A MAGYAR ÁLLAM PÉNZKIBOCSÁTÁSI JOGÁRÓL.
[good_old_share]
Tisztelt Címzettek! (Ti küldtétek…)
Több mint negyed évszázada, amikor az Antall-kormány lemondott a Magyar Állam pénzkibocsátási jogáról, átengedve azt – tőle is kamatszedő – idegeneknek, Éliás Ádám kidolgozta Korszakváltás című tanulmányát, amelyben kifejti: általános társadalmi szükséglet az állami, tehát köztulajdonú pénzkibocsátás, – az állam a saját pénzéért senkinek nem köteles kamatot fizetni, tehát a hazai értékteremtő vállalkozások számára kamatmentes kölcsön adható.
Így a gazdaság nem lenne kiszolgáltatva a magántulajdonú pénzrendszer tulajdonosai határtalan kamat- és pénzéhségének.
Kb. negyed évszázada írta Drábik János is azt a cíkkét, amelyet a Kapu c. folyóirat közölt, arról, hogy a PÉNZ A GAZDASÁG ORSZÁGÚTJA. Ahogy az országúton mindenki közlekedhet, úgy a pénzhez hozzájutni is mindenkinek joga kellene, hogy legyen. Ahogy az országúti forgalom akadályozásáért büntetés jár, úgy büntetni kellene – nem pedig kamattal jutalmazni – azokat, akik a forgalomtól a pénzt visszatartják.
Ezután ismertem meg a Természetes gazdasági rend, szabadföld és szabadpénz révén című, először 1916-ban német nyelven kiadott könyvet. Silvio Gesell német-argentin közgazdász nagy jelentőségű, de a média által mélyen elhallgatott művét Síklaky István fordította magyarra. Gesell is azt állítja, hogy a pénzforgás ösztönzésére a pénz „használati díjának” bevezetése az igazi, gyümölcsöző megoldás (nem pedig a zsidók között évezredek óta vallásilag TILTOTT, de a minden nép kizsákmányolására GYAKORLATBAN FOLYTATOTT KAMATOS KAMATSZEDÉS, ami a saját működéséből következően mindig ismétlődő válságokba, háborúkba torkollik – és a kizsákmányoltakban mindig elkeseredést kelt a szegényeket szipolyozó uzsorások ellen).
Gesell elméletének helyességét az ausztriai Wörgl példája is bizonyította, mert ez a település a két világháború közötti nagy válság idején volt képes felvirágozni – a márkánként havi egy pfenniges használati díja révén.
Az ilyen díjjal terhelt, – tehát a többi „áruhoz” hasonlóan: romló – pénztől mindenki szabadulni igyekezett, ezért a pénz gyorsabban forgott, aki viszont bankba tette a pénzét, mert nagyobb összeget akart összegyűjteni, annak a pénze nem vesztette el az értékét, és a bank is olcsón adhatta kölcsön másoknak.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
A Létbiztonság és harmónia című könyvében Síklaky István olyan gazdasági-társadalmi programot állított össze – az igen széleskörűen szerzett tapasztalatai alapján, – amely nemcsak kifejezetten a Szent Korona (helyreállítandó) alkotmányos államában érvényesíthető, hanem példamutató lehetne a közép- és kelet-európai államok, sőt, Európa többi országa számára is.
(A program vázlata olvasható: a Jóléti gazdaság a Szent Korona országában című, elvi alapjai pedig: A Szent Korona népe Kelet és Nyugat között című Síklaky-füzetben.)
Hasonló elveket vall Varga István is, aki többek között leleplezte a svájci frankra hivatkozva égbekiáltóan arcátlan hazai banki bűnözést is.
Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!
Az alábbi levél írójától, Fáy Árpádtól igen tanulságos, gondolatébresztő fejtegetéseket olvashattunk arról, hogy az állampolgároknak a pénzhasználattal kapcsolatban is alapvető jogaik vannak (KELL, HOGY LEGYENEK!), és a jogaik érvényesítéséért teljesen át kellene gondolni – legalább a hazai bankrendszer működését.
A magam részére is ÉLETBEVÁGÓAN súlyos kérdésnek tartom, hogy Fáy Árpád felvetéseire a MAGYAR ÁLLAM végre megfelelő választ adjon. Ehhez nyilvánvalóan szükséges a hazai közgazdászok közös és határozott kiállása az állampolgárok PÉNZHASZNÁLATI JOGÁÉRT.
Kárvallottként én is kérem az IGAZSÁGOS, EMBERSÉGES ÁLLÁSFOGLALÁSUKAT!
A tisztességes közgazdászok iránti tisztelettel: Kincsesné Salca Mária.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
