PROF. DR. RÓNA PÉTER – DR. KRISTON ISTVÁN <<<KÉRJÜK A MEGOSZTÁST >>>
DEVIZAHITELES SZAKMAI LEVÉLVÁLTÁS
2013.12.22. 19:48 keltezéssel, Péter Róna írta:
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Legutolsó feljegyzése, amelyben szerintem helytállóan elemzi a Kúria döntésében rejlő hibákat, érthetetlen módon kitörlődött, miközben azt olvastam. Megköszönném, ha azt elküldené nekem.
Tisztelettel,
Róna Péter (SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ)
2013.12.23. 15:53 keltezéssel, "Dr. Kriston István ügyvéd" írta:
Tisztelt Professzor Úr!
Kérésére ismét átküldöm a Kúriához intézett nyílt levelemet.
Kiegészítésként a nyílt levelemből terjedelmi okból kimaradt "befektetés" definíciókat fűzném hozzá, amely egyértelműen alátámasztja, hogy ez egy befektetési szolgáltatással vegyes kölcsönszerződés, amelyben a befektetési tartalom okán a kölcsönszerződés adósa egyben a befektető pozíciójába került azáltal, hogy pénzét (nyilvántartott deviza alapú kölcsönét) a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.
2013.12.23. 16:41 keltezéssel, Péter Róna írta:
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mindehhez a minden eddig napvilágot látott elemzést felülmúló összeállításhoz csak a következőket bátorkodom fűzni:
Az 1929-es válságot követően az amerikai törvényhozás létre hozta a Pecora Bizottságot, hogy annak javaslatai alapján rendbe tegyék a pénzügyi rendszert. A Pecora Bizottság két legfontosabb – akkor eredetinek minősített – megállapítása az volt, hogy (i) a pénzügyi kockázatok természete és dinamikája eltér egymástól, és(ii) kezelésük akkor lehet kielégítő, ha azokat elválasztjuk egymástól, azokat külön-külön kezeljük. A modern pénzügy, mint tantárgy erre a felismerésre épül, mint ahogy a New Deal törvényhozása is erre támaszkodott.
Amikor a magyar jog a hotelszerződés kérdését a Ptk.-ba, a Bankok jogosítványait a Hit-be és a devizaügyleteket a Tőkepiaci törvénybe helyezi, szerintem a német példán keresztül ezt a megállapítást követi éppen azért, hogy a kockázatok összekeverése ne vezethessen azok kezelhetetlenségéhez.
Nos, a deviza alapú hitel pont ezzel az alapfelismeréssel és törvénybe iktatott szerkezettel megy szembe, amikor a hitelkockázatot összeboronálja az egészen más természetű és dinamikájú árfolyamkockázattal. A hitelkockázat az adós cash flowjának kiszáradásából áll, ami bekövetkezhet az állásvesztés, a megbetegedés, családi gondok, stb. mentén. ennek a kockázatnak a felméréséhez a hitelintézeteknek megvan a hagyományos eszköztára. Az árfolyam kockázat kezelésére is vannak eszközök, de ezek egészen mások, mint a hitelkockázathoz rendeltek.Itt a legfontosabb a LEZÁRÁS, vagy a KISZÁLLÁS lehetőségének prompt biztosítása. A deviza alapú hitel konstrukció azzal, hogy összeboronálja a két két kockázatot, mindkettő kezelését ellehetetleníti. A kölcsön kockázatának felmérése lehetetlen, mert nem tudni, hogy a törlesztés az adós jövedelmének mekkora hányadát fogja igénybe venni. Az árfolyam kockázat kezelése pedig azért lehetetlen, mert a kölcsön futamideje alatt azt nem lehet lezárni, abból nem lehet kiszállni. 5, 10, vagy annál hosszabb futamidőre nincs HUF/CHF FX forward piac.
Elnézését kérem, ha ezzel a feljegyzéssel feleslegesen terheltem, de talán ez a pénzügyi háttér segíti a törvény szerkezetének értelmezését.
Tisztelettel,
Róna Péter
2013.12.23. 21:32 keltezéssel, "Dr. Kriston István ügyvéd" írta:
Tisztelt Professzor Úr!
A deviza alapú kölcsön kockázatát megragadó szakmai álláspontjával egyetértek. A hitel és a tőkepiac kockázatainak összeboronálása az utóbbira vonatkozó két törvény (Tpt., Bszt.) megkerülésével történt azzal, hogy jogalkotói mulasztás folytán e törvényekben nincsenek szabályozva a megkerülésükre vonatkozó szerződési következmények. Ezt használták ki a pénzügyi intézmények és az Ön által oly szemléletesen bemutatott hitelpiaci kockázatkezelést összeboronálták a tőkepiaci kockázatkezeléssel. A jogszabály megkerülését az uniós befektetővédelmi irányelv nem teljes körű implementálása tette lehetővé, amely miatt az EU Bizottság, Magyarország tagállam, míg a KBER nemzeti bankjainak devizagazdálkodásért felelős EKB kártérítési felelősségét alapos okkal lehet vélelmezni. Kúriánk a személyi és vagyoni viszonyokat szabályozó Ptk. és a hitelviszonyok részletes szabályait adó hitelintézeti törvény keretei közé leszűkítve, ezért hibásan hozott – egyébként is alacsony színvonalú – jogegységi döntést. Köszönöm és megtiszteltetésnek veszem, hogy gondolatait megosztotta velem.
Tisztelettel: Kriston István
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
