EGYBEHANGZÓ AKARATNYILVÁNÍTÁS HIÁNYA.

loading...

EGYBEHANGZÓ AKARATNYILVÁNÍTÁS HIÁNYA.

Email


Érdemes elolvasni!

NCK: „deviza”-károsultak figyelmét felhívjuk arra, hogy Dr. Marczingós László ügyvéd úr munkásságát kövessék, mert olyan „nyomon jár” és olyan tényeket „kapargat”, melyek a szerződések sorsát nagymértékben meghatározhatják…persze, ha engedik neki, hogy végezze a munkáját!



Bírósági történetem:

A törvényszék előtti per tárgya az, hogy a felek milyen tartalmú szerződéses akaratnyilatkozltatot tettek, az egyáltalán hozott-e létre szerződést, és ha igen, akkor az érvényes-e, vagy sem.

A felperes azt állította, hogy a felek egyedileg megtárgyalták a 13,5 millió Ft kölcsönösszeget, de az Erste ezzel ellentétben kívánta a szerződés részévé tenni a 104.616.-CHF összeget általános szerződéses feltételként. A bíróság elsődleges feladata az, hogy az állított ellenkező tények közül valamelyiket valónak fogadja el.

Elsődlegesen csatolni szerettem volna a jegyzőkönyvezés megsegítése érdekében a Fővárosi Ítélőtábla azon anonimizált eseti döntését, mely megmagyarázza azt, hogyan kell alkalmazni a Ptk.205/c. paragrafusát.

A bíró az irat átvételét megtagadta, mivel állítása szerint ilyet csak elektronikus kapcsolattartással tehetek. Kertem, mondja meg, mely Pp. szakasz mondja ezt ki, ugyanis a Pp. csak a beadványok csatolására vonatkoztatja az elektronikus kapcsolattartást. A perbeli nyilatkozatra nem. A bíró nem tudta megmondani a jogszabàlyhelyet, de gázolt perbeli előadásomban, melyet azonnal kifogásoltam.

Ezt követően az alperes azt nyilatkozta, hogy valóban a felek a 13,5 millió forintot egyedileg megtárgyalták, de mellette a 105.616.-CHF is egyedileg megtárgyalt volt.



Kértem a Pp.8. paragrafus alapján, hogy a bíróság adjon tájékoztatást a bizonyításra szoruló tények vonatkozásában: milyen releváns tényt kinek kell bizonyítania. A bíró ezt megtagadta, és utalt arra, hogy az idéző végzés toldata tartalmazza a kioktatást. Csakhogy az a végzés a felperes terhére azt rótta, a 13,5 milliós forint összeget kell a felperesnek bizonyítania. Mivel ezt az àllított tényt az alperes nem vitatta, a felperesnek nincsen mit bizonyítania.

A bíró közölte, a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a magánokirat nem a felek szerződéses jognyilatkozatát tartalmazza. Az alperesnek meg nincsen semmilyen bizonyítási kötelezettsége.

Csakhogy – mondtam – a per tárgya, a jogvita tárgya az egybehangzó akaratnyilvánítás hiánya. A magánokirat nem a szerződés (mivel a szerződés egy elvont jogi fogalom, nem pedig tárgy), így a felel által egymás irányába hatályosultan közölt jognyilatkozatok tartalma a bizonyítandó. Csakhogy ezt kinek kell bizonyítania.

A CHF összeg kapcsán a bank azt állítja tehát, hogy egyedileg megtárgyalt. A CHF összeg a vételi árfolyammal számított. Csakhogy az semmis, mivel a bank perben próbálta megdönteni azt a törvényi vélelmet, hogy a szerződés részévé váló, egyedileg meg nem tárgyalt feltétel (különnemű árfolyamok alkalmazása) nem tisztességtelen, avagy egyedileg megtárgyalt. A bankot ezzel szembesítettem, de a jogi képviselő nem tudta feloldani azt az ellentmondást, hogy az állam elleni perben a deviza feltétel egyedileg meg nem tárgyalt volt, most meg már hirtelen egyedileg megtárgyalt lett.

