Mit kellene elérniük a devizakárosultaknak a fizetési moratórium időszaka alatt ?
"…Ezzel megszabadulna a 256 Ft-os szerződéstől és az adósrabszolgaságtól is…"
Dr.Szabó V. László ügyvéd – A fizetési moratórium időszaka alatt az adósoknak legalább odáig el kellene jutniuk, hogy a bíróság felfüggessze az ügyüket az Európai Unió Bíróságán kezdeményezett – C-932/19. sz ügy jogerős befejezésééig.
Az ügy tárgya az alábbi kérdés megválaszolására irányul * a konkrét kérdés az oldal alján!
Egyszerűbben fogalmazva a kérdés az, hogy megteheti-e a magyar bíróság azt, hogy a semmis feltétel helyett (árfolyamrés) "meggyógyítja" az érvénytelen szerződést és beépít egy új elemet a szerződésbe mely alapján a 256 Ft-on forintosított tartozást kell megfizetni az adósnak.
Mindezt megteheti-e úgy, hogy még csak nem is vizsgálja azt, hogy ez a "meggyógyítás" tényleg megvédi-e a fogyasztót bármilyen káros következménytől valamint még csak meg sem kérdezi a fogyasztót, hogy szeretne-e ilyen "védelemben" részesülni?
Az alapprobléma tehát az, hogy az árfolyamrés miatt (eladási-vételi árfolyam különbözete) a szerződés semmis,a feleknek el kell számolniuk egymással , mindegyik félnek vissza kelladnia azt amivel jogalap nélkül gazdagodott. (A túlfizetés esetén a banknak kell visszafizetnie amivel az adósnak tartozik.)
A kérdés a kamat. Több uniós ítélet rendelkezik arról, hogy a bank miatt semmis a szerződés ezért a kamattól való megfosztás jelenti a szankciót azért mert tisztességtelen szerződést készített.
Ez alapján ha a felek elszámolnak egymással akkor az adósnak csak azt kell visszafizetnie amivel még tartozik. Erre a bíróság is adhat részletfizetést.
Ha az adós erre sem képes akkor a bank végrehajtást indíthat (most már jogosan hiszen a szerződés már nem létezik és a jogalap nélküli gazdagodsását – kamat nélkül – kéri vissza a bank).
Kúria azonban anélkül avatkozott be az adós és a bank jogviszonyába ( a banknak segítve) , hogy életben tartotta a semmis szerződést és kötelezte az adóst a 256 Ft-on megállapított adósrabszolgaságra.
Ennek vethet véget az uniós ítélet amely ha megállapítja azt, hogy a szerződést életben tartani csak az adós nyilatkozata alapján lehet , és ha az adós ilyen nyilatkozatot nem tesz akkor a szerződés nem nyilvánítható érvényessé hanem megszűnik a felek közötti jogviszony.
Ebben az esetben a bíróságnak majd rendelkeznie kell arról, hogy a jogalap nélküli gazdagodás visszafizetésére az adósnak ad -e részletfizetést vagy ennek kidolgozását a felekre bízza.
Tehát ezért kellene minden adósnak beadni a keresetet , költségkedvezményt kérni és felfüggesztetni az ügyet az uniós döntésig.
Ezzel megszabadulna a 256 Ft-os szerződéstől és az adósrabszolgaságtól is.
Központi intézkedésre ne várjon senki se. Ha az uniós ítélet az adósra kedvező lesz azt csak akkor tudja érvényesíteni ha pert indít a bank ellen.
Egy kedvező uniós ítélet alapján sem fogja a bank azt mondani, hogy érvénytelen a szerződés és az adós nem tartozik
* KÉRDÉS: "Ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv1 6. cikkének (1) bekezdésével a nemzeti jognak az a szabálya, amely a fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével – semmisnek nyilvánítja azt a kikötést, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli, és e semmis kikötés helyébe a folyósítás és a törlesztés tekintetében egyaránt a nemzeti bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezést lépteti, anélkül, hogy számításba venné, hogy a fogyasztót e rendelkezés – a szerződés összes kikötésére figyelemmel – valóban különösen káros következményektől óvja-e meg, illetve nem teszi a fogyasztó számára lehetővé arra vonatkozó szándéka kinyilvánítását sem, hogy igényt tart-e az e jogszabály szerinti védelemre?" Dr.Szabó V. László ügyvéd
