Az Erste Bank például felmondta ügyfelével kötött devizaalapú hitelszerződését, és végrehajtási eljárást helyezett kilátásba adósával szemben, miután a Szegedi Törvényszék érvénytelennek mondta ki a pénzintézet hitelszerződését. A bíróság február elején a pénzintézeti törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértése miatt nyilvánította semmisnek, ezért érvénytelennek az Erste kölcsönszerződését. Noha a bíróság döntése akár jogerőre is emelkedhet a másodfokú eljárás során, a bank úgy döntött, felmondja a hitelszerződését, és egy összegben követeli adósa fennálló tartozását és annak kamatait.


Hamarosan vége Magyarországon a…

devizahitelezésnek. Részletek ITT. Korábban Orbán Viktor is beszélt erről.

 


Az egyes kormánypárti politikusok – így például Rogán Antal – által várt május vége helyett ősszel egészítheti ki a devizaügyben hozott decemberi jogegységi határozatát a Kúria. A törvényhozás várhatóan ezután dönthet a hiteladósok megsegítéséről, a kölcsönmegállapodások esetleges átírásáról. Az Európai Bíróságtól viszont már április 30-án fontos útmutatásokat kaphatunk.

Az adós a Magyar Nemzetnek elmondta, körülbelül három héttel az ítélethirdetést követően érkezett meg a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásáról szóló értesítő. Mint mondta, arról is tájékoztatták, hogy ha áprilisig nem tudnak megállapodni a tartozás rendezéséről, akkor elindítják a végrehajtási eljárást is.

Az ingatlanfedezetű szerződések esetében a pénzintézetek azt a gyakorlatot követték, hogy közjegyzői okiratba foglaltatták a hitelszerződéseket. Ez számukra azért fontos, mert az ebben a formában megkötött kölcsönszerződések alapján hosszadalmas bírósági procedúra nélkül indíthatnak végrehajtási eljárást az adósok ellen. Az Erste Bank szerződése esetében viszont ha a Szegedi Törvényszék ítélete jogerőssé válik, akkor a közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésre alapított végrehajtási jog is érvénytelen.

Magyar Nemzet