A bíró stricht kötelessége lett volna a 205/A. és a 205/B. Szakaszok szerint az alperest felhívni azon bizonyítási körelezettségére, hogy igazolnia kell a devizás feltétel tartalmát (okozatossàgát, mechanizmusát) a szàmtalan EUB határozat szerint, illetve azt is a bank köteles igazolni, hogy a feltételt egyedileg megtárgyalták.

A felperes képviseletében tett érvelésem közben a bíró állandóan sóhajtottot, hogy “jaj istenem”, mely érvelésem kapcsán hangzott el ilyen lekezelő módon. Kifogásoltam, hogy a sóhajtozás helyett adjon tájékoztatást a bizonyítási tehet kapcsán. Ezt megtagadta.

 

Közöltem a bírósággal, hogy a per tárgya nem egy okirat bizonyító ereje, hanem a semmisséget alátámasztó jogi tények valósága. Ezt nem vette tudomásul.

Közöltem, hogy a legutóbbi beadványomban leírtam a rendelkezési elv alkotmányos meghatározását, de ezek szerint a bíró el sem olvasta, mert nem tudta lejegyzőkönyvezni azt, hogy az Alaptörvényből miként fakad a felperesi rendelkezési jog, így a per tárgyát a felperes határozza meg, nem pedig a bíró.



A bíróság teljesen önkényessé vált, contra legem jogalkalmazása (jogszabályokkal ellentétes) nem összeilleszthető a fair eljárás követelményével, így bejelentettem az elfogultságot, de ismét kértem a tisztességes eljárás követelményéből fakadó kioktatást. A bíró újra megtagadta.

Ezt követően jegyzőkönyvbe diktáltam a hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen megtett büntető feljelentésemet.

Az alperesi ügyvédnő közölte erre, Èn vagyok rosszhiszemű, mivel nem teszem meg a bizonyítási indítványaimat. Ez volt az a pont, ahol összecsaptam az irataimat és közöltem, ebben az infair eljárásban nem veszek részt. Ugyanis indítványomnak megfelelően 4 tanú várakozott kihallgatásra a folyosón.

Csakhogy azt nem lehetett már tudni, mely tények szorulnak bizonyításra. A 13,5 millió forint nem, hiszen azt az alperes elismerte. Nekem már törvényesen nincsen bizonyítási terhem, csak az alperesnek, de a bíró jogellenesen kedvezett az alperesnek. Neki nem kell bizonyítania semmit. Csakhogy akkor minek a 4 tanú.

A bíró közölte, akkor is kihallgatja a tanúkat, ha elmegyek. Én pedig kimentem a tárgyalóból.

Hozzá kell tennem, saját ügyfelem el sem jött a tárgyalásra, pedig külön figyelmeztettem arra, hogy el kell jönnie. Nem volt fontos neki.

loading…


Most tehát van egy szakszerűtlen, tisztességtelen, törvénytelen eljárás, ahol az ügyészség majd azzal mossa ki az elkövetőt, hogy a jogtalan hátrány okozási célzatot én nem igazoltam. Nem is lehet, mert nem tudni, a bíró egyszerűen alkalmatlan hivatására, mely nem bűncselekmény, vagy tökéletesen ismeri a jogot, de szándékosan törvénysértő. Polt Péter országában élve semmi kétségem nincsen az ügyben.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ellenben a fair eljárás alkotmányos követelményének lábbal tiprása miatt a törvényszék elnökéhez és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez panasszal fordulok. Ezen a héten ez már a 4. képtelen esetem. Estem megáll, minek tanultam az egyetemen? Minek végzem lassan negyed évszázada igényesen munkámat? Minek publikálok szakmai tanulmányokat, amikor nem a tudásomra kíváncsi senki, hanem inkább a szakbarbárságra?

Most majd a bírósági Facebook Figyelő jelenteni fog és ismételten feljelentenek az ügyvédi kamarában, ahol zokszó nélkül elmarasztalnak a bíróság méltóságának megsértése miatt.

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás