Végtörlesztett? Pereljen!
Akár több tízezer új devizahiteles per is indulhat, ellehetetlenítve a bíróságok működését a kormány döntése miatt. Amint arról beszámoltunk: a kabinet múlt pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi határozatának megállapításait illeszti be a jogrendbe.
A jogszabály célja az, hogy az adósoknak ne kelljen külön bírósághoz fordulniuk azért, hogy az árfolyamréssel, illetve a hitelkamatok egyoldalú emelésével tőlük korábban beszedett pénzeket visszakapják.
A törvénytervezet minden, a jogszabály hatálybalépése előtt kötött devizahiteles szerződésre vonatkozik, így a bankoknak a már lezárt megállapodásoknál is el kell számolniuk ügyfeleikkel – kivéve a végtörlesztőket.
A jogszabály ugyanis egyetlen esetben kivételt tesz: nem vonatkozik a – volt – adósok egy jelentős körére, azokra az egykori devizahitelesekre, akik élve a parlament által biztosított lehetőséggel 2011 végén, illetve 2012 elején, a piacinál lényegesen kedvezőbb szinten rögzített árfolyam mellett fizették vissza tartozásukat.
A Kúria jogegységi döntése alapján szinte biztosan nyer, aki bírósághoz fordul
A javaslat is ezzel, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel indokolja, miért maradnak most ki a végtörlesztők. A döntés mintegy 170 ezer kölcsönszerződésre van hatással, ez az érintett devizahitelek nagyjából ötöde.
A tét forintban számolva sem kicsi: a piaci becslések alapján az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszafizetése 400 milliárd forint körüli tételt jelent a bankszektornak, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 600–900 milliárd forinttal számol. Ez alapján a végtörlesztők 80–180 milliárd forint közötti összeget nem kapnak most vissza automatikusan.
Bár a kormány döntése diszkriminatívnak tűnhet, hiszen a bankok korábban a végtörlesztő ügyfeleikkel szemben is tisztességtelenül jártak el, Kolláth György szerint azonban erről nincs szó. Az alkotmányjogász lapunknak elmondta: a hátrányos megkülönböztetésre lehetősége van a jogalkotónak, ha annak tárgyilagos mérlegelés alapján az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű oka van. Ebben az esetben ez az, hogy a végtörlesztők – miként az a törvénytervezet indoklásában is olvasható – egyszer már jól jártak a kabinet egy másik intézkedésével, így most indokolt azoknak is hasonló mértékű segítséget nyújtani, akik akkor a végtörlesztés lehetőségével nem tudtak élni.
Kolláth György szerint a jogszabály ezen passzusát támadó beadvány nem állna meg az Alkotmánybíróság előtt, a testület elutasítaná, aki ilyen panasszal fordul hozzá.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az ügyfelek ne kaphatnák vissza a tőlük tisztességtelenül, az árfolyamréssel és a kamatemeléssel beszedett pénzeket. Ugyan a kormány a helyzet általános rendezéséből kihagyja a végtörlesztőket, ám az egyéni jogérvényesítéshez, az összeg visszaperléséhez továbbra is joguk van.
A Kúria jogegységi döntése alapján szinte biztosan nyer, aki bírósághoz fordul, s mivel nem kevés pénzről van szó, így garantáltan nem kevesen lesznek, akik perre mennek. Az MNB adatai szerint a végtörlesztők átlag hatmillió forintos devizaalapú lakáshitelt fizettek vissza, amely után számításaink alapján jellemzően félmillió forint körüli összeg járhat az egykori adósoknak. – NOL.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
