Siker! Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem felel meg a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak

Siker! Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem felel meg a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak

Siker! Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem felel meg a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak

KÚRIA-DR.KRISTON (V.G.)-C.S.A.BANK ELLENI PERNYERTES ÍTÉLET BEKERÜLT A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK DÖNTVÉNYTÁRÁBA [BH2020.5.151.]
BH 2020.5.151 Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem felel meg a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak, ha az kizárólag az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselését tartalmazza [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.; 1996. évi CXII. tv. (rHpt.) 203. § (6) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2008. január 23-án a felperes jogelődje és az alperes devizaalapú fogyasztásikölcsön-szerződést kötöttek gépjármű vásárlás céljából. A szerződés II. pontjában rögzítették: az alperes tudomásul vette és elfogadta, hogy külföldi deviza választása esetén az árfolyamok változása miatt a hátralevő tőkeösszeg és a törlesztőrészletek változhatnak, s a változások kockázatát magára vállalja.

loading...

A szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 8. pontja szerint a külföldi devizaalapú konstrukció választása esetén a forintban kifejezett tőkeösszeg a szerződés időtartama alatt a forint és a külföldi deviza közti O. Bank Nyrt. által naponta meghatározott devizaárfolyam-mozgásoknak megfelelően változik a kölcsönt nyújtó általános szerződési feltételeiben, valamint az üzletszabályzatában közzétettek szerint.

A 8. pont – többek között – azt is tartalmazza, hogy a szerződés időtartama alatt a forintban kifejezett tőkeösszeg, valamint következésképpen a jövőben esedékes törlesztőrészlet összege a forint és az ügyfél által választott külföldi deviza közti árfolyamváltozásoknak megfelelően újrakalkulálásra kerülnek, valamint, hogy a hátralevő tőke növekszik a forint leértékelődése esetén és csökken a külföldi devizával szembeni felértékelődése esetén.

[2] 2012. május 21-én a felperes a szerződést azonnali hatállyal felmondta az alperes szerződésszegésére hivatkozással.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes módosított keresetében 6 063 321 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a felek között érvényesen létrejött kölcsönszerződésben vállalt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 523. §-a szerinti kölcsön visszafizetési kötelezettségének az alperes nem tett eleget.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi ellenkérelme szerint a perbeli szerződés az rPtk. 205/C. §-ában írt feltételek hiányában nem jött létre, illetve a szerződésben rögzített árfolyam kockázati kikötés miatt nem érvényes.

loading...

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével 6 063 321 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest.
[6] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a perbeli szerződés érvényesen létrejött, az eleget tesz az rPtk. 205. § (1) és (2) bekezdésében írtaknak. Az elsőfokú bíróság szerint a szerződés, valamint az ÁSZF hivatkozott rendelkezéseiből az alperes számára egyértelmű volt, hogy az árfolyamkockázatot ő viseli. Mivel az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatást a szerződés tartalmazta, ezért nem volt jelentősége a szerződéskötés körülményei vizsgálatának.

[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a szerződés egyedi része egyértelműen rögzíti, hogy a finanszírozás devizaneme CHF. A II. pont tartalmazza az adósnak azt a nyilatkozatát, hogy az ebből adódó kockázatát magára vállalja. Az ÁSZF 8. pontja éppen ennek, a szerződés egyedi részében is rögzített árfolyamváltozásnak a tőkeösszegre és a törlesztő részletekre gyakorolt hatását fejti ki. A másodfokú bíróság utalt arra is, a felperes jogelődje eleget tett a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: rHpt.) 203. § (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettségének azzal, hogy az ÁSZF 8. pontjában részletezett tájékoztatást nyújtotta az árfolyamkockázat tartalmáról, a devizaárfolyam és a forintárfolyam egymáshoz viszonyított erősödésének és gyengülésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte

[9] Az alperes szerint a jogerős ítélet többek között az rPtk.205. § (1), (2) bekezdésébe és a 205/C. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. A perbeli szerződés egyedi rendelkezéseiből nem következik az ÁSZF 8. pontjában előírt devizafizetési többletkötelezettség, ezért a devizafeltételekre mint lényeges szerződési feltételekre vonatkozó kölcsönös akarat hiányában a szerződés nem jött létre.

[10] A jogerős ítélet az rPtk. 209. § (2) bekezdését, 209/A. § (2) bekezdését és az rHpt. 203. §-át is sérti. Az alperes szerint az eljárt bíróságok az rHpt. hivatkozott rendelkezésében előírt devizaárfolyam-kockázati kikötés és tájékoztatás kettős tartalmi követelményét tévesen alkalmazták. A konkrét, egyediesített árfolyamkockázati tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a nemzeti valuta súlyos leértékelődésének lehetőségére és erre az esetre a gazdasági következményeinek ismertetésére, arra hogy a fogyasztó tényleges és alapos mérlegelés alapján felismerhesse mindennek a pénzügyi kötelezettségeire vonatkozó hatását. E körben hivatkozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-26/13., C-186/16. és C-51/17. számú ügyekben meghozott ítéleteiben kifejtettekre is.

[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta.
[13] A Kúria egyetértett a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontjával, hogy a perbeli szerződés létrejött, a felek mindazon kérdésekben megállapodtak, amely egy devizaalapú kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges (kölcsön összege, futamideje, kamata, a nyilvántartási devizaneme). A felperes a kölcsönt folyósította, az alperes a törlesztést megkezdte, így jogszerűen nem lehet olyan megállapításra jutni, hogy a szerződés nem jött létre (BH 2018.230.). Ezért a jogerős ítélet az rPtk. 205. § (1) és (2) bekezdésében írtakat nem sérti. Az rPtk. 205/C. §-ának megsértése sem állapítható meg, olyan rendelkezés ugyanis nincs – az alperes által oldalanként aláírt ÁSZF-ben, ilyet az alperes konkrétan nem is jelölt meg -, amely eltérne az egyedi szerződésben írtaktól.

[14] Az árfolyamkockázatot az alperesre telepítő szerződéses rendelkezések tekintetében az alperes kifogásként hivatkozott az rHpt. 203. § (6) bekezdésének sérelmére, valamint az adott tájékoztatás tisztességtelenségére. A Kúria utal arra, az rHpt. 203. § (6) bekezdése valóban előírta, hogy devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a devizahitel kockázatát, arra a lakossági ügyfél figyelmét fel kell hívnia. A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az alperes ne minősülne lakossági ügyfélnek, de ennek nincs is ügydöntő jelentősége. A Kúria ugyanis a 6/2013. PJE határozat 3. pontjában rámutatott: a tájékoztatási kötelezettség megsértéséhez (nem vagy nem a jogszabályoknak megfelelő teljesítéséhez) sem az rPtk., sem az rHpt. nem fűzi a semmiség jogkövetkezményét.

[15] Az alperes e körben előadott védekezésére is figyelemmel nem annak volt jelentősége, hogy a felperes tájékoztatása megfelelt-e az rHpt. rendelkezéseinek, hanem annak, hogy további hivatkozásainak megfelelően a tájékoztatás tartalmilag megfelelő volt-e, és erre való tekintettel a per tárgyát képező fogyasztói szerződés érvényes-e. A perben nem volt vitatott, hogy a nem gazdasági vagy szakmai tevékenység folytatásához gépjármű vásárlása céljából kölcsönt felvevő természetes személy alperes az rPtk. 685. § d) pontja alapján fogyasztónak minősül.

[16] A Kúria az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás megítélése tekintetben nem értett egyet a perben eljárt bíróságok egyező jogi álláspontjával. A perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa nyújtott tájékoztatás tisztességes volt.

[17] A felperes az eljárás során e körben kizárólag arra hivatkozott, hogy a szerződés II. pontjában, illetve az ÁSZF 6., 7., 8. pontjában írtak megfelelnek a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak. Olyan hivatkozása nem volt, hogy akár szóban, akár írásban például szórólapon, reklámban a fentieken túlmenő tájékoztatást adott volna az alperesnek az adott ügylet kockázatairól. Ilyen adat egyébként a perben más módon sem merült fel. A Kúriának ezért kizárólag a hivatkozott szerződéses, valamint ÁSZF rendelkezései alapján kellett vizsgálnia, hogy a felperes tisztességes tájékoztatást adott-e a kockázatokról.

[18] A Kúria rögzíti, hogy a felperes által nyújtott releváns tájékoztatás csak a szerződés II., valamint az ÁSZF 8. pontjában volt. A 6. pont az árfolyamkockázattal összefüggésben semmilyen tájékoztatást nem adott, a 7. pont a kamat változásait szabályozta, a 6 hónapos LIBOR esetleges változásaira figyelemmel. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a nyújtott, az [1] pontban részletezett információk alapján az alperes számára az egyértelmű volt, vagy az kellett, hogy legyen, miszerint az árfolyam változásának hatásait ő viseli. A hivatkozott rendelkezések azonban nem hívták fel az alperes fogyasztó figyelmét az azzal járó kockázatokra, arra, hogy akár a forint jelentős árfolyamgyengülése is előfordulhat, ami a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészleteket jelentősen megemelheti, a fogyasztót gazdaságilag nehéz helyzetbe hozhatja. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperes által állított és bizonyított tájékoztatás nem felelt meg a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában foglaltaknak, illetve az EUB joggyakorlata által kimunkált követelményeknek (például a C-51/17. sz. ügyben hozott ítéletben kifejtetteknek), ezért az tisztességtelen volt.

loading…


[19] A felek között létrejött, a felperes követelése alapjául szolgáló szerződés ezért semmis. A semmisség általános jogkövetkezménye az, hogy ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, a felek által célzott joghatások nem érhetők el [1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 1. pont]. Az adott kereseti kérelemre tekintettel, amely a semmisség esetleges jogkövetkezményeinek levonására nem irányult, a Kúria a szerződés semmisségének jogkövetkezményéről nem dönthetett.

[20] A Kúria ezért a kereset alapjául szolgáló kölcsönszerződés érvénytelenségére tekintettel a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.096/2019.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Osztovits András előadó bíró
Dr. Tibold Ágnes bíró
A felperes: C. S.A.
A felperes képviselője: Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda., ügyintéző: Dr. Sátori Anna Mária ügyvéd
Az alperes: V. G.
Az alperes képviselője: Dr. Kriston István ügyvéd

A per tárgya: kölcsön megfizetése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pf.636.156/2018/3. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 34.P.303.472/2017/12. számú ítélet

Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 450.000 (négyszázötvenezer) forint együttes első- és másodfokú, továbbá 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak – felhívásra – 485.100 (négyszáznyolcvanötezer-egyszáz) forint fellebbezési és 606.300 (hatszázhatezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2008. január 23-án a felperes jogelődje és az alperes deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződést kötöttek gépjármű vásárlás céljából. A szerződés II. pontjában rögzítették: az alperes tudomásul vette és elfogadta, hogy külföldi deviza választása esetén az árfolyamok változása miatt a hátralevő tőkeösszeg és a törlesztő részletek változhatnak, s a változások kockázatát magára vállalja. A szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSzF) 8. pontja szerint a külföldi deviza alapú konstrukció választása esetén a forintban kifejezett tőkeösszeg a szerződés időtartama alatt a forint és a külföldi deviza közti OTP Bank Nyrt. által naponta meghatározott deviza árfolyam mozgásoknak megfelelően változik a kölcsönt nyújtó általános szerződési feltételeiben, valamint az üzletszabályzatában közzétettek szerint. A 8. pont – többek között – azt is tartalmazza, hogy a szerződés időtartama alatt a forintban kifejezett tőkeösszeg, valamint következésképpen a jövőben esedékes törlesztőrészlet összege a forint és az ügyfél által választott külföldi deviza közti árfolyamváltozásoknak megfelelően újrakalkulálásra kerülnek, valamint, hogy a hátralevő tőke növekszik a forint leértékelődése esetén és csökken a külföldi devizával szembeni felértékelődése esetén.

[2] 2012. május 21-én a felperes a szerződést azonnali hatállyal felmondta az alperes szerződésszegésére hivatkozással.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes módosított keresetében 6.063.321 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a felek között érvényesen létrejött kölcsönszerződésben vállalt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 523. §-a szerinti kölcsön visszafizetési kötelezettségének az alperes nem tett eleget.
[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Pergátló kifogással élt arra hivatkozva, hogy a felperes követelése bírói úton nem érvényesíthető, mert az "árfolyamfogadásból" származik. Érdemi ellenkérelme szerint a perbeli szerződés az rPtk. 205/C. §-ában írt feltételek hiányában nem jött létre, illetve a szerződésben rögzített árfolyam kockázati kikötés miatt nem érvényes.

Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével 6.063.321 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Megítélése szerint az alperes pergátló kifogását azért nem kellett figyelembe venni, mert a kereseti követeléssel szemben felhozott védekezésnek a perbeli tényálláshoz, a konkrét szerződéshez közvetlenül kell kapcsolódnia. Az alperesnek a bírósági úton nem érvényesíthető "árfolyamfogadás" alátámasztására előterjesztett bizonyítási indítványai általános jellegűek voltak, a konkrét perbeli szerződéshez nem kapcsolódtak.

[6] Az elsőfokú bíróság szerint a perbeli szerződés érvényesen létrejött, az eleget tesz az rPtk. 205. § (1) és (2) bekezdésében írtaknak. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 210. § (2) bekezdésének megsértéséhez a jogszabály nem fűzi az érvénytelenség jogkövetkezményét, erre alapítva az érvénytelenség nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság szerint a szerződés, valamint az ÁSZF hivatkozott rendelkezéseiből az alperes számára egyértelmű volt, hogy az árfolyam kockázatot ő viseli. Mivel az árfolyam kockázatra vonatkozó tájékoztatást a szerződés tartalmazta, ezért nem volt jelentősége a szerződéskötés körülményei vizsgálatának.

[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a szerződés egyedi része egyértelműen rögzíti, hogy a finanszírozás devizaneme CHF. A II. pont tartalmazza az adósnak azt a nyilatkozatát, hogy az ebből adódó kockázatát magára vállalja. Az ÁSZF 8. pontja éppen ennek, a szerződés egyedi részében is rögzített árfolyamváltozásnak a tőkeösszegre és a törlesztő részletekre gyakorolt hatását fejti ki. A másodfokú bíróság utalt arra is, a felperes jogelődje eleget tett az rHpt. 203. § (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettségének azzal, hogy az ÁSZF 8. pontjában részletezett tájékoztatást nyújtotta az árfolyamkockázat tartalmáról, a devizaárfolyam és a forint árfolyam egymáshoz viszonyított erősödésének és gyengülésének a törlesztő részletekre gyakorolt hatásáról.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem


[8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 2. § (1) bekezdésébe, 130. § (1) bekezdés f) pontjába, 157. § a) pontjába, 163. § (1) bekezdésébe és az rPtk. 204. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Az eljárt bíróságoknak a pergátló kifogást hivatalból kellett volna vizsgálniuk és bizonyítást kellett volna elrendelniük.
[9] Az alperes szerint a jogerős ítélet az rPtk.205. § (1)-(2) bekezdése és a 205/C. §-ába ütköző módon is jogszabálysértő. A perbeli szerződés egyedi rendelkezéseiből nem következik az ÁSZF 8. pontjában előírt deviza fizetési többletkötelezettség, ezért a devizafeltételekre mint lényeges szerződési feltételekre vonatkozó kölcsönös akarat hiányában a szerződés nem jött létre.

[10] A jogerős ítélet az rPtk. 209. § (2) bekezdését, 209/A. § (2) bekezdését és az rHpt. 203. §-át is sérti. Az alperes szerint az eljárt bíróságok az rHpt. hivatkozott rendelkezésében előírt deviza árfolyam kockázati kikötés és tájékoztatás kettős tartalmi követelményét tévesen alkalmazták. A konkrét, egyediesített árfolyam kockázati tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a nemzeti valuta súlyos leértékelődésének lehetőségére és erre az esetre a gazdasági következményeinek ismertetésére, arra hogy a fogyasztó tényleges és alapos mérlegelés alapján felismerhesse mindennek a pénzügyi kötelezettségeire vonatkozó hatását. E körben hivatkozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-26/13., C-186/16. és C-51/17. számú ügyekben meghozott ítéleteiben kifejtettekre is.
[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai

loading…


[12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta.
[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekre tekintettel azt vizsgálta: az eljárt bíróságok eleget tettek-e az alperes pergátló kifogásának elbírálásakor az rPp. hivatkozott rendelkezéseinek. A Kúria utal arra, az alperes pergátló kifogását arra alapította, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés konstrukciója "árfolyamfogadást" tartalmaz, az ebből eredő követelések ezért bírói úton nem érvényesíthetők. Az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványai nem a konkrét szerződésre, hanem a szerződéses konstrukcióra vonatkoztak. A devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. PJE határozat (a továbbiakban: 6/2013. PJE határozat) 1. és 2. pontja meghatározzák a deviza alapú kölcsönszerződések jellegadó sajátosságait: a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik.

Az EUB C 312/14. sz. Banif Plus Bank Zrt. kontra Lantos Márton és társa ügyben 2015. december 3-án hozott ítéletében szintén vizsgálta ezt a szerződéses konstrukciót és úgy foglalt állást: a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004. április 21 i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontját akként kell értelmezni, hogy nem tekinthetők e rendelkezés értelmében befektetési szolgáltatásnak vagy tevékenységnek az egy hitelintézet által a devizaalapú kölcsönszerződés rendelkezései értelmében végrehajtott egyes olyan árfolyamműveletek, amelyek során a kölcsön összegét a deviza folyósítás időpontjában alkalmazandó vételi árfolyama alapján rögzítik, és a törlesztőrészletek összegét e devizának az egyes törlesztőrészletek számítása időpontjában alkalmazandó eladási árfolyama alapján határozzák meg. Ennek értelmében ez a szerződéses konstrukció "árfolyamfogadást" nem tartalmaz.

Mindezek alapján az eljárt bíróságok helyesen, jogszabálysértés nélkül utasították el az "árfolyamfogadás" tényére vonatkozó bizonyítási indítványokat és egyúttal az alperes pergátló kifogását.

[14] A Kúria egyetértett a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontjával, hogy a perbeli szerződés létrejött, a felek mindazon kérdésekben megállapodtak, amely egy deviza alapú kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges (kölcsön összege, futamideje, kamata, a nyilvántartási devizaneme). A felperes a kölcsönt folyósította, az alperes a törlesztést megkezdte, így jogszerűen nem lehet olyan megállapításra jutni, hogy a szerződés nem jött létre (BH 2018.230.). Ezért a jogerős ítélet az rPtk. 205. § (1) és (2) bekezdésében írtakat nem sérti. Az rPtk. 205/C. §-ának megsértése sem állapítható meg, olyan rendelkezés ugyanis nincs – az alperes által oldalanként aláírt ÁSZF-ben, ilyet az alperes konkrétan nem is jelölt meg -, amely eltérne az egyedi szerződésben írtaktól.

[15] Az árfolyamkockázatot az alperesre telepítő szerződéses rendelkezések tekintetében az alperes kifogásként hivatkozott az rHpt. 203. § (6) bekezdésének sérelmére, valamint az adott tájékoztatás tisztességtelenségére. A Kúria utal arra, az rHpt. 203. § (6) bekezdése valóban előírta, hogy devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a devizahitel kockázatát, arra a lakossági ügyfél figyelmét fel kell hívnia. A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az alperes nem minősülne lakossági ügyfélnek, de ennek nincs is ügydöntő jelentősége. A Kúria ugyanis a 6/2013. PJE határozat 3. pontjában rámutatott: a tájékoztatási kötelezettség megsértéséhez (nem vagy nem a jogszabályoknak megfelelő teljesítéséhez) sem az rPtk., sem az rHpt. nem fűzi a semmiség jogkövetkezményét.

[16] Az alperes e körben előadott védekezésére is figyelemmel nem annak volt jelentősége, hogy a felperes tájékoztatása megfelelt-e az rHpt. rendelkezéseinek, hanem annak, hogy további hivatkozásainak megfelelően a tájékoztatás tartalmilag megfelelő volt-e, és erre való tekintettel a per tárgyát képező fogyasztói szerződés érvényes-e. A perben nem volt vitatott, hogy a nem gazdasági vagy szakmai tevékenység folytatásához gépjármű vásárlása céljából kölcsönt felvevő természetes személy alperes az rPtk. 685. § d) pontja alapján fogyasztónak minősül.

