Te elfogadnád egy robot ítéletét? Robot bírók hozzák az ítéletet a jövőben

Te elfogadnád egy robot ítéletét? Robot bírók hozzák az ítéletet a jövőben

Te elfogadnád egy robot ítéletét? Robot bírók hozzák az ítéletet a jövőben


A Wolters Kluwer meghívására Budapesten adott elő a jogi innováció területének jelenleg legelismertebb futurológusa, Richard Susskind professzor.

A bestseller szerző szerint az exponenciálisan növekedő számítási kapacitás, a mesterséges intelligencia, és ezáltal a pertörténetek végtelen tömegének feldolgozhatósága a következő évtizedben elképzelhetetlen változást hoz a jogalkalmazásban és az igazságszolgáltatásban.



Az emberek nem ügyvédeket akarnak, hanem megoldást jogi problémáikra

– emelte ki eddigi munkáinak egyik legfontosabb megállapítását Richard Susskind, aki legújabb, Az online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című könyve népszerűsítő körútjának állomásaként adott elő Budapesten, a Wolters Kluwer által szervezett, a szakma digitalizációs kihívásairól szóló konferenciáján, a Legal Innovation Day-en.

Susskind szerint egyre többen ismerik fel, hogy az automatizáció jelentősen javíthatja a jogászi munka hatékonyságát, ugyanakkor a szakma még igyekszik figyelmen kívül hagyni a digitalizáció okán az ügyvédekre leselkedő fenyegetést.

Előrejelzése szerint a kvantumszámítógépek képességeinek köszönhetően iszonyatos mértékben fog fejlődni a múltbéli peranyagok és a hatályos jogszabályok feldolgozása, és ezáltal a mesterséges intelligencia a prediktív korszakába léphet.

Az ügyvédeknek leggyakrabban feltett kérdést, miszerint „mik az esélyeim?”, egy gép mindig helyesebben fogja tudni megválaszolni. A konkurencia nem a szakmából, hanem azon kívülről érkezik szoftverfejlesztők, adatbázis-architektúra mérnökök, algoritmus tesztelők formájában.

Akik azzal nyugtatják magukat, hogy egy gép sosem fogja tudni eléggé komplexen megérteni a jogi ügyeket, és ezáltal felelős döntések meghozatalára sem lesz képes, azok tökéletesen félreértik a mesterséges intelligencia működésének elvét

– figyelmeztetett Susskind. A professzor a sakkban és goban az emberek fölé kerekedő számítógépeket hozta fel példának: elképzelhetetlen gyorsasággal elemzik a potenciálisan szóbajöhető összes lépést, és végül érzelemmentesen hozzák meg azt a döntést, amivel a legvalószínűbb a győzelem.

Eközben nincsenek tudatában annak, hogy „okosan” vagy „szépen” játszanak-e, ugyanakkor kegyetlen hatékonysággal. A döntési képességet legjobban a múltbéli esetek és az írott szabályok ismerete alapozza meg.

Az előadást követően Susskind részvételével egy panelbeszélgetés keretében Tóásó Bálint, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda vezető partnere a vonzó víziók mellett a leghamarabb várható konkrét változásokról és az odavezető útról kérdezte meghívott vendégeit. 

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal leköszönő elnöke szerint a magyar bíróságok jól állnak a digitalizációs versenyben, példaként hozta fel a hivatal megújuló honlapját, az onnan immár digitálisan böngészhető törvények, határozatok és ügyek tárát, valamint a digitálisan benyújtott kérelmek európai összehasonlításban is kiemelkedően magas arányát.

Handó szerint azonban a digitális bíróság intézménye komplex szemléletmódváltást kíván, csupán az első lépcső az odavezető úton a tárgyalótermekben a videokonferenciás lehetőség megteremtése. Susskind várakozása szerint a megbízható, gyors és nem utolsósorban olcsó döntéshozatali algoritmusok hamarosan a bírósági szakaszban is legitimációt nyerhetnek.



Miközben az emberiség internethez való hozzáférése folyamatosan nő, a jogszolgáltatásra az utóbbi időben már a középosztály is alig támaszkodhat, főleg annak költsége és időigénye miatt.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az online mediáció és a gépi döntéshozatal először a kis perértékre szóló esetekben terjedhet el, hiszen még mindig jobb gépekre hagyatkozni, mint igazságtalanságot elszenvedni. Idővel azonban maguk a bíróságok is be fogják látni, hogy a mesterséges intelligencia nélkül nem fogják győzni a feltorlódó ügyek özönét. 

Tóásó Bálint ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a prediktív ítélethozatali algoritmusok kidolgozása során a múltbéli hibák – például az előítéleteken alapuló helytelen döntések – ismétlődésének problémáját feltétlenül kezelni kell. Darák Péter, a Kúria elnöke arról biztosította a hallgatóságot, hogy maguk a bíróságok is tudatában vannak ebbéli felelősségüknek.

Példaként felhozta, hogy folyamatban van annak összehasonlítása, hogy azonos bűncselekmények kelet- és nyugat-magyarországi ítéleteinél kimutatható-e eltérés a büntetés mértékében.

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM