DEVIZAHITEL – A BANKOK MÁR KÉSZÜLNEK A VERESÉGRE?

[good_old_share]

"…A bankok oldaláról mérhetetlen kapzsiság valamint a már meglévő nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szinte teljes figyelmen kívül hagyása, a kockázatok elhallgatása, esetleg annak elbagatelizálása… kb ennyi elég is volt a felismeréshez azoknak a bíráknak akik képesek voltak dönteni. Nem szaladtak ők sem Luxemburgba, nem tartottak hosszas értekezleteket az adósok kivégzéséről hanem mertek dönteni…"

Barabás Gyula – Pénzügyi tanácsadás – A horvát ítélet kétségtelenül a legnagyobb hatással járó döntés amit bíróság hozott a CHF hitelek vonatkozásában. Egy lépésben igyekezte rendezni már a kereset is az a kollektív jogvédelmet ami a svájci frank nyilvántartás devizaneméhez kapcsolódó tájékoztatás hiányosságait vitatta és a kamatemelések illetve a kamat változások tisztességtelen feltételeit.

Olvasni lehet azt is, hogy a bankok egy része már előre készült a vereségre és igyekeztek megfelelő tartalékot képezni az esetleges vereségre. Ennek mértékét nagyjából 10 milliárd kunára teszik (cc438 ,milliárd forint) és az ítélet közel 120 ezer szerződést érinthet, amiből – a hírek szerint – 70 ezer körül lehet a még élő szerződés, a többi valamilyen módon már befejezett (felmondott vagy kifizetett).

Nem érinti az ítélet az euróban nyilvántartott szerződéseket de ezt az indoklás lényegében meg is magyarázza a hazai valamint a nemzetközi intézmények árfolyampolitikájából és más gazdasági-pénzügyi érveléssel alátámasztva (és a régi költői kérdés is úgy hangzik…. a francnak akar valaki tudottan az euró zóna irányába kacsingatni ha mellette elnézi az eurótól eltérő nyilvántartású hitelek tömegeit? 🙂 )

Hit, bizalom, reklám, lehetőség, biztonságérzet…. és a másik oldalon a mérhetetlen kapzsiság valamint a már meglévő nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szinte teljes figyelmen kívül hagyása, a kockázatok elhallgatása, esetleg annak elbagatelizálása… kb ennyi elég is volt a felismeréshez azoknak a bíráknak akik képesek voltak dönteni.

Nem szaladtak ők sem Luxemburgba, nem tartottak hosszas értekezleteket az adósok kivégzéséről hanem mertek dönteni. Jah, egyébként ez nem olyan nagy hőstett a horvátok szemében, ezt arra felé mindenki tudja, hogy a bíráknak ez a dolguk és pont nem érdekelt senkit, hogy a gazdasági tárca miniszterének nagyjából percekre kimerevedik az arca, majd negyed óra magyarázat után leesik nála a tantusz, hogy mit is jelent a döntés.

Mit vettek észre ezeknél a konstrukcióknál Horvátországban és mit nem akarnak észrevenni itthon?

"Egy ilyen különleges termék esetén, amely nem szokványos jelzáloghitel, hanem összetett pénzügyi termék, a banknak fel kell világosítania a fogyasztókat olyan különleges tanácsadókon keresztül, akiknek különleges képesítésük van ilyen munkára."

"A bank nem kínált fel a fogyasztók számára terméket az árfolyam-ingadozások kockázatának fedezésre, míg ő maga az ilyen kockázatokkal szemben teljesen védett."

Mellesleg azért az intervenciós sáv eltörlését követően még 2008. februárjában hirtelen rendeletalkotásba kezdett számos, devizakölcsönnel vagy kötvénnyel rendelkező hazai önkormányzat. És nem teljesen véletlenül!

"A bank tudta, hogy a fogyasztóknak nincs CHF-jövedelme, és nem kívántak befektetőként spekulálni, hanem a kölcsönt kizárólag az alacsonyabb kamatlábakért vették igénybe."

És még valami ami kiderült – de ez még közel sem mondható alapos ismeretnek ez ügyben -, nevezetesen az, hogy nem azt olvasgatták, hogy mi van a szerződésben (mióta mondom ), hanem azt, hogy mi az, ami nincs benne? Gazdagon felsoroltak ilyen eseményeket és igen logikusan össze is fűzték őket.

(két szakértői anyagot készítettem eddig peres eljárásokhoz ami tartalmában azonos kérdésekkel foglalkozik és a folyamatban lévű ügyekben is gyakran van lehetőség például a C-51/17 es ügy előzetes "tesztelésére", engem legalább ez megerősített )

Néhány hete volt még egy másik ítélet is, ahol a korábbi – leginkább a kamatemelésekből eredő visszatérítések esetében – az EU joggal ellentétesnek minősítette a bankok elévölésre vonatkozó hivatkozásait. Ez annyiban lehet nálunk is érdekes kérdés, mert a kamatok elszámolását az árfolyamréssel együtt az elszámolási törvény is csak a 2004. április 1. után kötött szerződésekre írta elő, tehát ez a korlátozás akár az Eu jogba is ütközhet.

Ami az ítélet szépsége mellett figyelmet érdemel, az sajnos a két országban e területen tapasztalható és jelentősen eltérő jogalkotói szándék valamint a bírói felfogás. (Bizonyára ott is van banklobbi, feltehetőleg az sem lehet gyenge, de Sándorunk és Mihályunk csupán itthon tündökölhet korlátlanul, egy zágrábi ügyészi kihallgatásra azonban ha felkérik egyiküket, nem mernek nemet mondani) de 2015-ben a törvényhozás ugyan elrendelte utólagosan a chf hitelek folyósítás napján érvényes árfolyamon történő euróra váltását – ha ezt az ügyfelek kezdeményezték -, ettől azonban különösebb ájulatba nem estek a horvát hiteladósok.

Valamilyen oknál fogva nem fordultak a horvát alkotmánybírósághoz az érintette felek – helyette vagy a nemzetközi bíróságok valamelyikén (Unicredit például a New York-i Választott Bíróságon) vagy éppen az Unió döntéshozói előtt panaszolták be Horvátországot. Ezzel például ellentétes volt másfél éve a romániai magatartás ahol a választások előtt meghozott törvényt – ahol a folyósítás napján visszamenőleg váltottal volna chf nyilvántartást lejre- maga az új kormány fordult az AB-hoz és lett alkotmánysértő (mellesleg megállapította az EU Szerződések sérelmét is).

Röviden tehát, ha a magyar bíróság képtelen volt kimondani mondjuk egy autós szerződés esetében – ahol kockázatokról legfeljebb a papír élére írhattak valamit máshol nem igen láthattunk ilyet -, sem gyakran sem több esetben sem volt képes kimondani a nyilvántartás devizaneméhez kapcsolódó követelés tisztességtelenségét, akkor mit várhatunk mi egy horvát ítélettől vagy egy luxemburgi százezredik döntéstől ahol majd megint elhelyezik az a kedves mondatot, hogy …… a nemzeti bíróság feladata stb stb. … és Wellmannal az élen megmagyaráznak majd mindent.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Sokat mond egyébként az egész eljárásól az, hogy Horvátországban egy egyesület fel merte vállalni azt, hogy lényegében a kollektív jogvédelem keretében beperelte az összes bankot, mert ilyen üggyel a bírósághoz fordulni és feltehetőleg mérlegelte az eljárás kimenetelét. A garantált kudarc nálunk ez eléggé visszatartó erő volt… mert ha bejön a vesztett ügy az már bebetonozza az egészet úgy ahogy van.

Jó hetük volt tehát a horvátoknak, döntőben a nagyszerűen teljesítő nemzeti válogatott, győztes ítélet is megszületett végre, de azért legyünk realisták: ahogy nem tudjuk még a vasárnapi döntő eredményét, úgy nem lehetünk az utóbbi végében sem biztosak, mert azt a mérkőzést sem játszották le teljesen, mert szinte mindig így van akkor, ha sok nulláról van szó.

Talán kicsit hosszadalmas lett ez a bejegyezés… a horvát siker tehát ma a horvátoké, a magyarra – lehet, hogy lesz-, de mindenképpen várni kell, addig is szerintem mindenkinek egy feladata van a pénzügyi keretein belül: elkerülni egy végrehajtás és megmenekülni egy árverés elől. A többi majd csak lesz valahogy a bíróságon ….. vagy máshol, de védelem vagy biztonság nékül csak várakozni maga az öngyilkosság.  Barabás Gyula – Pénzügyi tanácsadás.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]