A Kúria egyértelműen kimondta, hogy a devizahitel, mint konstrukció nem semmis, mégis vannak problémás szerződések, amiket elkaszáltak a bíróságok. Gyakori ezek között az autóhitel. Miben más az autóhitel, mint a lakáshitel? A szerződések mely részeit kell megvizsgálni ahhoz, hogy az egyedi szerződés rendben lévő, vagy esetleg támadható legyen?
A Kúria jogegységi döntésének nyilvánosságra hozatala óta egyértelmű, hogy a devizahitel konstrukció érvényes, mégis vannak olyan szerződések, amelyeket semmisnek nyilvánítottak bíróságok, több ilyen döntés is született például autóhitelekkel kapcsolatban.
Sokféle autóra felvehető hitelkonstrukció létezik a piacon a lízingtől, a devizahitelen át, a jelzáloghitelig, de a lényegük azonos: az adós nem saját forrásból, hanem hitelből vásárol autót – mondta a Privátbankárnak Istvánovics Éva, ügyvéd. Az autókereskedő eladja a gépjárművet a vevőnek, aki bankhitelből egyenlíti ki a vételárat, ilyenkor az autó a bankhitel fedezetéül szolgál a hitel visszafizetéséig. Ha minden jól megy, a hitelt visszafizetik, a futamidő alatt az adós használja a gépjárművet és nincs gond a fedezet értékével sem, hiszen nem kell értékesíteni a gépjárművet, nem baj, ha értéke gyorsan amortizálódik, de mi történik rossz esetben?
Miben más az autóhitel?
Az autóhitel konstrukció főbb jellemzői:
- nincs, vagy nagyon alacsony a saját forrás mértéke, nincs valódi hitelképesség vizsgálat,
- az adós tartozása a forint/devizaárfolyam emelkedésével nő, míg a gépjármű fedezet értéke idővel csökken, nyílik az olló, ami az adós terheit növeli,
- a fedezet értéke nem értékálló, nagyon gyorsan csökken – gondoljunk arra, mennyit veszít az autó értékéből, amikor kigurulunk vele az autószalonból,
- lopás és töréskár esetére biztosítást követelnek meg, ha kár történik a biztosítási összeget a hitel visszafizetésére fordítják, a biztosítási összeg az autó avulásával csökken,
- ügynökkel történik a szerződés létrehozása, vagy legalábbis a hitelező nem az adós jelenlétében írja alá a szerződést, az autókereskedő felveszi az adatokat, majd aláírásra elküldi azt a finanszírozónak (ez a momentum a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és tartalma – például az árfolyamkockázat – szempontjából érdekes),
- a hitelviszony pénzügyi vállalkozással jön létre, aki bank által refinanszírozott forrásból hitelez, ami költségnövelő tényező lehet, különösen a hitel bedőlése esetén – foglalta össze az ügyvéd.
Eltér tehát az autóhiteleknél, hogy nem bankoknál kötjük meg a szerződéseket, éltérőek a lakáshitelekhez képest az összegek is, nincs rendes hitelbírálat, de az egyik legfontosabb eltérés mégis az értékvesztés mértéke. Az adós tartozása a forint/deviza árfolyam emelkedésével nő, míg a gépjármű fedezet értéke csökken. Nyílik az olló, ami az adós terheit növeli, emiatt egyre nehezebben tud kilépni a szerződésből, bedőlés esetén pedig mindehhez még hozzájönnek a késedelmi kamatok és a végrehajtás költségei is. Minél később tudja lezárni a hitelviszonyt az adós annál értelmetlenebb az egész, ott marad a magas tartozás és egy értéktelen autó.
Felmerül a kérdés, hogy valódi fedezet-e az autó. Istvánovics Éva szerint nem, mert csak a töredékét biztosítja a hiteltartozásnak: ha az autót ellopják a fedezet értéke helyébe lép a biztosítási összeg, de kérdés, hogy mekkora. Fizetésképtelenség esetén a bank viszi az autót és az adós még jókora összeggel tartozik.
Vannak problémás konstrukciók
Az autóhitelek speciálisak abból a szempontból is hogy találkozhatunk olyan szerződéssel, amelyben a szerződés tárgya, a hitel összege forint összegre szól, a hitelt forintban tartják nyilván és forintban folyósítják, forintban törlesztik, a devizaárfolyam csak az elszámoláskor jön szóba. A kirovó és a lerovó pénznem tehát azonos, mégis devizahitelként meghatározott a szerződés szerint. Egy konkrét esetben a bíróság kimondta, hogy az ilyen szerződés, devizahitel szerződésként semmis.
