EGYBEHANGZÓ AKARATNYILVÁNÍTÁS HIÁNYA.

[good_old_share]

Érdemes elolvasni!

NCK: „deviza”-károsultak figyelmét felhívjuk arra, hogy Dr. Marczingós László ügyvéd úr munkásságát kövessék, mert olyan „nyomon jár” és olyan tényeket „kapargat”, melyek a szerződések sorsát nagymértékben meghatározhatják…persze, ha engedik neki, hogy végezze a munkáját!

Bírósági történetem:

A törvényszék előtti per tárgya az, hogy a felek milyen tartalmú szerződéses akaratnyilatkozltatot tettek, az egyáltalán hozott-e létre szerződést, és ha igen, akkor az érvényes-e, vagy sem.

A felperes azt állította, hogy a felek egyedileg megtárgyalták a 13,5 millió Ft kölcsönösszeget, de az Erste ezzel ellentétben kívánta a szerződés részévé tenni a 104.616.-CHF összeget általános szerződéses feltételként. A bíróság elsődleges feladata az, hogy az állított ellenkező tények közül valamelyiket valónak fogadja el.

Elsődlegesen csatolni szerettem volna a jegyzőkönyvezés megsegítése érdekében a Fővárosi Ítélőtábla azon anonimizált eseti döntését, mely megmagyarázza azt, hogyan kell alkalmazni a Ptk.205/c. paragrafusát.

A bíró az irat átvételét megtagadta, mivel állítása szerint ilyet csak elektronikus kapcsolattartással tehetek. Kertem, mondja meg, mely Pp. szakasz mondja ezt ki, ugyanis a Pp. csak a beadványok csatolására vonatkoztatja az elektronikus kapcsolattartást. A perbeli nyilatkozatra nem. A bíró nem tudta megmondani a jogszabàlyhelyet, de gázolt perbeli előadásomban, melyet azonnal kifogásoltam.

Ezt követően az alperes azt nyilatkozta, hogy valóban a felek a 13,5 millió forintot egyedileg megtárgyalták, de mellette a 105.616.-CHF is egyedileg megtárgyalt volt.

Kértem a Pp.8. paragrafus alapján, hogy a bíróság adjon tájékoztatást a bizonyításra szoruló tények vonatkozásában: milyen releváns tényt kinek kell bizonyítania. A bíró ezt megtagadta, és utalt arra, hogy az idéző végzés toldata tartalmazza a kioktatást. Csakhogy az a végzés a felperes terhére azt rótta, a 13,5 milliós forint összeget kell a felperesnek bizonyítania. Mivel ezt az àllított tényt az alperes nem vitatta, a felperesnek nincsen mit bizonyítania.

A bíró közölte, a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a magánokirat nem a felek szerződéses jognyilatkozatát tartalmazza. Az alperesnek meg nincsen semmilyen bizonyítási kötelezettsége.

Csakhogy – mondtam – a per tárgya, a jogvita tárgya az egybehangzó akaratnyilvánítás hiánya. A magánokirat nem a szerződés (mivel a szerződés egy elvont jogi fogalom, nem pedig tárgy), így a felel által egymás irányába hatályosultan közölt jognyilatkozatok tartalma a bizonyítandó. Csakhogy ezt kinek kell bizonyítania.

A CHF összeg kapcsán a bank azt állítja tehát, hogy egyedileg megtárgyalt. A CHF összeg a vételi árfolyammal számított. Csakhogy az semmis, mivel a bank perben próbálta megdönteni azt a törvényi vélelmet, hogy a szerződés részévé váló, egyedileg meg nem tárgyalt feltétel (különnemű árfolyamok alkalmazása) nem tisztességtelen, avagy egyedileg megtárgyalt. A bankot ezzel szembesítettem, de a jogi képviselő nem tudta feloldani azt az ellentmondást, hogy az állam elleni perben a deviza feltétel egyedileg meg nem tárgyalt volt, most meg már hirtelen egyedileg megtárgyalt lett.

