Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot!

A kabinet szerdai ülésén úgy döntött, meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig – közölte a kormányszóvivő szerdán.

Giró-Szász András az MTI kérdésére adott tájékoztatásában hozzátette, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti.

A parlament tavaly novemberben döntött arról, hogy április 30-áig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot.(A hírt a hirado.hu közölte 2014-04-23. 14:57-kor)

Menyhért Péter-A moratóriumot nem meghosszabbítani kell, mert NEM SZIVESSÉG!!

Minden deviza alapú hitel/jogügylet pontosan megfogalmazva: a deviza árfolyamához indexált forint kölcsön a 2013. július 2. és a 2013. december 29. óta folyamatban levő büntetőeljárás alapján jogsértő: megsérti a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, a Btk 373. § 143. § 316. § 381. § 396. § 397. § 403. § 415. § 417. § (a régi 1978. évi IV. 318. § 261. § 289. § 292. § 296/A. § 310. § 310/A. §); valamint a 2001. évi XCIII. törvény, a 2000. évi C törvény, a 2009. évi CLXII. törvény, és az 1996. évi LVII. törvények, szabályait, ezért a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a Ptk 6:88.§ (1), és a 6:95.§ (a régi 1959. évi IV. 200.§ és 234.§), alapján, a törvény erejénél fogva külön eljárás nélkül semmis és érvénytelen.

A Ptk 6:108.§ (1) bekezdése (a régi LB. 1/2010. (VI. 28)PK Vélemény) alapján MINDEN minden engedményezési, értékesítési és VÉGREHAJTÁSI CSELEKMÉNY SEMMIS ÉS ÉRVÉNYTELEN, – az érvénytelenség általános jogkövetkezményeként – mivel a jogsértés nem alapíthat jogot.

A deviza alapú jogügyletek sajátosságai
A bankok az olcsó forrásszerzésük érdekében, az ésszerűtlenül magasan árazott forint kamatok miatt kezdtek a deviza alapú hitelezésbe.
A hitelezés szabadsága és a pénzintézet döntése alapján bármilyen forrásból lehet hitelezni.
A hatályos magyar jogrendben azonban két kölcsöntípus létezik csupán:
1. DEVIZA kölcsön – azaz idegen pénzeszközben nyújtott, rendelkezésre bocsátott kölcsön; vagy
2. FORINT kölcsön – azaz magyar pénzeszközben nyújtott, rendelkezésre bocsátott kölcsön.
Hibrid kölcsön nem létezett, nincs, és a hatályos jogi keretek között nem is lehetséges.
A deviza alapú jogügyletek duális-hibrid jogügyletek: más jellegű a hitelszerződés (deviza), és más típusú a kölcsön (forint).
Ez a hibrid – pénzügyi termék a törvényes deviza hitelezés (hitelkeret biztosítás), és a forint kölcsönzés (rendelkezésre bocsátás) keveréke, amelyet hatályos magyar jogszabály nem definiál, és nem is szabályoz.
A hitelígérvény egy lehetőség csupán, melynek ÁRA, díja kizárólag rendelkezésre tartási jutalék lehet.
A kölcsön mindig homogén típusú, melynek ÁRA, díja csak a kamat lehet. 
A jelenlegi kölcsönzési jog kereteibe nem férhet bele semmiféle árfolyam számítás.
Minden deviza alapú hitel biztosítása mellett, deviza árfolyamához indexált forint kölcsönt folyósított a bank.
A bank logikátlanul és tisztességtelen módon, az egyedi szerződésekben a kölcsön folyósításakor helytelenül (mohóságból, vagy erőfölénnyel való visszaélés miatt) vételi árfolyamot rögzít, az adóssal azt íratta alá. Ezzel a művelettel azonnal FIKTÍV gazdasági eseményt valósít meg, ami törvénysértő, de ostoba is.


Ha a bank a teljes deviza-hitel összeget tőlem hivatalos vételi árfolyamon megvette, azaz deviza kereskedést bonyolított le velem, akkor a kölcsönben egyetlen peták deviza sem maradt!
Ebben az esetben én nem is kaphattam kölcsönt, mert devizát a banktól semmilyen általam igazolt bizonylattal nem kaptam, tehát a banknak a szerződés szövege szerint a saját tulajdonú devizámat értékesítettem.
Ha jóindulattal elismerem, hogy valójában forintkölcsönt kaptam a banktól, akkor itt természetesen jogtalan a deviza kamat és költség számítása, mivel a kölcsönben már nem szerepel deviza; a banki forrásdeviza az adás-vétellel kikerült a rendszerből. Természetesen a forintkölcsön esetében abszurd a törlesztőrészlet bármiféle FIKTÍV gazdasági eseményt generáló átszámítása (nem válthatunk át forint kölcsönt forintra!!!) is.
Jogszerűen kétféle módot választhat a bank ahhoz, hogy deviza kamattal és költség alkalmazással tarthassa nyilván a valójában forint kölcsönt:
1) Ha a bank azt szeretné, hogy valóban maradjon deviza a kölcsön mögött, akkor a kölcsön folyósításakor a teljes deviza-hitel összeget úgy kell átadnia nekem, hogy az átutalt forint kölcsönömet hivatalos eladási árfolyamon „veszi” meg.
Ebben az esetben ugyanis a deviza kihelyezése már valóságos eseményként, deviza-eladásként értékelendő. Formailag tehát a kölcsön deviza egyenértékű lett.
Ha az ő forrás deviza állományát így adta el nekem, a kölcsönadott forint ellenértékeként, akkor jogszerűen számolhat deviza kamatot érte.
A folyósításkor a bank a deviza indexáláshoz az eredeti deviza forrás kamatát (% érték) használja, amelyre ráteszi a saját kamat marzsát. 
Ez a kamatfelár (% érték) az EGYSZERI befektetés ára, mely tartalmazza a bank ügyfél kockázat számításaitól kezdve az országkockázati tényezőkig minden elemet. Az árfolyamkockázatban fizeted meg az országkockázatot is.
Mivel a forrásszerzés EGYSZERI (a pénz teljes egésze nálam van!), ezért a banki felár értéke nem változhat a visszafizetés ideje alatt.
Ebben a devizahitel-forintkölcsön rendszerben a bank a forrásdevizáját csak úgy nyerheti vissza, ha az én forint befizetésemet, annak a deviza értékén, tehát vételi árfolyamon veszi meg. Ezek a deviza átváltást eredményező ügyletek ebben az esetben már nem FIKTÍV eseményt jelenítenek meg, mert nincs mögöttük bevétel/díj, tehát nem minősíthetők gazdasági eseménynek.
2) A bank azt is választhatná, hogy mind a folyósításkor, mind a törlesztéskor azonos árfolyamot alkalmaz: pl középárfolyamot. Ebben az esetben azonban, jogilag vitatható, hogy mitől is deviza ez a forint kölcsön. Itt már felmerül az erőfölénnyel való visszaélés, illetőleg a tisztességtelen szerződés lehetősége.
Természetesen minden duális-hibrid jogügyletben az értékelések minden elemét a hatályos jogszabályoknak megfelelő, folyamatos módon el kell végezni. – Menyhért Péter