A bankok tényleg csak emeltek mikor csökkenteni kellett volna?

Azoknak, akiknek drága az ideje vagy egyszerűen lusták elolvasni a cikket, azoknak gyorsan az elején meg is válaszolnám a kérdést: Igen, a legtöbb pénzintézet így járt el. Tisztelet a kivételnek, mert meg kell említenünk van az is.

A tájékozatlan kölcsönfelvevőknek talán fel sem tűnt, hogy a bankok kölcsönfelvétel előtt úgy tájékoztatatták az ügyfelüket, hogy a kölcsön CHF illetve EUR LIBOR alapú lesz. Most sem nagyon hallani erről semmit, a bankok sunyítanak, sok pénz forog kockán, jól tudják.

A CHF illetve EUR LIBOR alapú ügylet annyit tesz, hogy az ügylet kamatlába egy referencia kamatlábból és egy úgy nevezett kamatmarzsból (kamatfelár) tevődik össsze.  Pl. 2008-ban a 6 havi CHF LIBOR 0.8-3.2% között mozgott, ekkor egy átlagos mondjuk 6% kamatláb az 2.8%-5.2% marzsot tartalmazhatott. (LIBOR forrás:http://www.global-rates.com/interest-rates/libor/swiss-franc/2008.aspx)

Időközben a CHF, EUR LIBOR drasztikusan csökkent, igazából már 2008 év végén is 0.8% volt azonban 2014-ben már 0.062%-0.086% között mozgott. Jól látja a kedves olvasó, ez már majdnem 0%.  És akkor számoljunk. Tegyük fel a bank 2% növelte a kezdeti kamatlábat, ez egy 1 millió forintos CHF LIBOR alapú hitelnél (azért alkalmazom itt az 1 milliót hogy bárki könnyedén kiszámíthassa mennyit jelent ez az ő kölcsöne esetén) ez évi 20 000 forintos kamat terhet jelent, nem számolva az árfolyamváltozásból származó többletet.

Igen ám, de erről szól most a kúria álláspontja, hogy igen nehéz lesz a kamatláb egyoldalú emelés jogosságát hiteltérdemlően bizonyítani. No de, ha ez az emelés tisztességtelen volt akkor felmerül a kérdés, hogy csökkentés elmaradása tisztességes volt-e?

Nem tudhatjuk, érezhetjük, gondolhatjuk, aztán majd a kúria megmondja. Maradva a 10 millió forintos példánál a 3% kamatláb csökkenés 30000 forinttal kellett volna csökkentenie kamat összegeket amennyiben a bank követte volna a CHF LIBOR kamatláb csökkenését.  Akkor most adjuk össze, a bank emelt mikor csökkenteni kellett volna, azaz 50000 forinttal számlázott többet minden millió után évente, ami kicsit többet mint 4 ezer forintot jelent havonta minden egyes felvett millió után. Természetesen a példa nem pontos, hiszen a CHF LIBOR folyamatosan csökkenve érte el a mai 0%-hoz közeli szintet, de bocsássanak meg nem volt energiám havi szinten kiszámolni mennyi is az annyi.

És olyan apróságokkal már nem is fárasztanám a kedves olvasót, hogy amennyiben csökken az alkalmazott kamatláb úgy a tőke visszafizetésének üteme a futamidő elején meglehetősen gyorsabb, azaz a fennálló tőketartozás ma kisebb mint amit a bankok nyilvántartanak.

Nézzük meg a másik oldalt is, mennyi többlet bevételt jelenthetett ez a bankoknak? Sajnos itt sem tudunk pontosak lenni de egy jó közelítést azért tudunk adni.   Feltételezve, hogy a bankok 3000 milliárd forintnak megfelelő svájci frank alapú devizahitellel rendelkeztek, úgy az évi 4.5% jogtalan kamatláb évi 135 milliárd forintot húzott ki az adósok zsebéből jogalap nélkül, ezt minimum 5-el felszorozva 675 milliárdot kapunk.

Természetesen 2011-ben volt egy 180-as árfolyamon való végtörlesztés, tehát azt mondhatjuk, hogy az igazság jó eséllyel valahol 350-500 milliárd között lehet. Természetesen a bankok EUR LIBOR alapú ügyleteknél is alkalmazták ezt a technikát. Feltételezve, hogy 9x annyi CHF alapú kölcsön volt mint EUR alapú itt 39-56 milliárdos összegeket kapunk.

Ezen összegek szummája kicsit magasabb mint ami a médiában kering (350 milliárd az árfolyamrést nem számolva), így okkal remélhető, hogy nem sokára szóba kerül majd az is miért nem árazták át a tisztelt bankok az ügyleteket a kamatperiódusok végein az aktuális CHF, EUR LIBOR szerint. – Ingatlanmarket