Devizahiteles ügyben megszólal a Kúria!

Devizahiteles ügyben megszólal a Kúria!
loading...

Devizahiteles ügyben megszólal a Kúria!


"…Nagyon fontos az EUB-döntés 54. pontja, amely kimondja, hogy a nemzeti jogalkotás ugyan pótolhatja a szerződésből a tisztességtelenség miatt kieső részeket, de kizárólag abban az esetben, ha az az adós érdeke. Eszerint nyilvánvalóan nem lehetne beemelni a szerződésbe az árfolyamra vonatkozó, s az adóst terhelő passzusokat, hiszen az adósnak az lenne az érdeke, hogy forintárfolyam meghatározása és szerződés nélkül a kapott forint összeget fizesse vissza."

A devizahiteles (DH) törvények bankmentő törvények voltak, hiszen megszületésük előtt a pereskedő devizahitelesek sorra nyerték a pereket.



Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés alkalmazása miatt ugyanis a bíróságok semmissé nyilvánították ezeket a szerződéseket, s ezzel az adósok megszabadultak az árfolyamveszteség miatti terhektől is – írja a Magyar Hang.

Az első devizahiteles törvény ugyan a jogtalanul felszámolt összeget visszafizettette a bankokkal, azonban egyúttal érvényessé nyilvánította a szerződéseket. Ezzel kivette a legfontosabb fegyvert az adósok kezéből, nevezetesen hogy a semmissé nyilvánított szerződés után megegyezzenek a hitelintézettel, azaz többek között megszabaduljanak a forint árfolyamgyengülése miatti plusz terhektől, vagy annak legalább egy részétől – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szepesházi Péter ügyvéd, egykori bíró, aki több ügyben is az Európai Unió Bírósághoz (EUB) fordult.

loading...

Kérdésünkre elmondta, első pillanatban úgy tűnhet, akik korábban pert nyertek, azok nagyon jól jártak. – Nem feltétlenül, hiszen ezek a perek megállapítási perek voltak – mert ezek költsége jóval kevesebb –, azaz nem vonták le a jogkövetkezményt a semmisségből.

Akik még a DH-törvények megszületése előtt megegyeztek, azok valóban jobban jártak. Azoknál az eseteknél azonban, ahol nem született egyezség, a jogkövetkezmények levonása miatt indított banki perekben már a DH-törvények – a Kúria bankoknak kedvező jogegységi határozata – alapján születtek az adósok számára hátrányos ítéletek.

Vagyis a bankok úgy „számoltak el”, hogy abban benne volt az árfolyamveszteség teljes terhe is. Így majdnem olyan rossz helyzetbe kerültek az adósok, mintha elvesztették volna az évekkel korábbi megállapítási pereket – magyarázta a volt bíró.

Közben többen is a Kúria elé szerveznek demonstrációt: (egy példa a videó után a cikk folytatódik!)



Szepesházi Péter hozzátette, ezt leplezte le az EUB márciusban megszületett C-118/17. számú ítélete. Az ugyanis kimondja, hogy a törvény nem tilthatta volna meg az eredeti állapot visszaállítását az árfolyamrésre hivatkozással, vagy ha igen, akkor csak abban az esetben, ha az az adós kifejezett érdeke. Az semmiképpen nem járható út, hogy az adós helyett ezt a törvény vagy az adós kívánsága nélkül a bíróság tegye meg kizárólagos hatállyal.

Az EUB-döntés az európai fogyasztóvédelmi elveken alapszik. Amennyiben a DH-törvények eszerint születtek volna meg, akkor az adósnak lehetősége nyílt volna arra, hogy kérje az eredeti állapot visszaállítását, s ezzel megszabadulhasson a forint gyengülése miatti árfolyamveszteségtől is.

További részletek és interjú Dr. Szepesházi Péterrel IDE KATTINTVA!

A mostani EUB-döntésre válaszul a Kúria áprilisi határozatában – ismét csak a bankok érdekében – eltereli a figyelmet a döntés lényegéről, vagyis arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés alkalmazása miatt devizahitelesek százezrei kérhetnék a szerződés semmisségének megállapítását, az eredeti állapot visszaállítását.

Ebben a tekintetben nagyon fontos az EUB-döntés 54. pontja, amely kimondja, hogy a nemzeti jogalkotás ugyan pótolhatja a szerződésből a tisztességtelenség miatt kieső részeket, de kizárólag abban az esetben, ha az az adós érdeke.

loading…


Eszerint nyilvánvalóan nem lehetne beemelni a szerződésbe az árfolyamra vonatkozó, s az adóst terhelő passzusokat, hiszen az adósnak az lenne az érdeke, hogy forintárfolyam meghatározása és szerződés nélkül a kapott forint összeget fizesse vissza. Ehelyett az első DH-törvény azt mondja, az árfolyam számításánál a Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyamát kell figyelembe venni – tette hozzá.

Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Egyébként is „érdekes” a Kúria álláspontjának változása néhány hónap alatt. Az ügyvéd értékelése szerint ugyanis amíg a tavaly szeptemberi C-51/17. számú az EUB-döntést követően látványosan tagadta, hogy annak bármi hatása is lenne a magyar ítélkezési gyakorlatra, addig most egészen más véleményen van. A szeptemberi EUB-döntés lényege, hogy csak az a kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességes, amely az átlagember számára is érthető formában fogalmazza meg a veszélyeket, s az esetleges következményeket is részletesen, számszerűen bemutatja.

– Tavaly ősszel a Kúria még ezzel összeegyeztethetőnek nevezte a korábbi magyarországi gyakorlatot, most viszont már finomított álláspontján, mert bizonyos esetekben már egyetért az EUB-döntéssel. A Kúria mostani határozata szerint, amennyiben nem szerepel a kockázatfeltáróban, hogy felső korlát nélküli, vagyis jelentős lehet az árfolyamveszteség, akkor semmis a szerződés.

Illetve ugyancsak érvénytelen, amennyiben több helyen szerepel benne az árfolyamkockázatra való hivatkozás, s csak ezek együttes értelmezése világosít fel a tényleges veszélyekről. Az álláspont megváltozásának nyilvánvaló oka, hogy az egyik oldalon engedett, csak hogy elterelje a figyelmet a lényegesebb döntésről, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés alkalmazása miatt gyakorlatilag minden magyarországi devizahiteles szerződés érvénytelen, ergo az adóst az árfolyamkockázat miatti veszteség sem terheli – foglalta össze a lényeget az egykori bíró.

loading…


Read previous post:
Devizahitel – az adósnak éppen az óvatosságát altatták el
Devizahitel – az adósnak éppen az óvatosságát altatták el

Devizahitel – az adósnak éppen az óvatosságát altatták el Kártérítési Ügyvéd - Most már csak azt nem értem, hogy "a...

Baljós jelek a magyar bankoknál: elkezdtek bedőlni a hitelek
Baljós jelek a magyar bankoknál: elkezdtek bedőlni a hitelek

Baljós jelek a magyar bankoknál: elkezdtek bedőlni a hitelek Aggasztó jelek, a kártyahitelnél is látszanak gondok, gyűlnek a felhők az...

Close