“DEVIZA”-“HITEL” – MÁR EGYEZKEDNÉNEK A BANKOK

"DEVIZA"-"HITEL" - MÁR EGYEZKEDNÉNEK A BANKOK.

Visszaállították a 4,5 százalék alatti kamatot.

Meglepő fejleményt tudatott az egyik devizahitelesekkel foglalkozó ügyvéd: az egyik jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkező bank maga javasolta az elszámolást ügyfelével. Az „önként” visszavont egyoldalú kamatemelés az eredetileg 14,5 millió forintos hitelnél a felmondás időpontjáig 380 ezer forint elengedését jelentené. Az ügynek azonban ezzel nincs vége.

Egyre több olyan jogerősen az adós javára eldőlt perről kaptunk értesítést, amelyekben a vesztes bank nem fordul felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához. Ezekben az ítéletekben a bíróság csak annyit mondott ki, hogy a szerződés (esetenként annak egyetlen pontja) semmis. Ilyenkor pedig – a Kúria korábbi állásfoglalására, de az Európai Bíróság döntésére is tekintettel – még egy fontos mozzanat hátra van. A banknak és az adósnak el kell valahogy számolnia egymással. Az egyik nagy (de nem a legnagyobb) lakossági hitelintézet most maga próbál a döntések szellemében eljárni.


Úgy tűnik, gyorsulnak a folyamatok, szinte minden napra jut valamilyen devizahiteleseket érintő fejlemény. Nemrég a jegybanki elképzelésekről írtunk, most viszont érdemes figyelni arra, hogy Léhmann György siófoki ügyvéd (képünkön) által képviselt adós a banktól kapott egy elszámolási javaslatot. Mint írják, ennek célja, hogy a semmisségi okot kiküszöböljék, olyan helyezet teremtve, mintha „az ügylet során nem történt volna a szerződésben rögzítetten túl kamatemelés”. Az adósnak így visszaállították az eredeti, 4,5 százalék alatti hitelkamatot.

A 2006 nyarán felvett 14,5 millió forintnyi frankhitel után a részletes kimutatás szerint az adós mintegy négymillió forintot már megfizetett (valójában ennél kevesebbet, hiszen a svájci frankban szerepeltetett összeget a mostani árfolyammal számoltuk át), de azután beszüntette a törlesztést. A bank 2010 augusztusában fel is mondta a szerződést.  (Nyilvánvaló – bár erről nem szólnak az iratok, hogy végrehajtási szakaszban levő ügyről van szó.) A felmondás időpontjában a bank szerint az adósnak körülbelül hárommillió forintnyi hátraléka volt, ami a kamatemelés visszavonásával 380 ezer forinttal csökkent.

Csak a felmondás időpontjáig terjed az elszámolás

Az elszámolást a bank addig az időpontig készítette el, amíg „az ügylet közjegyzői felmondásával a teljes tartozás” esedékessé nem vált. A minden részletet, közte az adós nevét, címét, a hitelszámot tartalmazó levélből (amelyet mi a bank- és az adós megillető titokra tekintettel nem írtunk le) az nem derül ki, hogy ha az ügyfél elfogadja az elszámolást, akkor összesen pontosan mekkora tartozás behajtása válik esedékessé. A folyósított 83,6 ezer svájci frankkal szemben még a kamatemeléseket is tartalmazó esedékes összegként a bank 29,2 ezer frankot tüntet fel (ebből jön le 11,5 ezer a kamatemelések miatt). A bank azzal indokolta az általa alkalmazott metódust, hogy a felmondást követően kamatemelésekről már nem lehet beszélni. A hitel egyébként az eredeti szerződés szerint 2024 nyarán járt volna le.


A közzétett banki levélben tehát látunk bizonytalanságokat, de Léhmann György egészen világossá tette álláspontját. Mint írja, azt nem vitatja, hogy a tőketartozást a bank az adóstól követelje, de úgy véli: a kamatból vagy kezelési költségből egy forintot sem áll módjában teljesíthetetlenség okából követelni. Szerinte egyébként nincs az a kormány egy demokratikus jogállamban, amelyik a pereiben érvényesített, egyoldalú szerződésmódosítási feltétel érvénytelenségét megállapító jogerős ítélet után bármiféle jogszabályalkotással teljesíthetővé tudja tenni a bankok által diktált kölcsönszerződést.

A siófoki ügyvéd abban bízik, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések miatti ügyek már az egyezségkötés közelébe kerülhetnek. Bencze Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a portfolio.hu hitelezési konferenciáján arról is beszélt, hogy ha a perek nyomán megindul a szerződések revideálása, akkor a kormányzatnak esetleg nem is kell gazdaságilag beavatkoznia az ügyekbe. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy a bankok nagyon heterogén szerződésformákkal dolgoztak. Nem feltétlenül minden szerződésre igaz tehát, amit az egyiknél megállapít a bíróság."– AzEnPenzem.hu

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM