“DEVIZAHITELEK” HELYZETÉNEK RENDEZÉSE – MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL

"DEVIZAHITELEK" HELYZETÉNEK RENDEZÉSE - MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL.

Minden, amit tudni akartál a devizahitelek helyzetének rendezéséről!

Megszámlálhatatlan kérdés özönlik a Bankmonitorhoz a devizahitelekkel kapcsolatban. Az alábbiakban kiválasztottuk a legtipikusabbakat és közkinccsé tesszük a válaszokat. Ezzel együtt írásunkban rámutatunk még a bizonytalan pontokra is.

Írásunkat bővítettük az újonnan beérkezett kérdésekre adott válaszokkal. Az új kérdéseket és válaszokat az írás vége felé a „2014. július 3.-i kiegészítések” fejezetnél találjátok meg.

Mi történt és mit tudunk? 

A Kúria döntött a devizahiteleket érintő kérdésekről, melynek értelmében két fontos dolgot mondott ki: 
tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása és minden objektíven alá nem támasztható kamat/költség és díjemelés –> ezeknek az összege az ügyfeleknek visszajár
önmagában az árfolyamkockázat áthárítása az ügyfelekre nem tisztességtelen, amennyiben a bank kellően tájékoztatta a szerződő felet
A kormány a fentiekre reagálva törvényjavaslatot alkotott, melyet pénteken tárgyal az Országgyűlés. A legfontosabb pontok: 
a bankoknak kell bizonyítani az összes egyoldalú kamat/költség és díj emelés jogosságát, melyre a törvény elfogadását követően 30 nap áll rendelkezésre
a bankoknak számszerűsíteni kell az ügyfeleknek visszajáró összeget
a visszafizetés módja nem ismert egyelőre
a devizahitelek forintosítása egy külön törvény alapján év végéig meg fog történni
A Ti kérdéseitek – Általános rész

Mikor kapom vissza a hitelszerződésem után visszajáró pénzt?

A jelenlegi ismeretek alapján (mely a bankok jogorvoslata miatt változhat) ősszel.

Milyen formában kapom vissza a pénzt? 

loading...

Ez egyelőre nem ismert. Megítélésünk szerint még le nem zárt szerződések esetén a tartozás csökkentésre kerül a megállapított összeggel, lezárt szerződések esetében visszautalja az összeget a bank a volt adósának. 

Milyen időszakra visszamenően jár a pénzvisszatérítés? 
Le nem zárt, még törlesztés alatt lévő szerződések esetén a szerződés kezdetéig visszamenően.
Már lezárt szerződések: csak az elmúlt 5 évre (2009 közepéig feltehetően, az 5 év számításának módja még nem egyértelmű)
ÚJ INFORMÁCIÓ: Egy ma ismertetett törvényjavaslat esetén azon lezárt hitel szerződések esetében, ahol az elévülés 5 éve a következő hónapokban járna le az „elévülés nyugvása” lép életbe a törvényi háttér rendezéséig. 
Ha forintra váltottam időközben a szerződésem, akkor is visszajár pénz? 

Igen, de az érvényben lévő elévülési szabályok szerint az elmúlt 5 évben keletkezett kár jár vissza. 


Euró és jen hitelekre is vonatkozik a visszafizetési kötelezettség? 

Igen.

Nem lakáscélú devizahitel esetén is kaphatok vissza pénzt? 

Igen. 

Valóban devizában törlesztett devizahitelre vonatkozik-e a Kúria döntése/mentőcsomag?

Igen. Értelemszerűen az egyoldalú kamat/költség/díjemelés tisztességtelensége vonatkozik ezen szerződésre, hiszen árfolyamrés ezen esetekben nem került alkalmazásra. 

Végtörlesztés esetén várható-e visszatérítés?

Kedvezményes végtörlesztés esetén NEM, piaci árfolyamon végrehajtott végtörlesztés esetén IGEN. 

Árfolyamgátas szerződések esetén is járhat vissza pénz? 

Igen. 

A Nemzeti Eszközkezelővel szerződést kötőket hogyan érinti a pénzvisszatérítés? 

A törvényjavaslat nem zárja ki, hogy ők is pénzt kapjanak vissza. A Bankmonitor azt feltételezi, hogy a végeleges törvényjavaslatból ez a kör vélhetően kikerül (hiszen kedvezményes szerződést kötöttek). 

Igényelni kell-e a visszatérítést vagy automatikusan történik majd?

Automatikus lesz.

Lízing szerződésre, autóra felvett hitelre vonatkozik-e a visszatérítés?

Igen, minden fogyasztói hitelszerződésre (deviza és forint is). Forint esetében értelemszerűen az egyoldalú kamat és költségemelésből keletkezhet visszatérítés. 

Mennyi pénzt fogok visszakapni?

