Éva Nagy – A DEVIZAHITEL KAPCSÁN A BANKOK NEM TÁJÉKOZTATTÁK AZ ÜGYFELEKET A DEVIZAHITEL LÉNYEGÉRŐL, A VALÓS KOCKÁZATOKRÓL, ÉS EZZEL TUDATOSAN BECSAPTÁK ÜGYFELEIKET ÉS JELENTŐS KÁRT OKOZTAK!
A bankok a tájékoztatási kötelezettségük elmulasztásával megsértették az Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2008. évi XLVII. törvényt(a továbbiakban: fttv), és az EU-.fogyasztóvédelmi rendelkezéseket is.
A pénzügyi szektorban a tájékoztatás több szempontból is kiemelkedő fontossággal bír. A pénzügyi szektor termékei többnyire bonyolultabbak, nehezebben érthetők a fogyasztók számára, mint a hétköznapi termékek, szolgáltatások. A pénzügyi szolgáltatások területén a fogyasztó jellemzően igen terjedelmes, sajátos nyelvezetű blankettaszerződésekkel szembesül.
Az egyes konkrét szerződésekhez további, nehezen hozzáférhető, megismerhető, terjedelmes általános szerződési feltételek is társulnak. Az átlagos magyar ügyfél élete során csupán néhány alkalommal vesz igénybe ugyanolyan jellegű pénzintézeti szolgáltatást, nincs tehát tapasztalata, nem alakul ki olyan rutinja, mint az élelmiszerek vagy a háztartásban szükséges termékek megvásárlása során. Míg ezeket a termékeket többnyire egymás mellett találja a bolti polcokon, ami ad egy-fajta összehasonlítási lehetőséget számára, a pénzügyi szolgáltatásoknak nincs olyan piaca, ahol ez a lehetőség a fogyasztó rendelkezésé-re állna. A pénzügyi közvetítés messze nem annyira elterjedt Magyarországon, mint más nyugat-európai országban, az összehasonlítást megkönnyítő adatszolgáltatást megkövetelő jogalkotás pedig még gyerekcipőben jár.
A tájékozatlan fogyasztó által meghozott rossz döntés hosszú távú hatású, hiszen a pénzügyi szektor szolgáltatásai sokszor évtizedre szólnak. A felek közötti hosszú kapcsolat ráadásul azzal az extra kockázattál jár, hogy a szolgáltatás a futamidő során megváltozik ah-hoz képest, amilyen tájékoztatást a szerződés megkötése előtt nyújtottak róla. A röviden bemutatott körülmények miatt sok tájékoztatási és tájékozódási hiányosság mutatkozik továbbra is a pénzügyi szolgáltatások körében, annak ellenére, hogy a jogszabályok az átlagosnál szigorúbb és részletesebb feltételeket írnak elő az e tevékenységet folytató vállalkozások reklámjaira, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatására.
A fogyasztók – részben az előzőekben kifejtett nehéz érthetőség, áttekinthetőség és az ehhez kapcsolódó nagyobb időigény miatt – jellemzően elfogadják a szerződéses feltételeket az ügyintézők, ügynökök által közölt információk alapján és legfeljebb a szerződés aláírása után tanulmányozzák a részleteket. Mindennek végeredménye az, hogy a fogyasztói kiszolgáltatottság ezen a piacon továbbra is létezik, s ez rövid távon nem is tűnik felszámolhatónak.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Az egymást váltó versenytörvények 1984 óta tiltják a fogyasztók megtévesztését. Az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK-irányelve alapján a korábban egységes jogi szabályozás kettévált.
A szűken értelmezett fogyasztók megtévesztését 2008. szeptember 1-jétől a Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: fttv) alapján kell elbírálni, míg az üzletfelekkel szemben elkövetett megtévesztő magatartásokat változatlanul a tpvt alapján.
Figyelemmel arra, hogy az fttv úgyne-vezett fekete listája – egy, a biztosítók maga-tartására vonatkozó tilalmat leszámítva – nem tartalmaz a pénzügyi szektort illető, könnyebb elbírálást lehetővé tevő tényállást, így a 2008. szeptember 1-jét követően tanúsított maga-tartásokat is az új törvénynek a megtévesztést tiltó rendelkezése alapján kell elbírálni.
MEGTÉVESZTÉS
A megtévesztésnek mind az aktív, mind a passzív formáját tiltja a jog (bizonyos további feltételek megléte esetén).
A cikk a bemutatásra kerülő magatartáscsoportot – ha van ilyen – az aktív megtévesztő magatartás leírásával kezdi és ezt követően tér át a megtévesztő mulasztásokra.
Azt egyes magatartások kapcsán nem fogjuk ismételni a kétféle megtévesztésre vonatkozó megállapításokat, hanem most egységesen bemutatjuk ezeket.
Az aktív megtévesztés
Az aktív megtévesztés, tiszta és egyszerű esete, amikor a vállalkozás valótlan tényt állít a kereskedelmi kommunikációi során.
Egy másik eset, ami már bonyolultabb, amikor ugyan valós tényeket állít, de ezt olyan módon teszi, hogy a fogyasztónak a tévedése bekövetkezik vagy ennek a lehetősége kialakul, és ennek hatására a fogyasztó esetleg olyan döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre lehetőség teremtődik.
Passzív megtévesztés
Passzív megtévesztésről akkor beszélünk, ha a tájékoztatás nem az abban szereplő valótlan közlések miatt jogellenes, hanem amiatt, hogy a közölt – önmagában nem valótlan – tájékoztatás mellől hiányzik valami, ami ahhoz hozzátartozna. A hiány két „fokozatát” különböztetjük meg.
Elhallgatásnak nevezzük azt az esetet, amikor egyáltalán nem szerepel a tájékoztatásban valami, aminek ott kellene lenni.
Elrejtésről akkor beszélünk, ha ugyan formálisan megtalálható a közölt üzenet minden eleme az adott tájékoztatásban csak éppen olvashatatlanul (például az apró betűvel történő közreadás miatt) vagy észlelhetetlenül (például a közlés rövid időtartama vagy más ?gyelemelterelő körülmény mi-att), és így az nem válik a fogyasztó által vett üzenet részévé.
Elhallgatás és elrejtés esetén is csak akkor beszélhetünk jogellenességről, ha a hiányzó információ miatt a tájékoztatás más értelmet kap.
Forrásmunka: Miskolczi Bodnár Péter:Fogyasztók megtévesztéssel
szembeni védelme a pénzügyi szektorban
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
