Váratlan fordulat

Először nem hittem a szememnek akkor, amikor a mellékletben látható, az ügyfelemnek címzett, de részemre is megküldött, ERSTE Bank Hungary Zrt által 2014. május 16-án írt „Elszámolási javaslat” tárgyú levél 2. oldalán olvasható alábbi szövegrészt olvastam:

„Az elszámolás alapja az, hogy a semmisségi okot kiküszöböljük, azaz olyan helyzetet szimuláljunk, mintha az ügylet során nem történt volna a szerződés rögzítetten túl kamatemelés. Ez azt jelenti, hogy az elszámolásban végig az induló, azaz a kamatemeléseket nem tartalmazó részletezést mutatunk ki.”

Egy olyan jogerős ítélettel befejeződött peres ügy utáni rendezésre vonatkozóan közölte ezt az ERSTE, mely jogerős ítélet szerint a szerződésnek következő szerződési feltétele semmis:

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát a kamatperiódus forduló napján, késedelmi kamatát az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan is megváltoztatni. A Bank a kamatnak és kezelési költségnek az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a tőke és pénzpiaci kamatlábak emelkedése a Bank forrásköltségeinek a változása ezt szükségessé teszi.

Az ügyleti kamatlába, kezelési költség és késedelmi kamat mértékének Adósra kedvezőtlen módosításáról a Bank az Adóst a kamat- és kezelési költség változás időpontját megelőző 15. azaz tizenötödik napig a Hirdetmény útján köteles értesíteni.

Ezen túlmenően a kamat és kezelési költség és a késedelmi kamat változásáról a Bank az Adóst a módosítás hatályba lépést követően Hirdetményben értesíti.”.

Az ítélet indokolása szerint azért semmis, mert

„…a keresettel támadott, egyoldalú szerződés módosítással kapcsolatos kikötés ellenőrizhetetlen, a számonkérésre alkalmatlan a szükséges feltételeket és korlátokat rögzítő szabályozás hiányában az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt biztosított, egyúttal a felperes terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt idézett elő, a szerződésből eredő jogok, kötelezettségek egyensúlyának a jóhiszeműség és a tisztesség követelményébe ütköző eltolódását eredményezte, továbbá a Kormányrendelet 1. § 1. bekezdés a pontja szerint is tisztességtelennek volt tekinthető.

A per tárgyát képező kikötés a Ptk.209. § 1. bekezdése szerint tisztességtelennek minősült, annak jogkövetkezménye a Ptk. 209/A § 2. bekezdése szerint a – relatív – semmisség volt.”

Ezek ellen a megállapítások ellen az ERSTE Bank nem aprehendált, nem terjesztett elő felülvizsgálat kérelmet a Kúria felé, hanem végre egyszer az életben tisztességesen járt el. Az általa diktált szerződési feltételnek érvénytelenségét a leírt okokból elismerte.

Más kérdés az, hogy a kényszer vitte rá az ERSTE-t erre az elismerésre azért, mert észlelte azt, hogy ezek után a közjegyzői záradékolással indítandó végrehajtási eljárás lefolytatása nem lehetséges, ha pedig rendes bíróság előtt kívánja követelését az adóssal szemben érvényesíteni, a rendes bírósági eljárásban rendkívül nehéz helyzetbe kerül az adóssal szemben.

Feltehetőleg már korábban is számolt azzal, hogy a peremben kérelmezettek szerinti szerződési feltétel  érvénytelenségének bírósági megállapítását követően nem kerülheti el az adósoknak is megfelelő rendezését a szerződéseknek, de bízott abban, hogy kormányzati segítséggel még tovább sanyargathatja az adósokat akár még évekig is. Illetve Járai Zsigmondot idézve korábban bíztak abban, hogy egy ország tragédiáját előidéző tisztességtelen magatartásukat leplezni tudják.

Most jutottak el oda az ERSTE-nél, hogy ez így nem megy tovább, az Ítélőtáblák előtt számolatlanul csak ők lehetnek a vesztesek, a pernyertes adósoktól pedig még reményük sem lehet arra, hogy további peres eljárás nélkül követelőzzenek, és ennek eredménye a részemre is megküldött levél.

Az általam kezdeményezett peres eljárásoknak törvényes, tehát kereseti kérelem szerinti jogerős befejezése után a Fővárosi Ítélőtábla által hozott másik határozatának alábbi indokolása mutat rá az ERSTE által is észlelt probléma lényegére:

„A tisztességtelen feltétel kihagyása utáni szerződés teljesíthetőségét érintő uniós jog általi objektív értékelés és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapodással történő rendezése egyaránt megköveteli, hogy a szerződés sorsa a Ptk. 209. §-ára alapított perben eldőljön. Ha ugyanis a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető a szerződés, a feleknek az érvénytelenség jogkövetkezményeit nem kell , és nem is lehet levonniuk, mert a szerződés már nem tartalmaz érvénytelen rendelkezést.

Ha viszont – teljesíthetetlensége folytán – az egész szerződés megdőlt, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében a szerződés esetleges érvényessé nyilvánítása nem járhat a szerződés részét képező egyéb tisztességtelen feltétel érvényessé nyilvánításával.

Ebből következően a Ptk. 209. §-ára alapított perekben nem érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség elve abban a vonatkozásban, hogy a bíróság kizárólag a felperes által megjelölt szerződési feltétel tisztességtelenségét vizsgálhatná. Ebben az esetben ugyanis nem tudna eleget tenni a Bíróság által megfogalmazott, az előbbiekben ismertetett, a 6. cikk 1. bekezdésében foglalt jogkövetkezmény elérésére vonatkozó és az Irányelv 7. cikkéből is következő kötelezettségének. A nemzeti eljárási jogszabályokat a C-397/11. számú „Jőrös-Aegon” ügy 52. pontjának megfelelően az uniós jog hatékony érvényesülését elősegítő módon kell alkalmazni. A fogyasztói szerződés feltételeinek hivatalbóli vizsgálatának uniós jogi kötelezettsége a Pp. szabályaival az alapelvi rendelkezések a következőkben kifejtett értelmezésével egyeztethető össze.

Az Irányelv hatékony alkalmazása csak akkor valósulhat meg, ha a nemzeti bíróság a per tárgyát képező szerződés egészét hivatalból vizsgálja, és ha abban valamely feltételek tisztességtelenségét észleli, a fogyasztót nyilatkozatja arról, hogy kíván-e további feltételek tisztességtelenségére is hivatkozni.”

Tehát a probléma lényege abban van, hogy az ERSTE által immár nem vitatottan érvénytelen feltételei a banki egyoldalú szerződésmódosítási lehetőség kihagyásával teljesíthető-e a szerződés, vagy sem. Az Ítélőtáblai indokolás rámutat arra, hogy ennek eldöntése során figyelembe kell venni a kereseti kérelemtől függetlenül azokat a szerződési feltételeket, melyek a teljesíthetőség további akadályait jelenthetik, és csak azért, hogy az egész szerződés érvényessé válhasson, nem lehet az egyes szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása során megengedőnek lenni.

Alapvető ellentmondás ezek után az ERSTE  levelében írtak és álláspontom között abban van, hogy az ERSTE azt szeretné elérni, hogy az általa diktált, kamat és kezelési költségek változtathatóságára vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek kihagyásával legyen állandó a szerződésben meghatározott kamatláb a futamidő alatt, míg nekem álláspontom az, hogy a bíróság csak azt állapította meg, hogy a kamatperiódusonként változtatható kamat és kezelési költség szerződésben megfogalmazott szerződési feltételei érvénytelenek, ellenben a változtatásnak törvényes feltételeit meg lehet és meg kell határozni ahhoz, hogy a szerződés teljesíthető legyen.

Amennyiben a felek változtatható kamat és kezelési költségben állapodtak meg, akkor a feleknek egybehangzó akaratnyilvánítását a szerződés tartalmából kiindulva nem lehet figyelmen kívül hagyni csak azért, mert az ERSTE képtelen volt szerződéskötéskor tisztességes szerződési feltételeket a kamatváltoztatási lehetőséghez meghatározni.

Megkerülhetetlen számomra a bankok által soha nem kifogásolt, bankok tevékenységét engedélyező PSZÁF-nak 2006-tól folyamatosan közreadott, adósokhoz címzett tájékoztatójában közöltek:

Maradjunk abban, hogy ezt a PSZÁF Közleményt hozzáértő szakemberek készítették, és amennyiben a bankok oldaláról az közölték az adósokkal figyelemfelhívásként, hogy amennyiben az adott deviza – CHF – kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is, illetve azt is közölték, hogy a fizetendő kamat összege elsősorban a Svájci Nemzeti Bank, vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ, akkor ne legyen most az ERSTE csak azért szószegő, mert nem jött be az érvénytelenné nyilvánított szerződési feltételük alapján általuk számol haszon az adósok kárára.

Éppen a hozzám megküldött ERSTE levélben említett Kúriai jogegységi határozatból állapítható meg az, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések alapján az adósok devizában adósodtak el, akkor most az ERSTE most ne arra spekuláljon, hogy az ebből fakadó árfolyamváltozás miatti jogosnak tűnő követelőzés mellett az eladósodást jelentő devizának kamatát változatlannak tekintse.

Miközben a 2008-as kamatszintekhez képest a CHF jegybanki alapkamata időközben 1/10-1/20-adra csökkent.