Ezt megpróbáltuk számszerűsíteni. DE: a bankok szerződései és az alkalmazott kamat/költség/díjemelések, valamint a felszámított árfolyamrés jelentős eltéréseket fog mutatni, így a visszajáró összeg vonatkozásában is jelentős különbségek lesznek még azonos időben, azonos összegben, azonos futamidőre és azonos devizában felvett hitelek esetében is. 

A Ti kérdéseitek – ízelítő a konkrét problémákból

Kérdés: Átnéztem a CHF hitelszerződésemet és érdekesek a feltüntetett átváltási összegek: 8 millió Ft-ot kaptam, azaz 55 311 CHF-t, kiszámolva ez 144.6 Ft/CHF. Ugyanakkor a folyósítás napján – 2005.06.28. – az MNB középárfolyama 160 Ft/CHF. Semmilyen más összeg nincs feltüntetve a szerződésben. Tehát van itt egy kb. 16 Ft-os különbözet. Jól számolhattam?

Válasz: az árfolyamrés alkalmazását a folyósításnál is tisztességtelennek minősítette a Kúria. Ez alapján a konkrét esetben a 16 Ft-os különbözet is visszajár. Jelen esetben feltételezzük azonban, hogy tévedésről lesz szó: 10%-os árfolyamrés borzasztóan kiugró érték lenne… ilyen széles árfolyamrés alkalmazására mi láttunk példát (ezen esetben ráadásul a 16 Ft csak az árfolyamrés fele, hiszen a teljes árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam közötti távolság lenne…) Feltételezzük, hogy a szerződés napja és a folyósítás napja eltér és eközben a CHF árfolyam is elmozdult… 

Kérdés: A devizahitelek esetében az árfolyamkockázat esetében mi az álláspont, mert erről nincs szó sehol? Csak az árfolyamrésről és a kamatemelésről van szó.

Válasz: Az árfolyamkockázat áthárítása nem tisztességtelen, amennyiben az ügyfél valós információt kapott az árfolyammozgás hatásának áthárításáról. A legtöbb devizahitel esetében az ügyfelek kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírtak. 

Kérdés: 2006-ban vettem fel 10,8 millió HUF értékű svájci hitelt 167 Ft-os árfolyamon. Megemelkedtek a törlesztők, stb, majd 2011-ben 8,4 millió HUF-ot átváltottam X Bank lakáshitelére. (Közben 1 millió HUF-ot előtörlesztettem már.) Rám is vonatkozik az árfolyamkérdés, és kapok vissza az eredeti banktól? Önök szerint mekkora ez az összeg?

Válasz: Az elévülést figyelembe véve 2009 közepe és a 2011-ben megtörtént átváltás közötti időszakban alkalmazott árfolyamrést és az indokolatlan kamat/költség/díjemelést fogja visszakapni (amennyiben nem kedvezményes árfolyamon történt végtörlesztés keretében történt forint hitelre váltás). Ezen túlmenően az új szerződésben érvényesített ugyanezen módon számított visszatérítésre lehet jogosult. 

Kérdés: Svájci Frank hitelem van, amelyet 2007-ben vettem fel X Banktól. Kihez fordulhatok segítségért?

Válasz: Nem érdemes segítségért folyamodnia. A visszajáró pénzt a fentiekben jelzett módon meg fogja kapni automatikusan. 

Kérdés: Ha az árfolyamrés törvénytelen, akkor törvényes-e a végtörlesztéseknél alkalmazott eladási árfolyamon történő törlesztés? Mi ugyanis, „természetesen” eladási árfolyamon végtörlesztettünk…  Ha a Kúria döntése szerint törvénytelen a végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamrés, akkor a döntést lehet-e érvényesíteni is a bankunkkal kapcsolatban?

Válasz: végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamrés is tisztességtelen és visszajár (értelemszerűen kedvezményes árfolyamon történt végtörlesztésnél ilyenről nem beszélgetünk). A végtörlesztett hitelek esetében csak az elmúlt 5 évre számszerűsíthető visszafizetendő összeg. 

Kérdés: 2006-ban vettem fel XX banktól autóvásárlásra kedvező – svájci frank – hitelt. 2.159.100 Ft volt, ma már majdnem 4 milliót fizettem és még van hátra 2 év… Manipuláltak velünk és az árfolyam sem stimmel! Van-e esély az ilyen ügyek tisztességes megoldására?

Válasz: Ezen hitel esetében (is) nagyon komoly szerepe van a forint árfolyam gyengülésének a svájci frankkal szemben. A Kúria döntése alapján, ha a bank adott tájékoztatást az árfolyamkockázatról, akkor kizárólag az árfolyamrés és az egyoldalú kamat/költségemelés jár vissza az ügyfélnek. 

Kérdés: 2006-ban 10 éves futamidővel vettünk fel szabad felhasználású devizahitelt (2,5 millió Ft, azaz 15 175 CHF), amely egy türelmi idős hitel volt. Ez azt jelentette, hogy 8 évig csak kamatot és egyéb költségeket fizettünk (összege évről évre emelkedett) és bele volt építve egy 8 éves lakás-előtakarékossági szerződés is, amelynek összege (1 750 000 Ft) előtörlesztéssel átutalásra került a tőketartozás csökkentésére. Jelenleg itt tartunk. A bank tájékoztatása szerint ezek után még mindig 2 200 000 Ft-os hiteltartozásunk van, amit 2 év alatt kell visszafizetnünk, havi kb. 93 000 Ft-os törlesztőrészlettel. Számításaink szerint 8 év alatt kb. 2 millió forintot fizettünk ki csak a kamatokra és egyéb költségekre + az 1 750 000 Ft lakás-takarék összege + a még visszafizetendő 2 200 000 Ft, ja és a bank tájékoztató levele szerint havi 54,67 CHF ügyleti kamat, kezelési költség és egyéb díjak!!! Ez akárhogy is számolom, 6 millió forint körüli összegre jön ki a 2,5 millió helyett!!! Ez már kimeríti az uzsora fogalmát! Kérem, adjanak tanácsot mit tegyünk? Bírósághoz forduljunk, átváltassuk forinthitelre, vagy még milyen egyéb lehetőség lehetne??!!

Válasz: A következő történt ebben az esetben:
a türelemi idő alatt a lakás-előtakarékossági (LTP) szerződést fizették 
az LTP szerződésben 8 év alatt elért hozam bizonyos időszakokban még állami támogatással sem feltétlenül érték el a hitel kamat és költségszintjét, ami kedvezőtlenül érintette
a forint árfolyamgyengülése teljes mértékben negatívan érintette a hitelt, ez okozza, hogy még mindig jelentős a tartozás
Az árfolyamrésből és az egyoldalú emelésekből adódó pénzt vissza fogják kapni. Perelni nem érdemes, mert szabályozói oldalról kerülnek rendezésre a devizahitelek. 

Kérdés: A lakásunkat kénytelenek voltunk (áron alul) eladni, mert nem bírtuk fizetni a svájci frankos hitel kamatait. Visszamenőleg is megkaphatjuk a jogtalanul felszámolt összegeket?

Válasz: 5 évre visszamenőleg

Kérdés: Az én XX Bank-os 2005-ös kölcsön szerződésemben az áll, hogy pénztári vételi és eladási árfolyamokat vesznek figyelembe a hitelemmel kapcsolatban (utaláskor és törlesztéskor). Azt szeretném megtudni, hogy akkor most ez a valuta vagy a deviza árfolyamra utal Önök szerint?

Válasz: A pénztári árfolyamot mi csak valuta árfolyamként tudjuk értelmezni. Meglepő lenne… 

Kérdés: Én LTP-vel összekötött svájci frankos lakáshitelt vettem fel 15 évre a XX Banknál 2007-ben, engem hogyan érinthet a Kúria döntése nyomán kialakuló helyzet?

Válasz: Az ügylet elbírálása árfolyamrés és egyoldalú kamat/költség/díjemelés szempontjából azonos a nem LTP-vel kombinált hitelekével

Kérdés: A jogegységi határozat alapján (Kúria) az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazására tekintettel a folyósított hitelt és a törlesztő részletet egyaránt, az MNB eur árfolyama alapján kellett volna korrekten kiszámítani a Bankoknak, vagy kizárólag a törlesztésekkor az eladási árfolyamon való számolás volt tisztességtelen? Nem mindegy, hogy majd mihez kell viszonyítani az újraszámolást.

Válasz: A folyósításkor alkalmazott árfolyamrést is tisztességtelennek minősítette a Kúria és így visszajár az ügyfeleknek
 
Kérdés: Nekem is van egy deviza hitelem, melyet 2005-ben vettem fel. Akkor 3,3 millió kaptam. Jelenleg kb. 4 milliót kellene visszafizetnem. Árfolyamrögzítést is kértem. Van-e valami kedvező lehetőség. Bírósághoz nem fordultam, bár én úgy vélem, hogy a bank tukmálta rám ezt a fajta svájci frank hitelt. Az előző hitelem kiváltását javasolták.

Válasz: Árfolyamrögzítés (árfolyamgát) igénybevételénél is azonos a hitel elbírálása a visszafizetendő összegeket illetően. 2005-ben a svájci frank alapú hitel kedvezőbb volt lényegesen a fonthitelnél. A bank abban az esetben marasztalható el (anyagilag is) árfolyamkockázat vonatkozásában, ha erről nem adott érthető és világos ismertetést. 

