A devizahitelektől hangos az Európai Bíróság
[good_old_share]
Mint azt korábban is megírtuk, a közelmúltban az Európai Bíróság részéről két rendkívül fontos döntés is született, amely nagymértékben befolyásolná a hazai devizakárosultak sorsát.
Most ismét újabb döntések várhatóak!
MOST A MAGYAR MELLETT A ROMÁN ÉS A LENGYEL BANKOK GYAKORLATÁT IS VIZSGÁLJÁK AZ UNIÓS BÍRÁK
Nem hagyhat fel az Európai Bíróság a devizakölcsönök különféle aspektusainak vizsgálatával: a magyar hitelintézetek gyakorlata mellett mostanában egyes lengyel és román banki megoldásokat is át kell tekinteniük a luxembourgi bíráknak. Jelenleg hat per fut az uniós testület előtt, az egyikben — egy magyar ügyben — a jövő hét közepén születhet meg a határozat.
Az elmúlt években rendszeres elfoglaltságot adtak az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának a devizahitelperek. Mint a testület munkatársától, Lehóczki Balázstól megtudtuk, a helyzet mostanra nem sokban változott.
– Jelenleg hat devizahitel-ügy szerepel a napirenden – mondta a bírósági szakember, majd közölte: nem csak magyar jogvitákról kell elvi éllel határoznia a luxembourgi bíróságnak.
A hat eset közül egy Lengyelországból érkezett az uniós testület elé, egy másik pedig Romániából. – Hozzá kell tenni, hogy a különféle devizahiteles esetek alakulását több közép-európai államban is figyelemmel kísérik – jegyezte meg Lehóczki Balázs megemlítve, hogy Magyarország, Románia és Lengyelország mellett Horvátországból is számottevő érdeklődés mutatkozik a bíróság ilyen témájú ítéletei iránt.
A következő határozatra egyébként nem is kell sokat várni, Luxembourgban ugyanis a bírák a jövő héten közlik legújabb döntésüket – éppen egy magyar jogvita kapcsán. Az ügy lényegét röviden összefoglalva Lehóczki Balázs elmondta: az uniós ítélkező fórumot a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) kereste meg.
A magyar bíróság szeretné például megtudni, hogy ellentétes-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az olyan szerződéskötési gyakorlat, amely szerint a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csupán egy ahhoz kapcsolódó olyan értesítőben határozta meg, amelyet az adós nem írt alá.
A BKKB közvetetten azt is szeretné elérni, hogy Luxembourg összevesse a Kúria egyik úgynevezett jogegységi határozatát az uniós szabályokkal. A budai bíróság ugyanis úgy véli: a jogegységi határozat az EU-s előírások szellemével ellentétes módon nem várja el a hitelezőtől, hogy igazolja, kézbesítette a szóban forgó értesítőt az adós részére. Az ügyben a tervek szerint június 5-én hirdeti ki határozatát az Európai Bíróság.
Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
A devizahitelezés nem csak a hazai és az uniós igazságszolgáltatás számára ad tennivalót, a kérdéskör rendszeres beszédtéma a magyar belpolitikában, a parlamenti vitákban is. Erre példa az a május elején kelt országgyűlési dokumentum, amely Szabó Tímea ellenzéki képviselő és az igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál közötti kérdést és feleletet rögzíti.
Ebben Völner Pál – sok más mellett – kifejtette: a kormány minden lehetőséget megvizsgál annak kapcsán, hogyan tud segítséget nyújtani a hiteleseknek.
– Azonban egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül, hogy milyen helyzetből indultunk – jelezte, s a társadalom ellen elkövetett bűnnek nevezte a korábbi szocialista kormány hitelezéssel kapcsolatos működését. – 2010-ben több mint egymillió magyar család volt, amely nem forintban adósodott el, hanem euróban és svájci frankban – idézte fel a miniszterhelyettes, majd azzal folytatta, hogy 2010 után az új kormány számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítéséért.
Ezek közül kiemelte, hogy a forintosítással sikerült lezárni a devizahitelek korszakát, így 700 ezer család kapott segítséget. Az árfolyamgát 185 ezer család helyzetén javított, a végtörlesztés 170 ezer családot mentesített a devizahitel alól, a bankoknak pedig el kellett számolniuk az ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt.
Mint Völner Pál rámutatott: a banki elszámolás nyomán mintegy ezermilliárd forint járt vissza a hiteleseknek. A törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkentek.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