Ahogy mondani szokták, egyszer volt Budán kutyavásár. Egyszer be lehetett csapni az adósokat a tisztességtelen szerződési feltétellel, most ez a kamatállandósággal kapcsolatos banki trükk nem fog beválni.

Visszatérve az Ítélőtáblai

Ha viszont – teljesíthetetlensége folytán – az egész szerződés megdőlt, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében a szerződés esetleges érvényessé nyilvánítása nem járhat a szerződés részét képező egyéb tisztességtelen feltétel érvényessé nyilvánításával.

közlésre, fentiek alapján immár be kell látni azt, hogy nincs az a Kormány egy demokratikus jogállamban, amelyik a pereimben érvényesített, egyoldalú szerződésmódosítási feltétel érvénytelenségét megállapító jogerős ítélet után teljesíthetővé tudja tenni bármiféle jogszabályalkotással a bankok által diktált kölcsönszerződést.

Hiszen a Ptk. alábbi rendelkezése szerint

209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

hiába vált a kamat és kezelési költség vonatkozásában teljesíthetetlenné a szerződés vitatott szerződési feltételek érvénytelenítését követően, szó sem lehet arról, hogy a fogyasztó érdekében bárki a semmiségre hivatkozzon. És az erre vonatkozó törvényi korlátozás folytán eljutottunk egy részben teljesíthetetlen és nem semmis kölcsönszerződéshez.

Ehhez az állapothoz természetesen ragaszkodom, azaz nem vitatom azt, hogy a tőketartozást a bank az adóstól követelje, de a kamat, vagy kezelési költségből egy forintot sem áll módjában teljesíthetetlenség okából követelni.

Ha jó ez az ERSTE-nek, akkor nekem különösen jó, de szerintem inkább egyikünknek sem jó.

A bankok részéről elsősorban azért nem jó, mert ha ez az állapot így marad, akkor soha egyetlen forintot nem kapnak kamat, vagy kezelési költség címén, míg az adósok részéről elsősorban azért nem jó, mert az évek óta tartó tisztességtelen kormányzati tevékenység ezzel a problémával kapcsolatosan állandó rettegésben tartja az adósokat. Folyamatosan attól tarthatnak, hogy vajon milyen újabb „adósmentés”-nek nevezett átverés fogja az árfolyamrögzítéshez hasonlóan őket nyomorba dönteni.

Illetve az adósok soha nem akartak tisztességtelen szerződést, vagy szerződési feltételt kötni. Akarnak kamatot is fizetni, de csak annyit, amiben és ahogy megállapodtak.

Folyamatosan a lengyel példa jár a fejemben, mellyel Lengyelországban úgy oldották meg a problémát, hogy az általam támogatott kamatváltoztatási szisztémát figyelembe véve a lengyel adósok évek óta 1/3 kamatot és kezelési költséget fizetnek a magyar viszonyokhoz képest.

Ugyanakkor a hozzám most érkezett ERSTE levél az elismeréssel szerintem mérföldkő a probléma megoldásában. Úgy gondolom, hogy ezek után nagyon közel állunk ahhoz, hogy egyezség formájában ebben a lehetetlen jogi helyzetben megoldást találjunk.

Soha nem gondoltam arra, hogy képes leszek olyan emberekkel egy asztalhoz ülni, akiknek társasága annyi fájdalmat és halált okozott hazámnak, mint a mostani, hazánkban tevékenykedő bankok.

Most mégis arra gondolok, hogy nem lenne haszontalan mondjuk az ATV-nél egy olyan egy órás műsort összehozni egyenes adásban, mint amilyenre tegnap előtt ott sor került. Általam és az ERSTE Bank felkészült jogászának egyezségkeresése céljából.

Nincs szükségem a riporteren és kettőnkön kívül mások jelenlétére, az ötletelésnek és az önmaga mutogatásnak lejárt az ideje.

Ami pedig számomra nagyon kedves ügyfeleimet illeti, soha nem juthatott volna náluk nélkül a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés miatti ügy a reményeim szerinti egyezségkötési lehetőség közelébe akkor, ha ők nincsenek. Ha sok ezer társukhoz hasonlóan szótlanul várták volna kicsiny gazdaságuk banki kivégzését.

Ügyfeleim  tették azt, amit egy önérzetes magyar embernek őseire is tekintettel tenni kell. Zokszó nélkül akár többszáz kilométert utaztak el hozzám, majd több órás várakozás után adtak kapkodva megbízást nekem azért, mert ugy érezték, hogy ezt kell tenniük.

Arra pedig gondolni lehetett, hogy az a nyomás, ami a bíróságokhoz érkező irgalmatlan mennyiségű pereknek elbírálása során  a bankokra nehezedik oda vezet, ami az ERSTE levéllel kezdetét vette.

Nekik köszönök mindent, de remélem az otthonülők is köszönetet mondanak egyszer nekik.

Siófokon 2014. május 25. Léhmann György