Kérdés: Bankom a hitelszerződés alapján bármikor változtathat a törlesztő részletemen különböző nem pontosan leírt okok miatt. Még egyszer átolvastam és megállapítottam, hogy folyamatosan nyitott megfogalmazásban magát védve, a különböző pénzügyi válság illetve napi politikai helyzetre hivatkozva, fenntartja a jogot, hogy ő egyoldalúan bármikor változtathat a kondíciókon. 


Válasz: A Kúria döntése értelmében a lakossági hitelszerződés kikötései között kizárólag olyan egyoldalú kamat/költség/díjemelés szerepelhet érvényesen, mely objektív okokhoz köthető, a bank által nem befolyásolható. A pénteken parlamenti szavazásra kerülő törvényjavaslat értelmében a banknak kell bizonyítani, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás objektív volt. Ha ezt nem sikerül megtennie, akkor az ebből eredő befizetés többlet visszajár az ügyfélnek.

2014. július 3.-i kiegészítések: 

Kérdés: Svájci frank hitelem van, amit a bankom elmaradás miatt felmondott, most a faktoringnak fizetem a részleteket. A kölcsönt 2008-ban vettem fel. Jár-e valami vissza nekem, illetve csökkenhet-e a havi törlesztő részletem?

Válasz: A mi értelmezésünk szerint ezen esetben még mindig az eredeti szerződés jogviszonya alapján történik az elszámolás az adós és a faktoring között, így egészen a szerződés elejétől visszajárhat az árfolyamrés és az egyoldalú kamat-/költség-/díjemelés. 

Kérdés: 2011 év végén kedvezményesen 180 Ft-on szerettem volna végtörleszteni, de már az ügyfél asztalnál elutasítottak, mert a frank hitelem kombinálva van állami támogatással rendelkező lakástakarék szerződéssel. Azután érdeklődnék, hogy volt-e ilyen kitétel kedvezményes végtörlesztésnél? A hitelem 5 millió Ft volt mikor 2008-ban felvettem, most jelenleg azt mondták a bankban, hogy 10,3 millió a tartozásom. Létezhet ilyen?

Válasz: Az eredeti szerződésben foglaltak határozzák meg, hogy  valóban nem tudott élni a kedvezményes előtörlesztés lehetőségével. A tartozás mértékét illetően rövid válaszunk van: sajnos létezhet. 

Kérdés: A már felmondott és követeléskezelőnek átadott hitelekre is vonatkozik az elszámolás?

Válasz: igen

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, mert erről semmit nem olvastam sehol. Szabadfelhasználású hitelem van, de úgy hogy életbiztosítással kombinálva a tőke rész az életbiztosításba megy Ft-ban fizetve, havi 65 650 Ft. A kérdésem a következő rám is vonatkozik, hogy a banktól az árfolyamrés, ill. a tisztességtelen kamatemelés miatt kapjak vissza pénzt?

Válasz: igen

Kérdés: Ha a forint megtakarításokat adták ki "deviza" hitelként és a befizetett részleteken pedig devizát vásárol a bank akkor az a forint árfolyamát mennyiben rontotta?

Válasz: ez pénzügyileg teljesen máshogy működött… a kérdés ezért nem megválaszolható. 

Kérdés:  Érdeklődöm afelől, hogy 2009-évben kiváltottam a Frank hitelem/szabadfelhasznású/ X banktól egy másik XX bankba ugyan úgy devizában. Jár-e visszafizetés a X banktól automatikusan, ha a törvény életbe lép.

Válasz: a megfogalmazott esetben az első bankkal szemben kizárólag 2009 közepéig visszamenően tud árfolyamrés, vagy egyoldalú kamat/költség/díjemelést érvényesíteni. Pontosabban fogalmazva ezen időpontig automatikusan meg fogja kapni az összeget. Ha 2009 közepe előtt vitte át a második bankba a hitelt, akkor nem lesz érvényesíthető összeg. 

A jövő bizonytalanságai 

A Bankszövetség közölte tegnap a bankok álláspontját a Kúria döntése és a parlament elé kerülő törvényjavaslattal kapcsolatban. A legfontosabb pontok: 
Az árfolyamrés kezelését korábbi jogszabályok világosan meghatározták. A jelenlegi törvénytervezet ellentmond a korábbi jogalkotásnak (azt felülírva).
A bankok által lefolytatható perekre rendelkezésre álló idő túl rövid.
Az árfolyamkockázatot illetően a devizahitelt felvevő ügyfelek kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá.
A devizahitelek év végéig tervezett forintosítása vonatkozásában a kormányzat által felvetett kedvezményes árfolyamot nem értik a bankok.
Megítélésünk szerint a rohammunkában folyó törvényalkotásból adódóan (is) a nyitott kérdések rendezése nem várt fordulatokat hozhat a következő hónapokban. – Bankmonitor

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM