RÓNA PÉTER- DEVIZAÜGYBEN TÉVÚTON JÁR A KÚRIA

RÓNA PÉTER- DEVIZAÜGYBEN TÉVÚTON JÁR A KÚRIA
loading...

A bankok egyetlenegy szerződést sem köthettek volna, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik a tőkepiaci törvény szabályainak betartása nélkül. A Kúriának ezért azt kellett volna vizsgálnia, a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök szétterítésére – mondta a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász. Az egyetemi tanár szerint a devizaalapú kölcsönöket ki kell vezetni a rendszerből, ezért fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon forintra kellene átszámítani a hitelek tőkeösszegét. [cn-social-icon]

– Ön vetette fel először, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés jogi és pénzügyi szempontból egyaránt aggályos. A Kúria minapi jogegységi döntése mintha nem egészen erre utalna. 


– A Kúria azt vizsgálta, hogy a megkötött szerződések érvényesek-e. Lépjünk inkább hátrább eggyel, és tegyük fel a kérdést: a magyar törvények értelmében a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök szétterítésére? A válaszom az, hogy nem. A hitelintézeti törvény értelmében lehet forintban és devizában is hitelezni, de a kettőt nem lehet keverni. Ezzel szemben az adós forintot kapott, miközben például svájci frankban tartják nyilván a hitelét.



– Ez alapján lehet mondani, hogy valóban hibás terméket sóztak az ügyfelek nyakába? Így akár közérdekű pert is lehetne indítani a bankok ellen. 
– Ez lett volna a megoldás. A pénzügyi felügyeletnek kellett volna lépnie, de nem tudott, mert a konstrukciót jóváhagyta. Ez most a jegybank dolga lenne ahelyett, hogy a Kúriával foglalkozna.

– A jogegységi határozatnál azonban azt is közölték, hogy a bíróságok nem tudnak olyan döntést hozni, amellyel tömegesen lehetne módosítani a szerződéseket. Kizárólag egy-egy esetet lehet orvosolni. Ehhez mit szól?
– Nagyon nehezen értelmezhető a Kúriának ez az állásfoglalása. Másfelől azonban a közérdekű pert nem érdemes összekeverni azzal, hogy a bíróságnak milyen eszközei vannak a szerződések módosítására, amikor valamelyik félnek lényegesen sértik a jogos érdekét a megállapodást követő események. Ha közérdekű per indulna ebben az ügyben, akkor elsősorban azt kellene vizsgálni, hogy a bankok milyen jogosítvány alapján kötöttek ilyen megállapodásokat. 

loading...

– A Kúria szerint ezek a szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, és az is teljesen rendjén van, hogy az adóst terheli az árfolyamkockázat teljes költsége. 
– Mutassa meg nekem valaki azt a pontot a hitelintézeti törvényben, amely az árfolyamkockázatról szól! Ezt a kérdést ugyanis a 2001-ben hatályba lépő tőkepiaci törvény szabályozza, mégpedig annak a 82. cikke, amely a devizára vonatkozó határidős ügyleteket a jogszabályban megfogalmazott feltételekhez köti. Azaz a pénzintézetek egyetlenegy szerződést sem köthettek volna, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik a tőkepiaci törvény szabályainak betartása nélkül. 

– Mennyiben követték az árfolyamváltozást a törlesztőrészletek? 
– Több számítás is készült ez ügyben. Azok alapján – a bankok számára legkedvezőbb feltételek mellett is – az árfolyammozgás csak hetven százalékban fedte le a törlesztőrészletek változását.

– Mi van a fennmaradó harminc százalékkal? 


– Ez jó kérdés, amit a Kúria nem vizsgált.





– Az miért nem minősül uzsorának, ha valaki felvett tízmilliót, visszafizetett hetet és még tizenötmillióval tartozik?




– Attól függ, mi az összegek közötti eltérés oka. Ha a bank jogszerűen ajánlott ügyletet, és menet közben jelentős adósság keletkezett, akkor az még nem uzsora. 





– Ha az elmondottakból indulunk ki, akkor viszont nem jogszerűek a szerződések. 


– Hát ez az!

A Magyar Nemzet információi szerint december végén, január elején várhatóan megjelenik a Magyar Közlönyben a Kúria devizaügyben hozott december 16-i jogegységi határozata, amelyben a testület döntésének indoklása is olvasható lesz. A lapnak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke azt mondta, a Kúria döntése után is maradt jogorvoslati lehetőség, és bízni kell a bíróságokban.

Forrás: MNO [cn-social-icon]

 

Read previous post:
"DEVIZA"-"HITEL"- GONDOLATÉBRESZTŐ BAYER ZSOLTNAK
“DEVIZA”-“HITEL”- GONDOLATÉBRESZTŐ BAYER ZSOLTNAK

Grell Antal Gondolatébresztő Bayer Zsoltnak, amiről írhatna, de nem teszi! Legutóbbi műsorszerkesztésénél is, mint általában csak féligazságokat mondott ki. Ön,...

Ángyán József független országgyűlési képviselő közleménye
Ángyán József független országgyűlési képviselő közleménye

 Budapest, 2013. december 19., csütörtök (OS) - Az 50-es évek árnyai!     A Tisztesség és Emberség Szövetsége mozgalom kezdeményezőjeként Magyarország becsületes...

Close