Legyen európai alapjog a megfelelő lakhatás
(Hazánkban a fősodratú média erről nem számolt be. Vajon miért nem???) Európai parlament – sajtóközlemény: A megfelelő lakhatás fogalmába jó minőségű ivóvíz és a megfelelő higiénés körülmények is beletartoznak
A képviselők 2030-ra a hajléktalanság felszámolását kérik az Unió minden tagállamában
A lakhatási költségeket törvény erejével kellene megfizethető szinten tartani
Legyen a megfelelő és megfizethető lakhatás törvény erejével betartatható alapjog, kéri a Parlament, amely a hajléktalanság felszámolását célzó intézkedéseket is vár.
A csütörtökön 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament kijelenti: a megfelelő lakhatás fogalmába többek között a tiszta és jó minőségű ivóvíz, a megfelelő és méltányos higiénés körülmények, és a szennyvíz- és vízhálózatok is beleértendők. A megfelelő lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a nemzeti és az európai jognak is el kellene ismernie, mondják a képviselők.
A képviselők szerint kötelező és legalább a WHO iránymutatásaihoz igazodó minimumkövetelményeket kellene bevezetni az Unióban az egészséges otthonokra – köztük a beltéri levegőminőségre – vonatozóan. Felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a házfelújításokra vonatkozó előírások között fordítsanak kiemelt figyelmet a kibocsátáscsökkentésre és a lakások energiahatékonyságának növelésére.
A hajléktalanság felszámolása 2030-ig
Számos uniós tagállamban nőtt a hajléktalanok száma az emelkedő lakhatási költségek és a megvágott vagy felfüggesztett szociális programok és támogatások miatt. Az állásfoglalás ezért megismétli a Parlament korábbi kérését, amely szerint uniós célkitűzésként kellene meghatározni a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolását.
Emellett fenn kellene tartani a hajléktalanság kialakulását megelőző és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket – különösen a kilakoltatási moratóriumot, az energiaellátás folyamatos fenntartását és az ideiglenes elhelyezés garantálását.
Megfizethető lakhatás
A képviselők emellett felszólítják a tagállamokat, illetve a regionális és a helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a bérlők és a saját lakásukban élők jogainak védelmére.
A lakhatás akkor nevezhető megfizethetőnek, ha az azzal összefüggő költségek rendezése után a lakónak elegendő forrása marad az egyéb alapvető kiadásokra. Ezen költségek küszöbértéke jelenleg a háztartások rendelkezésére álló jövedelmének 40 százaléka, azonban az európai bérlők több mint negyede jövedelmének ennél nagyobb részét költi albérletre. Az albérletek átlagösszege pedig folyamatosan növekszik.
A képviselők végül megemlítik, hogy a rövid távú, turisztikai célú lakásbérletek lakásokat vonnak el a piacról és felviszik az albérletek árát, ami nagyban megnehezíti a megélhetést a belvárosokban és a turisztikai központokban.
Kim Van Sparrentak (Zöldek/EFA, NL) jelentéstevő szerint
„Az európai szabályok gyakran hatékonyabb védelmet nyújtanak a lakáspiac által generált profit számára, mint az embereknek, akik tetőt szeretnének a fejük fölé. Az Uniónak mozdulnia kell, és a tagállamokkal együtt minden követ meg kell mozgatnia.
A jelentésben minden döntési szint számára kézzelfogható megoldásokat javaslunk. Ha akarjuk, megoldhatjuk a lakhatási válságot, és 2030-ig felszámolhatjuk a hajléktalanságot."
A szerdai vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
Háttér
A Eurofound kutatása szerint az elégtelen lakhatás évente 195 milliárd euró költséggel jár az Unióban. Egyre több európai számára nehezen megfizethető a lakhatás, és egyre nagyobb részük költi jövedelmének aránytalanul nagy részét lakhatásra.
Az egyedülálló szülők, a nagycsaládok és a munkaerőpiacra belépő fiatalok különösen gyakran szembesülnek azzal, hogy jövedelmük az albérleti díjak kifizetésére nem elég , de szociális bérlakás igényléséhez már túl magas. Európai Parlament 2021.1.21. További részletek IDE KATTINTVA
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
