RÓNA PÉTER- DEVIZAÜGYBEN TÉVÚTON JÁR A KÚRIA

RÓNA PÉTER- DEVIZAÜGYBEN TÉVÚTON JÁR A KÚRIA

A bankok egyetlenegy szerződést sem köthettek volna, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik a tőkepiaci törvény szabályainak betartása nélkül. A Kúriának ezért azt kellett volna vizsgálnia, a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök szétterítésére – mondta a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász. Az egyetemi tanár szerint a devizaalapú kölcsönöket ki kell vezetni a rendszerből, ezért fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon forintra kellene átszámítani a hitelek tőkeösszegét. [cn-social-icon]

– Ön vetette fel először, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés jogi és pénzügyi szempontból egyaránt aggályos. A Kúria minapi jogegységi döntése mintha nem egészen erre utalna. 


– A Kúria azt vizsgálta, hogy a megkötött szerződések érvényesek-e. Lépjünk inkább hátrább eggyel, és tegyük fel a kérdést: a magyar törvények értelmében a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök szétterítésére? A válaszom az, hogy nem. A hitelintézeti törvény értelmében lehet forintban és devizában is hitelezni, de a kettőt nem lehet keverni. Ezzel szemben az adós forintot kapott, miközben például svájci frankban tartják nyilván a hitelét.



– Ez alapján lehet mondani, hogy valóban hibás terméket sóztak az ügyfelek nyakába? Így akár közérdekű pert is lehetne indítani a bankok ellen. 
– Ez lett volna a megoldás. A pénzügyi felügyeletnek kellett volna lépnie, de nem tudott, mert a konstrukciót jóváhagyta. Ez most a jegybank dolga lenne ahelyett, hogy a Kúriával foglalkozna.

– A jogegységi határozatnál azonban azt is közölték, hogy a bíróságok nem tudnak olyan döntést hozni, amellyel tömegesen lehetne módosítani a szerződéseket. Kizárólag egy-egy esetet lehet orvosolni. Ehhez mit szól?
– Nagyon nehezen értelmezhető a Kúriának ez az állásfoglalása. Másfelől azonban a közérdekű pert nem érdemes összekeverni azzal, hogy a bíróságnak milyen eszközei vannak a szerződések módosítására, amikor valamelyik félnek lényegesen sértik a jogos érdekét a megállapodást követő események. Ha közérdekű per indulna ebben az ügyben, akkor elsősorban azt kellene vizsgálni, hogy a bankok milyen jogosítvány alapján kötöttek ilyen megállapodásokat. 

– A Kúria szerint ezek a szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, és az is teljesen rendjén van, hogy az adóst terheli az árfolyamkockázat teljes költsége. 
– Mutassa meg nekem valaki azt a pontot a hitelintézeti törvényben, amely az árfolyamkockázatról szól! Ezt a kérdést ugyanis a 2001-ben hatályba lépő tőkepiaci törvény szabályozza, mégpedig annak a 82. cikke, amely a devizára vonatkozó határidős ügyleteket a jogszabályban megfogalmazott feltételekhez köti. Azaz a pénzintézetek egyetlenegy szerződést sem köthettek volna, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik a tőkepiaci törvény szabályainak betartása nélkül. 

– Mennyiben követték az árfolyamváltozást a törlesztőrészletek? 
– Több számítás is készült ez ügyben. Azok alapján – a bankok számára legkedvezőbb feltételek mellett is – az árfolyammozgás csak hetven százalékban fedte le a törlesztőrészletek változását.

– Mi van a fennmaradó harminc százalékkal? 


– Ez jó kérdés, amit a Kúria nem vizsgált.





– Az miért nem minősül uzsorának, ha valaki felvett tízmilliót, visszafizetett hetet és még tizenötmillióval tartozik?




– Attól függ, mi az összegek közötti eltérés oka. Ha a bank jogszerűen ajánlott ügyletet, és menet közben jelentős adósság keletkezett, akkor az még nem uzsora. 





– Ha az elmondottakból indulunk ki, akkor viszont nem jogszerűek a szerződések. 


– Hát ez az!

loading...

A Magyar Nemzet információi szerint december végén, január elején várhatóan megjelenik a Magyar Közlönyben a Kúria devizaügyben hozott december 16-i jogegységi határozata, amelyben a testület döntésének indoklása is olvasható lesz. A lapnak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke azt mondta, a Kúria döntése után is maradt jogorvoslati lehetőség, és bízni kell a bíróságokban.

Forrás: MNO [cn-social-icon]

 

Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM