Ma az ötven év alatti magyar munkavállalók közül minden tizedik tartósan külföldön vállal munkát, és a magyar fiatalok egyre nagyobb része is az országhatáron túl dolgozik. Azok, akik külföldre mennek tanulni vagy dolgozni, csak a legritkább esetben térnek haza, ráadásul 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldön munkavállalást, illetve kivándorlást tervezők aránya is. Szép lassan tehát kiürülhet az ország.
Összesen 335 ezer ember, a 18-49 éves magyar állampolgárok 7,4 százaléka él külföldön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének új módszertanon alapuló gyorsbecslése szerint. Az adat azokról ad számot, akik Magyarországon állandó lakcímmel rendelkeznek, tehát hivatalosan nem vándoroltak ki, csak külföldön vállaltak munkát, vagy egyéb okból tartózkodnak tartósan más országban. A kutatásban 2012 novembere és 2013 februárja között 8917 embert kerestek meg hivatalos lakcímükön a kérdezőbiztosok; a tartósan külföldön tartózkodók arányát a három hónapon keresztül haza nem térők, illetve a csak látogatásra hazaérkezők alapján határozták meg.
Bár a mintavételi hibahatár magas, így 6,8 és 8 százalék között lehet a tartósan külföldön élők aránya, valójában mindkét arány hatalmas. Kiderült azt is, hogy a vizsgált csoportból a legtöbben – 25,8 illetve, 25,6 százalék – Németországban és Nagy-Britanniában élnek. A 335 ezres szám már csak azért is sokkoló, mert noha itt számolni kell a gyermekkorú és a nem dolgozó családtagokkal is, ám a KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezren jelentették be hivatalosan, hogy másik európai országban élnek. Ez tehát tavaly óta jelentősen tovább nőhetett. Ráadásul – mint ismert- a Kopint-Tárki 2010-re legfeljebb 60 ezer külföldi munkavállalót becsült. Mindez pedig azt jelenti, hogy 3 év alatt több százezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre letelepedők száma.
Sőt, a Tárki 2012. márciusi kutatásából az is kiderült: 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldön munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya. Az elmúlt két évtizedben soha annyian nem akarták hosszabb vagy rövidebb időre elhagyni Magyarországot, mint most. Minden ötödik magyar, a lakosság 19 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát, ráadásul elsősorban a fiatalok azok, akik hosszú távra is elhagynák az országot: a 30 év alattiak mintegy fele – 48 százaléka – , a 31-40 éveseknek pedig csaknem harmada – 31 százaléka – akar inkább külföldön szerencsét próbálni, s minden hetedik diplomás fiatal tartósan is külföldön képzeli el a jövőjét.
Önmagában persze nem lenne probléma, hogy mind több magyar vállal munkát külföldön, döntően az Európai Unió területén. Sőt, tapasztalatot szerezni, világot látni, más országokat, embereket, munkakultúrákat megismerni, ötleteket szerezni nagyon fontos lehet mind az egyén, mind pedig a hazai gazdaság fejlődése szempontjából, hiszen ha sok magyar dolgozik külföldön, s egy idő után hazatérnek, megszerzett tudásukat itthon kamatoztatják. A mostani gazdasági és társadalmi helyzetben ez azonban egyáltalán nem így van: akik elmennek, nagy eséllyel soha nem térnek vissza – erről egyébként szintén felmérések tanúskodnak.
Így azonban a fiatalok elvándorlása kifejezetten veszélyes folyamat, főként úgy, hogy Európában a magyar az egyik leginkább öregedő társadalom, hazánkban egyre kevesebb az aktív korú állampolgár, egyre többeket kell viszont "eltartani" az idősebb generációból, méghozzá úgy, hogy utánpótlás a szakmák többségében már ma sincs.
Csakhogy, miközben a probléma súlyossága megkérdőjelezhetetlen, a kormány nem tesz érdemi lépéseket a fiatalok itthon tartására. Sőt, a Fidesz kommunikációja ugyan a fiatalok visszahívására koncentrál, a tettek valójában azt üzenik, hogy nyugodtan el lehet innen menni. Ráadásul a kormánypárt 3 éves regnálását követően is azt állítja, hogy az előző ciklusokban alakult ki a kivándorlási hullám, miközben statisztikai tény, hogy a 90-es évek közepén a magyarok alig egy százaléka tervezte a kivándorlást, s ez a szám tíz év alatt folyamatos, de lassú növekedéssel megháromszorozódott, és csak 2010 óta ugrott meg a mostani – 7 százalékos – arányra.
Fenyegetések?
"Ha a következő választáson kapunk még négy évre lehetőséget, akkor itt hat év múlva olyan ország lesz, hogy mindenki haza akar jönni" – mondta tavaly ősszel Orbán Viktor. Arról azonban nem beszélt, minek tudható be, hogy kormányzása idején nőtt meg ilyen robbanásszerűen a magyarok kivándorlása. Korábban egyébként a miniszterelnök Facebook oldalára egy olyan videót tettek ki, amelyen Orbán a Piarista Gimnázium vendégeként rendhagyó osztályfőnöki órát tart. A miniszterelnök ott azt állította, maga is külföldre menne, ha fiatal lenne, s akiben ilyen érzés van, "annak menni kell".
Egyre fiatalabb korban indulnának
Még 2010-ben jelent meg a Magyarország 2025 című akadémiai kutatás, mely szerint a magyar középiskolások 39 százaléka szeretne felnőttként Magyarországon élni, a többiek külföldre vágynak. Csakhogy minderre az Orbán-kormány a köz- és felsőoktatási rendszer átalakításával nemhogy reagált volna, éppen ellenkezőleg: 3 év alatt még jobban megugrott a középiskolás korosztály körében a jövőjüket külföldön tervezők száma.
A tavaly év végi felmérések szerint ugyanis elsősorban az állami ösztöndíjas felsőoktatási helyek radikális csökkentése, illetve, bizonyos szakokon a megszüntetése miatt sok fiatal már eleve nem Magyarországon, hanem külföldön kezdi meg tanulmányait. Ráadásul a középiskolás fiatalok egyharmada végleg letelepedne külföldön, miközben csak 14 százalékuk mondta azt, a tanulás és az időleges munkavállalás céljából vándorolna ki.
Forrás: Népszava
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
