Dr. Szabó V. László ügyvéd – KH Bank ellen ügyfélnek két szerződése van, mindkettő 2005-ös.
Mindegyiknél a kockázatfeltáró nyilatkozat egy nappal a szerződéskötés után került aláírásra.

Az adósnak a KH egyszer 8MFt-os egyezséget ajánlott amit az adós elfogadott a bank viszont meggondolta magát, Aztán  11M ajánlatot tett a bank , az adós ezt is elfogadta. A bank ismét meggondolta magát majd 21MFt-os ajánlatot tett ami 3MFt-tal kevesebb mint a követelt összeg. Az adós ezt is elfogadta mert baráttól kért kölcsönt.

Az adós beteg, kórházba készül, az ingatlanáról a terhet le akarja töröltetni.
Gondolta amint kifizeti akkor a túlfizetést a folyamatban lévő perekben visszaköveteli.
A banknak ez sem volt elég, az egyezség megkötése előtt még alá akarta iratni az adóssal azt, hogy joglapjában és összegszerűségében elismeri a tartozást.

Ha az adós ezt aláírta volna akkor már nem tudta volna visszaperelni a túlfizetését.
Tehát nem maradt más mint az egyezséget visszautasítani és a teljes követelést kifizette mind a két hitelre.

A keresetváltoztatást be is adtuk.  Az egyikben 13MFt-ot, a másikban 9MFt-ot követel vissza.
A bank már egy hónapja nem adja ki a törlési engedélyt pedig ezt három nap alatt ki kellett volna adnia.

Adós bement a bankfiókba ahol azt mondták, hogy 
1. nem működik a nyomtató
2. Nem tudják a két tartozást összevezetni mert az egyiken túlfizetés van
3. Nem tudják kiadni a törlési engedélyt mert mi lesz a perköltséggel
4. Levelet írtam a KH Bank döntéshozó testületében annak a személynek akinél az én meghatalmazásom le van adva és én vagyok a bank és az ügyfél között kontakt személy- hogy kellene a törlési engedély. Ez volt október 5-én. Azóta semmi válasz.

Adós – segítségemmel – tudtára adta a banknak, hogy ebben az esetben nem egyezségről van szó ahol az adós ha eláll a pertől akkor a perköltséget is neki kell kifizetni hanem végtörlesztésről, tehát semmi köze a perköltségnek a törlési engedély kiadásához.
…és egyáltalán honnan gondolják, hogy lesz a KH Banknak perköltsége a perekből? Tudnak valamit előre?
A banki ügyintéző végleges válasza az volt , hogy kedden felhívja a jogi osztályt és megkérdezi ezt a perköltség dolgot.
Ez volt tegnap. Ma pedig a tárgyalás.

A tárgyalás azzal kezdődött, hogy a bírónő megkérdezte, hogy miért vagyunk itt hogyha már az adós mindent kifizetett, okafogyott lett a per.
Mondtam neki, hogy például azért mert volt egy keresetváltoztatás a túlfizetések visszakövetelésére.
Megkérdezte mikor volt ez, mondjam meg melyik beadványban (!!!!!!!) Tehát fogalma sem volt arról, hogy mi a per tárgya. Felvilágosítottam.

Meg kellett keresnie az aktában. Elolvasta  (jobb későn mint soha) .
Aztán jött az, hogy csak akkor adhatok be megállapítási keresetet ha a védendő jogi érdeket megjelölöm. Mivel az adós a teljes tartozást kifizette ezért már nem áll fenn a tartozás, nem fenyegeti végrehajtás sem, hol van a védendő jogi érdek. Tehát látszott, hogy azonnal ítéletet akar hozni, hogy már nem áll fenn a megállapítási kereset feltétele.

Közöltem vele, hogy az a védendő jogi érdek, a semmis szerződés alapján a banknál van 13MFt jogalap nélküli gazdagodás.
Azt mondja őt ez nem érdekli, mi a védendő jogi érdek, például az, hogy végrehajtás fenyegeti az adóst.
(Ekkor állt össze bennem a kép, hogy ezért nem kapott az adós törlési engedélyt mert a bankban már tudták, hogy az adós el fogja veszteni a pert és a banknak perköltség igénye is keletkezik, és a törlési engedélyt ennek kifizetéséhez akarták kötni )

Vagyis a bíróságról kikerül az info a per lezárásáról, az ügyvédi iroda erről tájékoztatja a bankot, a bank pedig megtagadja a törlési engedély kiadását annak ellenére ,hogy az adós az utolsó napi kamatig kifizetett már mindent amit a bank kért.

