DR. LÉHMANN: “DEVIZAHITEL” TÖRVÉNY: ÜVEGGYÖNGGYEL EGY ADÓS SE ÉRJE BE!

DR. LÉHMANN: "DEVIZAHITEL" TÖRVÉNY: ÜVEGGYÖNGGYEL EGY ADÓS SE ÉRJE BE!

Devizahitel törvény: „Üveggyönggyel egy adós se érje be!”

Az Európai Bíróság megkeresését tervezi Léhmann György a parlament pénteki, a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos döntése nyomán. Vasárnap még szövegezte dolgozatát, lapunknak azonban elmondta: úgy véli, az országgyűlés végső formában csak szeptemberre ígért „megoldásának” semmi köze nem lesz sem az Alkotmányhoz, sem a polgári joghoz, sem a jogállamisághoz.

– Ilyen anyagi jogszabályalkotásra még soha, semmilyen körülmények között nem került sor demokratikus jogállami keretek között – így a több mint ezer devizahitelpert vivő siófoki ügyvéd. 

Visszajár a deviza- és forinthiteleseknek az árfolyamréssel és a kamatok egyoldalú emelésével tisztességtelenül beszedett pénz – áll a pénteken elfogadott jogszabályban. Hogy pontosan mennyi és hogyan jár vissza az adósoknak (például hogy a törlesztőrészlet csökken-e, vagy a tőketartozás), azt külön törvényben szabályozzák, várhatóan szeptemberben. A kamatok egyoldalú emelése akkor válik semmissé – így a törvény –, ha a bank a jogszabály hatályba lépésétől számított harminc napon belül nem kezdeményez bírósági eljárást az állammal szemben annak bizonyítására: tisztességesen járt el. Az OTP már jelezte: élni kíván e lehetőséggel, bíróságon igyekszik majd bizonyítani igazát.


– A Kúria a parlamenti döntést megelőző jogegységi határozatában csupán három szempontból vizsgálta a fogyasztói kölcsön- és lízingszerződések tisztességtelenségét, a többi tucatnyi feltétel tisztességtelenségét nem – így Léhmann György. – Tehát a Kúria három szempontból nyújtott a bíróságok számára jogértelmezést az ilyen jellegű perek elbírálásához, és nem a tisztességtelenség vizsgálhatóságát tisztázta általánosságban. A kúriai jogelvek egyébként közvetlenül érvényre jutnak a bíróságok által, azaz semmi szükség a péntekihez hasonló törvényalkotásra.


Léhmann György szerint a pénteki parlamenti döntés nem a Kúria jogértelmezését teszi általános érvényűvé, hanem eltér tőle, nem veszi figyelembe a polgári jogi alapelveket sem, ellenben a bankok érdekeit igen. – A törvényjavaslat új anyagi jogszabályokat mond ki azzal, hogy a semmisség jogkövetkezményeit egyedi szerződések esetében a bíróság helyett törvényalkotással állapítja meg. Jogállami keretek között ilyen nem létezik, azt is mondhatjuk akár, hogy a jogállamiság hazánkban ezzel formálisan is megszűnt.
A devizaperes ügyvéd arra emlékeztet: fogyasztói szerződésről lévén szó, minden jogi jellegű ténykedés alfája és ómegája az Európai Bíróságnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos irányelve. Ebből pedig Léhmann nem olvas ki olyan lehetőséget, hogy a nemzeti bíróság helyett bármely közhatalmi szerv döntsön a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségéről, annak jogkövetkezményéről.

Hol marad például a svájci frank kamatcsökkenése miatt elmaradt jóváírás az adósok felé? – fűzi tovább a pénteki döntést elemezve a jogász. Emlékeztet rá: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójában („Milyen kockázatai vannak a devizahitelnek?”) ott áll, hogy „kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is.” – A PSZÁF táblázatából olvasható ki: ha nincs forintgyengülés, de például a svájcifrank-alapkamat egy százalékpontot, azaz 2 százalékról 2,02 százalékra nő, az a magyar adós havi törlesztőrészletét hat százalékkal emeli. De figyelem, a frank-alapkamat idő közben tizedére csökkent, a törlesztőrészleteket azonban a bankok „elfelejtették” csökkenteni.


Az adós most várjon – olvasható szinte minden, a pénteki törvényalkotást kommentáló szakértői hozzászólásban. A jelek szerint csak Léhmann György nem látja így, ehelyett azt mondja: – Az adósnak továbbra is perelni kell, nekem pedig a Kúria jogegységi döntésének megfelelően módosítani a kereseteimet. Az adósoknak „üveggyöngyökkel” nem szabad beérni, a bankkal elszámolni csak úgy lehet, ha az elszámolás minden tisztességtelen szerződési feltételre és az árfolyamváltozásra is kiterjed. Ennek érdekében alighanem csak a perindítás lehetséges továbbra is, bármennyire fáj is ez az államnak és a bankoknak, az Európai Bírósági megkereséstől pedig azt várom, hogy el tudom érni: a magyar bíróságoknak az uniós jogszabályok elsődlegessége folytán nem kell figyelembe venni a pénteki törvényt. – Sonline

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM