Bíróság meggyőzve bank jogerősen legyőzve! Vissza az ügyfelünk pénzét mind a 2.596.801 forintot plusz kamatát!
Az elszámoltatás!
Mint ahogy már többször is beszámoltunk ügyvédi irodánkba sorra jönnek a pozitív Bírósági ítéletek melyekben megállapítják, hogy a „deviza” szerződések érvénytelenek semmisek.
Dr. Budaházi János ügyvédi iroda.
Most egy olyan ügyről szeretnénk beszámolni, amely ügyvédi irodánkban mára már nem számít egyedi esetnek és már kifizetett hitelről szól!
A szerződést utólag jogerősen érvénytelenek semmisnek mondta ki a Bíróság és emiatt a pénzintézetnek vissza kell fizetni a hitelkárosultnak a mi számitásaik szerit 2.596.801 forintot plusz annak kamatát, amely teljes összhangban van a Kúria ajánlásával.
Tehát a Kúriai ajánlás és a mi számítási módjaink alapján kell elszámolni a pénzintézetnek a hitelkárosultal szemben a fönt említett jelentős összeggel és kamatjával ezt az összeget a Bíróságnak kell jóváhagyni ítélet formájába!
Ezek a számítási módok jöhetnek szóba:
1. számítási mód
A szerződést akként kell érvényessé nyilvánítani, hogy a kirovó pénznemmé a forint válik, és ügyleti kamat az irányadó forintkamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékével egyenlő.
A szerződés már nem minősül devizaalapúnak, és így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni.
2. számítási mód
A szerződést a bíróság akként nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, forintosításig a szerződésben rögzített kamattal. A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként figyelembe vehető 180 HUF/CHF árfolyam, amelyet a magyar jogalkotó alkalmas határértéknek tekintett.
Összefoglalva tehát jogi értelemben jogerősen megnyertük a pert!
Most matekozni fogunk egy kicsit a bíróságon a visszajáró 2.596.801 forint és kamatairól!
Most akkor jöjjön is a másodfokú Bíróság döntése és annak indoklásaiból idézetek.
(akik végig szeretnék olvasni a teljes ítéletet azoknak mellékeltem is!)
Idézetek:
„A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a peres felek között 2006. május 22-én XY hitelszámon kötött svájci frank alapú kölcsönszerződés érvénytelen.”
„A felperesek a perben az árfolyamkockázat korlátlan áthárításáról rendelkező, a szerződés főtárgyának meghatározásához tartozó általános szerződési feltételek tisztességtelenségére hivatkoztak, a tájékoztatás elégtelenségét állították.”
„Az alperes által nyújtott árfolyamkockázati tájékoztatóból hiányzik a jelentős árfolyamromlásra utaló figyelemfelhívás, az arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a fogyasztóra nézve ennek súlyos gazdasági következményei lehetnek.
Nem volt a tájékoztatás alapján egyértelműen felismerhető a kockázatvállalás jelentősége, az árfolyamváltozás esetleges súlyos gazdasági következménye.
Ezért a nyújtott tájékoztatás nem alkalmas annak felmérésére, hogy valójában az árfolyamváltozás milyen hatással járhat.
Hangsúlyozza a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az EUB gyakorlata alapján nem meghatározott kifejezéseknek kell szerepelnie az árfolyamkockázati tájékoztatóban, hanem a tájékoztatás egészének kell alkalmasnak lennie arra, hogy a fogyasztó felismerje annak veszélyét, hogy az árfolyamkockázat valós, az árfolyamváltozás a kölcsön futamideje alatt bekövetkezhet, az akár jelentős is lehet és a gazdasági helyzetét súlyosan érintheti.
A perbeli kockázatfeltárás ennek a szempontnak nem felelt meg.
A kifejtettekre tekintettel nem volt érthető és világos az árfolyamkockázat korlátlanságából eredő reális kockázat és annak lehetséges mértéke, ezért az Irányelv 4. cikk (2) bekezdése alapján vizsgálható a devizakockázatot a felperesekre hárító szerződési feltételeknek az rPtk. 209. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelensége: az, hogy a szerződési feltétel a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja-e meg.”
„Az EUB C-776/19 – C-782/19. számú egyesített ügyekben 2021. június 10-én hozott ítéletében az EUB kimondta, hogy az Irányelv 3. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kifejtettekből az következik, hogy valamely kölcsönszerződésnek azok a feltételei, amelyek előírják, hogy a számla pénzneme a deviza, a fizetés pénzneme pedig az ettől eltérő nemzeti fizetőeszközben van meghatározva, és amelyek következtében az árfolyamkockázatot – amelynek felső határa nem korlátozott – a kölcsönfelvevő viseli, a feleknek a szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára, amennyiben a szolgáltató az átláthatóság követelményét a fogyasztóval szemben tiszteletben tartva nem számíthatott észszerűen arra, hogy ez utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.”
„Mindezek alapján a másodfokú bíróság az EUB C-51/17. számú ügyben hozott ítéletben kifejtettekre is figyelemmel – amely szerint egyedül az ügyben eljáró nemzeti bíróság feladata az adott ügy valamennyi körülményét figyelembe véve annak megítélése, hogy a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapott-e az árfolyamkockázatról – az adott ügyben a bíróság rendelkezésére bocsátott okirati bizonyítékokat és a felek előadását az rPtk. 206. § (1) bekezdésében foglaltak szerint értékelve az elsőfokú bíróságtól eltérő következtetésre jutott.
Megállapította, hogy a korlátlan árfolyamkockázat viselésének a felperesekre telepítéséről szóló feltételek nem világosak, nem érthetőek, nem átláthatóak és ezzel a felek viszonyában a felperesek hátrányára egyensúlytalanságot okoznak, mert az alperes jóhiszemű eljárása esetén az átláthatóság követelményét a felperesekkel szemben tiszteletben tartva a hitelező észszerűen nem számíthatott arra, hogy a felperesek az egyedi megtárgyalást követően elfogadják az ilyen szerződési feltételből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.
Mivel a deviza alapú kölcsönszerződés részét képező általános szerződési feltételeknek az árfolyamkockázat viselését szabályozó kikötései a szerződés főszolgáltatására vonatkoznak, a szerződés lényegadó sajátosságát jelentik, az rPtk. 209/A. § (2) bekezdése alapján fennálló semmisségük a teljes szerződés érvénytelenségére vezet.”
Fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az rPp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a kölcsönszerződés érvénytelenségét az rPp. 213. § (3) bekezdése alapján döntést hozva közbenső ítéleti rendelkezéssel megállapította.
Tehát akik végig szeretnék olvasni a teljes ítéletet azoknak mellékeltem!
Az írásást hanganyag formában is elkészítettem, mellékelem az is.
Jogi probléma esetén keressék bizalommal Dr. Budaházi János egyéni ügyvédet (polgári és büntető jogász)
Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030 Érd, Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583 E-mail: drbudahazijanos.erd@gmail.com
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