Ezt a banki hozzáállást előadtam a bírónak is aki a banki ügyvéddel együtt visszatámadt rám és az adósra, hogy a bankos hülye volt, nem ért hozzá, miért nem a banki ügyvédhez fordultunk a törlési engedély kiadása tárgyában (!!!!?) Olyanok voltak mint a csintalan gyerek akit rajtakapnak, hogy éjszaka lopja a tejfölt a kamrából. Elkezdtek közös erővel kapálózni, hogy az adós írjon újabb levelet vagy a bírónak (még ma!)  vagy a banki ügyvédnek és ők majd ezt tisztázzák.

Szánalmas előadás volt. Én azt javasoltam az adósnak, hogy inkább az RTL-nek vagy Blikknek írjon.
Aztán a bírónő folytatta tovább a próbálkozását, hogy akkor hogy is állunk ezzel a védendő jogi érdekkel? 
Vagyis tudatosan nem is nézett bele előzetesen az ügy aktájába, se számokat se az érveket nem ismerte, mert feltett szándéka volt  ítélettel elkaszálni. Mondjuk ez se lett volna akkora tragédia mert akkor az adósnak ki kellett volna csengetnie a perköltséget és másnap beadom újra marasztalási perben, hogy fizessen a bank 13MFt-ot.

De ekkor kapcsoltam és hirtelen beugrott, hogy az adós a tárgyalás előtt bottal közlekedett és panaszkodott, hogy romlik az állapota. Azonnal összeállt a fejemben a védendő jogi érdek  miszerint   az adós azért fizette vissza a teljes összeget mert nem akart végrehajtás alá kerülni  valamint az egészségi állapota folyamatosan romlik, mozgásszervi rehabilitációja hosszadalmas és rendkívül költségigényes, ezért nagyon hiányzik a banknak adott túlfizetés összege mert ezen múlik, hogy tud-e részesülni olyan kezelésben amely az állapotromlást megállítja és nem lesz visszafordíthatatlan az állapota.

A bírón látszott, hogy összeomlott. Olyan arcot vágott mint Aljosa amikor haslövést kapott a donyecki áttörésnél. 
Mély rekedt hangon megkérdezte az adóst, hogy mennyi a mostani jövedelme aki rávágta, hogy az bizony még a kereset indítás óta is romlott. A bírónő nem nyugodott. Elővette a Pp-t és elkezdte a 172.§-t lassan mormolni. Reménykedett, hogy talál egy szót, egy betűt amivel megakaszthatja a pert. 
Két fontos dologról még nem esett szó.

Az egyik, hogy a kockázatfeltásó nyilatkozat egy nappal a szerződés után került aláírásra vagyis megy a kukába.
A másik az, hogy a KH bank egyszer ügyvédjelöltet küldött a tárgyalásra és nekem éppen akkor támadt kedvem rákérdezni, hogy ugyan mondjon már valami érdemi vitatást a jogkövetkezményi számításainkra ne csak annyit mondjon vitatja, mert ez nagyon karcsú. Az általános vitatás nem vitatás.
A derék jelölt erre nem tudott mit mondani, a bíró lezárta a perfelvételt ezért az elsődleges kérelmünkre (13MFt) már nem is kell  szakértőt kirendelni.

E két előzmény után akarta a bírónő mindenképpen megfojtani az ügyet, úgy, hogy még csak arra se vette a fáradságot, hogy az ügy részleteibe beleássa magát.
Aztán megadtam a bírónak a kegyelemdöfést.

Közöltem, hogy az adós aktuális egészségi állapotáról készek vagyunk azonnal orvosi dokumentációt becsatolni.
A bíró még mindig nem adta fel. Megkérdezte az adóst, hogy ha megkapja a törlési engedélyt akkor mi a célja az ingatlannal? El akarja adni? (hozzátette nem muszáj erre a kérdésre válaszolni)

Egyértelmű, hogy arra volt kíváncsi, hogy ha az adós később pénzhez jut akkor nem áll fenn az a szükséghelyzet, hogy a gyógyíttatásához arra a pénzre van szüksége  amelyet a banknak jogalap nélkül kifizetett.
De az adósnak helyén volt az esze, hallgatott, nem szólt egy szót sem.
Eredmény:

januárra halasztva, az adós pár nap alatt megkapja a törlési engedélyt, én pedig kaptam 15 napot a banki beadvány megválaszolására amelyben azt fejtegeti, hogy a törlesztőrészletek jelentős emelkedésére fel lett hívva az adós figyelme , csak éppen a kérdésre nem válaszolt, hogy a tőketartozás jelentős növekedésére hol hívta fel a bank az adós figyelmét.
Adós megkönnyebbült, én meg ittam egy sört.
Csapataink harcban állnak. Dr. Szabó V. László ügyvéd