Vannak olyan hitelkonstrukciók is, amelyek próbálják kezelni a devizaárfolyam emelkedését és fix törlesztőrészletű szerződéseket kínáltak. Az árfolyam mozgásának hatását a törlesztőrészletekre úgy simították ki, hogy az árfolyam elmozdulás miatti tartozást nem kellett azonnal megfizetni, nem változtak a havi törlesztő részletek, de a tartozást felírták, és gyűjtőszámlán kezelték és abban állapodtak meg a szerződő felek, hogy majd a futamidő végén a pozitív-negatív irányú elmozdulások egyenlegével elszámolnak és a többlettartozást változatlan törlesztő részletek mellett meghosszabbított futamidő alatt egyenlítheti ki az adós. Arra lehetett ugyanis számítani, hogy az árfolyam hol erősödik, hol gyengül és nem akartak foglalkozni a havi elszámolás macerájával.
Ez a konstrukció a szerződés lejáratának irreális meghosszabbodásával a kamatterhek iszonyú növekedésével jár együtt. Egy bizonyos tetőpont, 25 százalékos szélsőséges árfolyam elmozdulás esetére belép az azonnali elszámolás szabálya. Az érintett pénzügyi vállalkozás az ügyfeleinek kiszámlázott egy azonnal megfizetendő egyszeri nagy összeget és a továbbiakban nem a futamidő hosszabbodik meg fix árfolyam mellett, hanem a törlesztőrészletek követik havonta az árfolyam változását. Az ilyen esetekben mindenképpen érdemes lehet megvizsgálni, hogy a konstrukció a fogyasztóra nézve tisztességes-e – mondta Istvánovics Éva. Ezt a konstrukciót – egy konkrét esetben – a bíróság elsőfokon több ponton semmisnek mondta ki.
Felmerül ezek után a kérdés, hogy valóban minden kockázatot egyedül csak az adósnak kell-e viselnie? Az ugyan igaz, hogy a devizaárfolyam kockázatát vállalták az adósok az alacsony devizakamatok reményében, de tény, hogy vannak problémás konstrukciók. Vannak hiányosságok, sok esetben például az adós fizetőképességét nem mérték fel és nem vették reálisan figyelembe.
Mi van, ha semmis?
A baj csak az, hogy ha a szerződést bármely okból semmisnek találják, az még nem jelent semmit. Egyszerű megoldásnak tűnik az eredeti állapot helyreállítása: visszaadjuk az autót és kész. De valójában a helyzet nem ilyen szimpla. Kinek adjuk vissza az autót? A kereskedőnek, a banknak? Valójában nincs kinek visszaadni, ráadásul az autó értéke csökkent.
Ha a bíróság megállapítja a szerződés érvénytelenségét a fedezetek, mint a szerződést biztosító mellékkötelezettségek megszűnnek. A végrehajtást és egyéb eljárásokat be kell fejezni és, a feleknek el kell számolni egymással. Az elszámolás kérdését elvben a felek megállapodása, egyezsége, vagy kérelemre a bíróság rendezi, de gyakorlatban ez egy rendkívül bonyolult helyzet lenne.
Lehet-e egyezséget kötni?
A tapasztalatom szerint, ha az adós egyezséget kívánna kötni a hitelezővel egyszerűen csak egy fantommal találja szembe magát – mondta Istvánovics Éva. Az adósnak egyezségi ajánlatát közölnie kell az ügyfélszolgálattal, azt panaszbeadványként kezelik és megállapítják, hogy a szolgáltató nem követett el semmi hibát. A szolgáltató-fantommal nem lehet egyezkedni, ő személyesen nem érhető el. Az adós beadja kérelmét az ügyfélszolgálathoz, majd az beveszi, és valamilyen bizottság dönt róla. De valódi egyezségre nincs lehetőség, talán csak a Pénzügyi Békéltető Testület előtt – magyarázta el a folyamatot az ügyvéd.
Istvánovics Éva arra figyelmeztet, hogy ha valaki nem fizeti autóhitelét, a bank felmondhatja az adós más hitelét is. A törvény a hitelező pénzintézetet feljogosítja arra, hogy a hitelszerződést felmondja abban az esetben, ha az adós hitelképtelenné vált. Így előfordulhat, hogy az autóhitel szerződés nem teljesítése miatt a hitelező felmondja az összes egyéb, például a lakáshitel szerződését is.
Azt, hogy érdemes-e perelni, mindig csak az adott egyedi esetben lehet eldönteni. A helyzet bonyolultsága miatt megéri szakemberhez fordulni – mondta az ügyvéd.
Privátbankár
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