[17] A Kúria az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás megítélése tekintetben nem értett egyet a perben eljárt bíróságok egyező jogi álláspontjával. A perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa nyújtott tájékoztatás tisztességes volt.

[18] A felperes az eljárás során e körben kizárólag arra hivatkozott, hogy a szerződés II. pontjában, illetve az ÁSzF 6., 7., 8. pontjában írtak megfelelnek a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak. Olyan hivatkozása nem volt, hogy akár szóban, akár írásban pl. szórólapon, reklámban a fentieken túlmenő tájékoztatást adott volna az alperesnek az adott ügylet kockázatairól. Ilyen adat egyébként a perben más módon sem merült fel. A Kúriának ezért kizárólag a hivatkozott szerződéses, valamint ÁSZF rendelkezések alapján kellett vizsgálnia, hogy a felperes tisztességes tájékoztatást adott-e a kockázatokról.

[19] A Kúria rögzíti, hogy a felperes által nyújtott releváns tájékoztatás csak a szerződés II., valamint az ÁSzF 8. pontjában volt. A 6. pont az árfolyamkockázattal összefüggésben semmilyen tájékoztatást nem adott, a 7. pont a kamat változásait szabályozta, a 6 hónapos LIBOR esetleges változásaira figyelemmel. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a nyújtott, az [1] pontban részletezett információk alapján az alperes számára az egyértelmű volt, vagy kellett, hogy legyen, miszerint az árfolyam változásának hatásait ő viseli. A hivatkozott rendelkezések azonban nem hívták fel az alperes fogyasztó figyelmét az azzal járó kockázatokra, arra, hogy akár a forint jelentős árfolyamgyengülése is előfordulhat, ami a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészleteket jelentősen megemelheti, a fogyasztót gazdaságilag nehéz helyzetbe hozhatja. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperes által állított és bizonyított tájékoztatás nem felelt meg a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában foglaltaknak, illetve az EUB joggyakorlata által kimunkált követelményeknek (pl. a C-51/17. sz. ügyben hozott ítéletben kifejtetteknek), ezért az tisztességtelen volt.

[20] A felek között létrejött, a felperes követelése alapjául szolgáló szerződés ezért semmis. A semmisség általános jogkövetkezménye az, hogy ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, a felek által célzott joghatások nem érhetőek el [1/2010. (VI.28.) PK vélemény 1. pont]. Az adott kereseti kérelemre tekintettel, amely a semmisség esetleges jogkövetkezményeinek levonására nem irányult, a Kúria a szerződés semmisségének jogkövetkezményéről nem dönthetett.

[21] A Kúria ezért a kereset alapjául szolgáló kölcsönszerződés érvénytelenségére tekintettel a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

Záró rész
[22] A Kúria ítélete alapján mindhárom fokú eljárásban pervesztes felperest az rPp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó rPp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte – a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (2), (5) és (6) bekezdései alapján – az alperes elsőfokú-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely az Áfa-t is tartalmazza. Az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési- és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a felperes köteles az államnak – felhívásra – megfizetni.
[23] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2020. január 21. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró.

loading…


Facebook hozzászólások
loading...
Read previous post:
A devizakárosultak maguk vegyék kezükbe saját sorsuk jobbra fordítását
A devizakárosultak maguk vegyék kezükbe saját sorsuk jobbra fordítását

A devizakárosultak maguk vegyék kezükbe saját sorsuk jobbra fordítását RENDKÍVÜLI KÖZLEMÉNY Devizahiteles Párt bejegyzésének megszüntetéséről. Párt újraalapításának jogi és szervezeti...

Fizetési moratórium !!! Kormányrendelet és magyarázat.
Fizetési moratórium !!! Kormányrendelet és magyarázat.

Fizetési moratórium !!! Kormányrendelet és magyarázat. III. Kormányrendeletek A Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő...

Close