A DEVIZAKÁROSULTAK NEM ADJÁK FEL! TOVÁBB PERESKEDNEK AZ IGAZUKÉRT!

loading...

A DEVIZAKÁROSULTAK NEM ADJÁK FEL! TOVÁBB PERESKEDNEK AZ IGAZUKÉRT!


Folyamatosan emelkednek a "deviza"-hiteles perek számai. Mindenki érzi, hogy nagyon nincs rendben sem az eredeti "deviza-hitel"-konstrukció, sem pedig annak utólagos törvényi kezelése.




Idén nyolc hónap alatt nagyjából tízezer eljárás vette kezdetét, ennek alapján a bírósági hivatalnál úgy számolnak, hogy egész évben összesen 15 ezer devizahitelper futhat be az első- és másodfokú hazai fórumokra. Tavaly 19 ezer procedúrát regisztráltak – írja a MagyarIdők.

Messze nem zárult még le idehaza a devizahitelek miatti pereskedés időszaka. Amellett, hogy már így is több ezer ügy van folyamatban a hazai ítélkező fórumok előtt, az elmúlt hetekben az Európai Bíróságra is érkeztek újabb magyar akták.

A végrehajtóknál sok ezer devizatartozás lehet, ám az érintett adósokon leginkább az elsétálási jog bevezetése segítene. Ez a lehetőség jövő tavasszal kerülhet napirendre kormányzati szinten.




Idén is özönlenek a devizahiteles-perek a különféle bírósági fórumokra. Az Országos Bírósági Hivatal friss kimutatása arról árulkodik, hogy nyár végén majdnem 7500 olyan per folyt a magyar ítélkező fórumok előtt, amelyekben a devizahitelezés valamely pontja adott alapot a jogvitára. Az esztendő elején nagyjából még nyolcezer devizás eljárás zajlott, majd június végére a szám 6700-ra csökkent, hogy aztán augusztus utolsó napjára újra feljebb kússzon. Az adatokból egyébként arra lehet következtetni, hogy a hitelperek megítélése komoly kihívást jelent a hazai bíróságoknak.

Idén nyolc hónap alatt nagyjából tízezer eljárás vette kezdetét, ennek alapján a bírósági hivatalnál úgy számolnak, hogy egész évben összesen 15 ezer devizahitelper futhat be az első- és másodfokú hazai fórumokra. Tavaly 19 ezer procedúrát regisztráltak.

A devizahitelezés bizonyos pontjairól nem csak a magyar igazságszolgáltatásnak kell állást foglalnia: a témakör számos fontos részletét az Európai Unió bírósága is köteles áttekinteni, miután az utóbbi időben több magyar bíró is a luxembourgi székhelyű testülethez fordult. – A tagállamok bírái rendszerint akkor keresik meg az Európai Bíróságot, ha az eléjük kerülő ügyben olyan kérdés merül fel, amelyre az uniós jog alapján adható meg a válasz, de nem egyértelmű, hogy az adott esetben miképpen kell értelmezni az EU előírásait – mondta lapunknak Lehóczki Balázs.

Az uniós bíróság munkatársa hozzátette: az utóbbi hetekben három új magyar ügy futott be Luxembourgba, így jelenleg már kilenc magyar devizahiteles per van a grémium asztalán. Ezek között akad olyan, amely akár komoly horderejű is lehet.



Az egyik friss ügyben például azt feszegetik: a devizahitelesek a forintalapon eladósodottaknál kedvezőbb helyzetbe kerülhetnének-e, ha kiderülne, hogy az árfolyamkockázatot – azt a fogyasztóra hárító hitelszerződési feltétel tisztességtelensége, így semmissége miatt – az ügyfelek helyett mégis a bankoknak kellene viselniük. – Az eljárások rendszerint több lépcsőből állnak, s általában másfél évig tartanak – jegyezte meg az EU bíróságának magyar munkatársa.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A devizaügyek a bíróságok mellett a követelések behajtásában részt vevő szakembereknek is bőven adnak munkát.
Egyes becslések szerint jelenleg sok ezer olyan ügy lehet a végrehajtók előtt, amelyek a devizahitelek kapcsán indultak. – Az érintettek helyzetének rendezéséhez hozzájárulhatna akár a tengerentúlon ismert úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése is – erről már a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke beszélt nemrégiben lapunknak.

Schadl György felelevenítette: többször megesett, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését, ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt valamennyi, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték.

loading…


Az elnök szerint a hazai elsétálási jog csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, s az új lehetőség csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törlesz­teni, miközben minden más fize­tési kötelezettségüket teljesítették. Az érintettek lényegében vagyonuk feláldozásával mentesülhetnének fennmaradó adósságuk alól.

 

A Magyar Idők kérdésére a legutóbbi Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter a felvetés kapcsán azt ­mondta: a kormány nem tervezi az elsétálási jog törvénybe iktatását, mert az súlyos károkat okozna a magyar bankrendszernek. Ugyanakkor lapunk más forrásból úgy értesült: tavasszal esély nyílhat rá, hogy valamilyen formában mégis előkerüljön a kérdés. A hazai jogalkotást, mint a devizahitelezés más anomáliái­nak korábbi rendezésekor, ezúttal is nagyban segítené, ha Luxem­bourgban határozottan állást foglalnának a témakörben. Az utóbbi időszak uniós bíróság elé került ügyeiben azonban nem került szóba az elsétálás témája.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás