikor tisztességtelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.
Tisztességtelen a passzus, ha az árfolyamkockázat viseléséről szóló tájékoztatás elmaradt, vagy volt ugyan, de nem volt megfelelő.
A szakmai testület rögzítette például, hogy a bank tájékoztatása akkor nem volt megfelelő, ha azt, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot, csupán kikövetkeztetni lehetett a szerződés egyes rendelkezéseiből. A testület egyebek között azt is megállapította, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges, olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.
Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Szintén fontos, hogy a grémium szerint arra nincs lehetőség, hogy a Kúria az árfolyamkockázat megítélése ügyében átfogó jellegű iránymutatással igazítsa el az ország bíróságait. Az árfolyamkockázatot ugyanis ügyenként lehet csak vizsgálni, az adott eset bizonyítékainak értékelése után.
A szakmai testület még nem fejezte be a témakör elemzését. A grémium ezután azt vizsgálja meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet-olvasható a Magyar Nemzetben.
Ezek után joggal adódik a kérdés: Addig is vajon mit lép a törvényhozás? Leállítják a kilakoltatásokat? A bankokkal szemben hogy fogják képviselni a Magyar állampolgárok érdekeit?
