Pénzügyi követelés elévülése jogilag hogyan is nézz ki? Itt a válasz!

Sokan megkerestek azzal a kérdéssel, hogy a pénzügyi követelés elévülése jogilag hogyan is nézz ki.

Nekik fogunk most tájékoztatást nyújtani írásos és kisfilm formájában. Kisfilm az oldal alján!

A kisfilmben
DDr. Láng Péter egyéni ügyvéd
( „polgári és büntető jogász, Európa-jogi szakjogász”)
és
Dr. Gesztesi Anetta ügyvéd
( „polgári jogász, Európa-jogi szakjogász”) beszél a pénzügyi követelés elévüléséről.

Az írásos anyagot összeállította Szabó Miklós.

Az egyik leggyakoribb tévhit az elévüléssel kapcsolatban, hogy az elévülés idejének leteltével a követelés megszűnik.

Az elévülés a követelést nem szünteti meg, csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki.

Így ne lepődjünk meg akkor, ha például elévült követelés kifizetésére való felszólítást kapunk.

A legtöbb igény elévülési ideje 5 év.

Ez az öt év az esedékessé válással kezdődik (tehát azzal az időponttal, amikor meg kellett volna fizetni/teljesíteni kellett volna) !

Amennyiben az öt év letelt, akkor nagy valószínűséggel nem tudjuk érvényesíteni a követelésünket.

Ezt két dolog árnyalja: a megszakadás és a nyugvás.

Megszakadás esetén az elévülési idő újból kezdődik az elejétől, nem számít az addig eltelt idő. Azaz, ha a 4. évben megszakítom az elévülést, akkor újraindul az öt év, s így már összesen 9 év telik el az esedékessé válás és az elévülés között.

Az elévülési időt megszakítja: 
a kötelezett tartozáselismerése, a tartozás módosítása (egyezség), a bírósági (közjegyzői) eljárásban történő érvényesítés abban az esetben, ha érdemi döntés születik (tehát nem szórja ki a keresetet a bíró idézés kibocsátása nélkül stb.), 
a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Ha viszont már jogerősen elbírálták az ügyet, akkor csak a tartozás módosítása vagy a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést.

A bírói gyakorlat elég tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát így, ha figyelünk, végrehajtási ügyszakban nemigen évül el.

Változás a régi Ptk.-hoz képest, hogy az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést.

Ez csak azokra a követelésekre vonatkozik, amik 2014. március 15. után jöttek létre.

A másik dolog, ami árnyalja az elévülést: a nyugvás.
Ha valaki nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse a követelést, akkor vele szemben méltánytalan lenne, ha kizárnánk az igényérvényesítésből.
Ezért, ha valaki menthető okból nem tudott igényt érvényesíteni, akkor a rendkívüli körülmény elmúlása után 1 éven belül (ha az elévülési idő 1 év vagy 1 évnél rövidebb, akkor 3 hónapon belül) még megteheti.

A nyugvásra okot adó körülménynek komolynak kell lennie: pl. nem tudott a követelésről, kórházban feküdt öntudatlanul stb.

Az elévülést a bíróság vagy a közjegyző nem veszi figyelembe hivatalból, arra hivatkozni kell (!)

Erre a bizonyítási eljárásban van lehetőség, itt a jogosult bizonyíthatja, hogy ha egyébként papíron le is telt az elévülési idő, történt nyugvás vagy megszakadás.
Fontos, hogy az elévülésre csak és kizárólag bizonyítási eljárásban lehet hivatkozni: ha ezt elmulasztjuk
(mert mondjuk kidobjuk a fizetési meghagyást, hogy úgy is elévült), akkor csak abban az esetben ússzuk meg a végrehajtást, ha újra meg tudjuk nyitni a bizonyítási eljárást
– ennek pedig igen korlátozottak a lehetőségei.

Nem mindennek 5 év az elévülési ideje, ráadásul szerződésükben a felek módosíthatják is az elévülési időt
– csak arra nem terjed ki a szabadságuk, hogy az elévülés lehetőségét kizárják.
Például:
3 év az elévülési ideje a gázszolgáltatással összefüggő követeléseknek,
1 év a telekommunikációs szolgáltatásoknál,
más törvények is megállapíthatnak külön határidőket.

Egyes szolgáltatók ügyesen oldják meg az elévült követelések problémáját:
amennyiben velük szemben tartozás (akár elévült) áll fenn, akkor nem kötnek velünk szerződést vagy nem nyújtanak valamilyen kedvezményt.

Speciális szabályok vonatkoznak az adótartozások elévülésére.
Ezeknél kétféle elévülési idő van: egy az adókötelezettség megállapításához, egy pedig az adó behajtásához.

A megállapításhoz való jog december 31-én évül el, 5 évvel később, mint amikor az adót be kellett volna vallani.
Például: 2013. január 2-án szereztél valamilyen SZJA-köteles jövedelmet, ezt 2014-ben kellett bevallanod, így az elévülés kezdő időpontja 2014. december 31., innen indul az 5 év. Így egy 2013-as adótartozás 2019. december 31-én évül el, ami majdnem 7 év.

Az adó végrehajtásához való jog szintén öt év alatt évül el, de annak az évnek az utolsó napjától kezdve, amikor az adót meg kellett volna fizetni.
Ez még fél évvel meghosszabbodik, ha volt valamilyen végrehajtási cselekmény.

Némileg más szabályok vonatkoznak a nyugvásra és a megszakadásra, mint a hagyományos követeléseknél, de annyiféle eset van, hogy nem érdemes itt külön részletezni.
Ennek legfontosabb következménye, hogy ha elévült követelést teljesítünk, akkor azt nem követelhetjük vissza, hiszen a tartozás nem szűnt meg.

Lehetőség van, hogy a felek megállapodjanak az általánosnál rövidebb vagy hosszabb elévülési időben.

Továbbá a törvény szerint az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Tekintettel arra, hogy a feltett kérdések keretében az esetek csak korlátozottan ismerhető meg, és a kérdések sem minden esetben pontosak, továbbá nincs mód sem személyes konzultációra, sem az esetleges iratanyag érdemi áttekintésére vagy a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, a tanácsadás e formája nem alkalmas teljes körű válasz megadására.

Ebből adódóan a csoportban adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módunkban vállalni.

Jogi tanácsadás csak az oldalon felül rögzített ügyvédi irodában vagy más ügyvédi irodákban lehetséges.
Üdvözlettel: Szabó Miklós
Dr. Budaházi János egyéni ügyvéd ( „polgári és büntető jogász”), DDr. Láng Péter egyéni ügyvéd ( „polgári és büntető jogász, Európa-jogi szakjogász”)

Ügyvédi aliroda elérhetősége: 2030 Érd, Mályva utca 14. Tel: +3670-632-3583, +3630-241-0319

VIDEÓ IDE KATTINTVA