A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet lesz az első fecske: augusztus 22-ére írta ki a magyar állam elleni pere tárgyalását az Fővárosi Törvényszék. A kedd délutáni állapot szerint immár 35 pénzügyi intézmény perli az államot.
Ahogy közeledik a jogvesztő augusztus 25-i határidő, úgy adja be egyre több pénzintézet a keresetét a magyar állam ellen a Fővárosi Törvényszék (FT) Gazdasági Kollégiumához, amely e perekben kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Amíg a múlt pénteken az első fecske két bank (CIB Bank Zrt. és Magyar Cetelem Bank Zrt.), valamint három pénzintézet (CIB Ingatlanlízing Zrt., CIB Lízing Zrt. és UCB Ingatlanhitel Zrt.) volt, addig hétfőn újabb 27 devizahiteles kereset érkezett (ezek közül 15 bank – Erste Bank Hungary Zrt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., K&H Bank Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., Sberbank Magyarország Zrt., Merkantil Váltó- és Vagyonbefektető Bank Zrt., Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt., Duna Takarék Bank Zrt., KDB Bank Európa Zrt., Sopron Bank Burgenland Zrt., EvoBank Zrt. – és 12 pénzintézet – PSA Finance Hungária Zrt., Retail Prod Zrt., OTP Ingatlanlízing Zrt., Szigetvár Takarékszövetkezet, Raiffeisen Lízing Zrt., MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt., MKBEuroleasing Autólízing Zrt., Környe-Bokod Takarékszövetkezet, Budapest Autófinanszírozási Zrt., Milton Hitelezési Zrt., Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt. és Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet).
Kedden pedig egy bank (az AXA Bank Europe SA), valamint két pénzintézet (Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet) nyújtott be keresetlevelet.
Az FT gazdasági kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután dönthet a tárgyalások kitűzéséről vagy az idézés kibocsátása nélküli elutasításról. A tárgyalások kitűzésére nem a keresetlevelek beérkezésének sorrendjében, hanem azok feldolgozása alapján kerül sor – közölte korábban a törvényszék. A törvény alapján a bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított nyolcadik napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia. Az elsőfokú peres eljárás illetéke 1,5 millió forint.
A keddi bejelentés szerint a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet lesz az első fecske: augusztus 22-én fél 11-re írta ki a per tárgyalását az FT Gazdasági Kollégiuma.
Sok elvnek kell megfelelni
A törvény a hitelszerződések (pontosabban fogyasztói kölcsönszerződések) egyoldalú módosítását – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állította fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek (pontosabban az azokban szereplő egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések). Ám, ezt a vélelmet mindegyik magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben (az alapot a Kúria 2014. júniusi döntése jelenti). A felperesként szóba jöhető pénzügyi intézmények száma mintegy négyszáz, mindegyikük csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be – korábban szakértők másfél száz perre számítottak.
Elvárt szempontok a szerződésekben:
egyértelmű és érthető megfogalmazás elve: annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető;
tételes meghatározás elve: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz;
objektivitás elve: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni;
ténylegesség és arányosság elve: az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra;
átláthatóság elve: a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására;
felmondhatóság elve: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát;
szimmetria elve: kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön.
Rohammunkára kényszerítik a bíróságot
A bíróknak egy jól körülhatárolható kérdésről kell dönteniük: tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései. Ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll a bírák rendelkezésére. A perben, ahol a jogi képviselet kötelező, a bíróság soron kívül jár el.
A törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy azok ne húzódjanak el. Így például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre, továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra, a tárgyalást pedig csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
Az eljárás során a bíróság nem köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. De külön előírások vannak például a bírósági iratok rapid kézbesítésére is.
A pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott valamennyi általános szerződési feltétel (ászf) szerződéses kikötései érvényességének megállapítását. Az is a könnyebb döntéshozatal szolgálja, hogy a keresetlevélhez elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett változatát. – Napi.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