A bíró stricht kötelessége lett volna a 205/A. és a 205/B. Szakaszok szerint az alperest felhívni azon bizonyítási körelezettségére, hogy igazolnia kell a devizás feltétel tartalmát (okozatossàgát, mechanizmusát) a szàmtalan EUB határozat szerint, illetve azt is a bank köteles igazolni, hogy a feltételt egyedileg megtárgyalták.

A felperes képviseletében tett érvelésem közben a bíró állandóan sóhajtottot, hogy “jaj istenem”, mely érvelésem kapcsán hangzott el ilyen lekezelő módon. Kifogásoltam, hogy a sóhajtozás helyett adjon tájékoztatást a bizonyítási tehet kapcsán. Ezt megtagadta.

Közöltem a bírósággal, hogy a per tárgya nem egy okirat bizonyító ereje, hanem a semmisséget alátámasztó jogi tények valósága. Ezt nem vette tudomásul.

Közöltem, hogy a legutóbbi beadványomban leírtam a rendelkezési elv alkotmányos meghatározását, de ezek szerint a bíró el sem olvasta, mert nem tudta lejegyzőkönyvezni azt, hogy az Alaptörvényből miként fakad a felperesi rendelkezési jog, így a per tárgyát a felperes határozza meg, nem pedig a bíró.

A bíróság teljesen önkényessé vált, contra legem jogalkalmazása (jogszabályokkal ellentétes) nem összeilleszthető a fair eljárás követelményével, így bejelentettem az elfogultságot, de ismét kértem a tisztességes eljárás követelményéből fakadó kioktatást. A bíró újra megtagadta.

Ezt követően jegyzőkönyvbe diktáltam a hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen megtett büntető feljelentésemet.

Az alperesi ügyvédnő közölte erre, Èn vagyok rosszhiszemű, mivel nem teszem meg a bizonyítási indítványaimat. Ez volt az a pont, ahol összecsaptam az irataimat és közöltem, ebben az infair eljárásban nem veszek részt. Ugyanis indítványomnak megfelelően 4 tanú várakozott kihallgatásra a folyosón.

Csakhogy azt nem lehetett már tudni, mely tények szorulnak bizonyításra. A 13,5 millió forint nem, hiszen azt az alperes elismerte. Nekem már törvényesen nincsen bizonyítási terhem, csak az alperesnek, de a bíró jogellenesen kedvezett az alperesnek. Neki nem kell bizonyítania semmit. Csakhogy akkor minek a 4 tanú.

A bíró közölte, akkor is kihallgatja a tanúkat, ha elmegyek. Én pedig kimentem a tárgyalóból.

Hozzá kell tennem, saját ügyfelem el sem jött a tárgyalásra, pedig külön figyelmeztettem arra, hogy el kell jönnie. Nem volt fontos neki.

Most tehát van egy szakszerűtlen, tisztességtelen, törvénytelen eljárás, ahol az ügyészség majd azzal mossa ki az elkövetőt, hogy a jogtalan hátrány okozási célzatot én nem igazoltam. Nem is lehet, mert nem tudni, a bíró egyszerűen alkalmatlan hivatására, mely nem bűncselekmény, vagy tökéletesen ismeri a jogot, de szándékosan törvénysértő. Polt Péter országában élve semmi kétségem nincsen az ügyben.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ellenben a fair eljárás alkotmányos követelményének lábbal tiprása miatt a törvényszék elnökéhez és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez panasszal fordulok. Ezen a héten ez már a 4. képtelen esetem. Estem megáll, minek tanultam az egyetemen? Minek végzem lassan negyed évszázada igényesen munkámat? Minek publikálok szakmai tanulmányokat, amikor nem a tudásomra kíváncsi senki, hanem inkább a szakbarbárságra?

Most majd a bírósági Facebook Figyelő jelenteni fog és ismételten feljelentenek az ügyvédi kamarában, ahol zokszó nélkül elmarasztalnak a bíróság méltóságának megsértése miatt.

[good_old_share]