DEVIZAHITEL-MEGVANNAK A JOGSZABÁLYOK, CSAK ALKALMAZNI KELL ŐKET!

[good_old_share]

Az alábbi levél a napokban érkezett szerkesztőségünkhöz, melyet egy olyan „deviza”-károsult olvasónk küldött, aki folyamatosan követi a „devizás” eseményeket.

Rávilágít arra, hogy a már meglévő Magyar, illetve Európai Uniós szabályok alapján is rég óta rendezhető lett volna a „deviza”-hitel szerződések minden következménye. Valamilyen érthetetlen okból azonban sem a miniszterelnök, sem pedig a felelős politikusok nem akarják alkalmazni azokat, sőt, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a károsultak alapvető fogyasztói jogai folyamatosan a háttérbe szoruljanak a bankok érdekeivel szemben.

Olvasónk így fogalmaz: Minden ellenzéki parlamenti képviselőnek! Semmi más dolgotok nincs a Parlamentben, mint lejátszani Orbán Viktor parlamenti nyilatkozatát, ismertetni Polt Péter állásfoglalását, és a már meglévő EU bírósági határozatokat!

Tisztelt Ügyvéd Hölgyek, Urak, és Minden Illetékes!

C – 126/17. – (ERSTE Bank Hungary Zrt. – Czakó Orsolya)

„A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét akként kell értelmezni, hogy a fogyasztó és a pénzügyi intézmény által valamely tagállamban megkötött kölcsönszerződésben foglalt feltételek akkor felelnek meg annak a követelménynek, amely szerint a szerződési feltételeket a fenti rendelkezések értelmében világosan és érthetően kell megfogalmazni, ha az e fogyasztó rendelkezésére bocsátandó, kirovó pénznemként devizában kifejezett, a lerovó pénznemhez képest meghatározott pénzösszeg világosan feltüntetésre kerül.

Amennyiben ezen összeg meghatározása a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamtól függ, az említett követelmény előírja, hogy a ténylegesen kölcsönadott összeg számítási módszerei, valamint az alkalmazandó árfolyam átlátható legyen, vagyis a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse az e szerződésből eredően őt érintő gazdasági következményeket, köztük különösen a kölcsönének teljes költségét.

2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy amennyiben valamely nemzeti bíróság megállapítja a fogyasztó és a pénzügyi intézmény által megkötött kölcsönszerződésben foglalt, az alapeljárásban vizsgáltakhoz hasonló feltételek tisztességtelen jellegét, e rendelkezéssel nem ellentétes, ha e bíróság e szerződést teljes egészében érvénytelennek nyilvánítja, amennyiben e szerződés e feltételek kihagyásával nem teljesíthető.

Luxembourg, 2018. február 22.”

„6/2013. számú PJE határozat

A KÚRIA 6/2013. PJE

A Kúria Polgári Kollégiuma a kollégiumvezető indítványa alapján, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 34. § (4) bekezdés b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdések tárgyában a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő jogegységi határozatot:

1.            A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem).

E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi…

Indokolás

2. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?…………….

II.

A Legfőbb Ügyész írásban kifejtett és szóban is fenntartott álláspontja a következő:

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

3) A hitelező köteles tájékoztatást nyújtani, kockázatfeltárást végezni, megállapításairól és az ügyfelet érintő kockázatokról az ügyfélnek tájékoztatást adni. A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁHOZ, A JOGALKOTÓ KÜLÖN SZERZŐDÉSES SZANKCIÓT NEM FŰZÖTT, DE A LEHETSÉGES KOCKÁZATOKRA IS KITERJEDŐ TÁJÉKOZTATÁS HIÁNYA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSEKÉNT ÉRTÉKELHETŐ.”

MINDENKINEK A FIGYELMÉBE SZERETNÉM AJÁNLANI POLT PÉTER ÁLLÁSPONTJÁT, AMELY MEGEGYEZIK AZ EU BÍRÓSÁGÉVAL!

POLT PÉTER ÁLLÁSPONTJA ÉS AZ EU BÍRÓSÁG HATÁROZATA ALAPJÁN LEHET ÉRTÉKELNI ORBÁN VIKTOR PARLAMENTI NYILATKOZATÁT! Orbán Viktor miniszterelnöknek hivatali és állampolgári kötelessége lett volna, egy célirányos vizsgálat elrendelése, és annak a jogi befejezéséig minden devizás szerződés érvényességének a felfüggesztése!!! K. István.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]