Közösen az ENSZ bécsi Nemzetközi Bűnmegelőzési Központja nemzetközi intézményhez forduljunk!

Szégyellni valóan szorul segítségre hazánk

 

            Több mint tíz évvel ezelőtt lett elege az ENSZ-hez tartozó tagállamoknak abból, hogy a korrupciós jelenségek az egyes országokban milyen mértéket öltenek, ezért igyekeztek egy olyan Egyezménytervezetet készíteni, melynek elfogadása után az egyes tagállamok által az Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítése esetén az ENSZ-hez tartozó tagállamokban a korrupció jelentős visszaszorítását remélték.

 

Ebben a reményben hirdették ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció elleni Egyezményét 2003. december 10-én többek között az alábbi indokolással:

 

„aggodalommal tekintve továbbá a korrupció és a bűnözés egyéb formáinak, különösen a szervezett és a gazdasági bűnözés, köztük a pénzmosás összefonódására,

 

abban a meggyőződésben, hogy a korrupció többé nem helyi ügy, hanem egy olyan, minden társadalmat és gazdaságot érintő, országokon átívelő jelenség, amelynek megelőzéséhez és megfékezéséhez elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés”

 

Ez az Egyezmény Magyarországon 2005. december 14-én lépett hatályba a mellékletben látható 2005. CXXXIV. törvény alapján.

 

Az Egyezmény III. Fejezete „BŰNCSELEKMÉNNYÉ MINŐSÍTÉS ÉS JOGALKALMAZÁS” cím alatt bűncselekményeket fogalmaz meg a korrupció visszaszorításával kapcsolatosan a következő formában:

18. cikk     Befolyással üzérkedés

A részes államok elfogadják az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy a következőket – szándékos elkövetés esetében – bűncselekménnyé nyilvánítsák:

a) Hivatalos személynek vagy más személynek jogtalan előny közvetve vagy közvetlenül történő ígérése, felajánlása vagy adása annak érdekében, hogy a hivatalos személy vagy a személy visszaéljen valódi vagy vélt befolyásával, hogy a részes állam közigazgatási vagy állami hatóságától jogtalan előnyre tegyen szert a cselekmény eredeti felbujtója vagy más személy javára;

b) Jogtalan előnynek a hivatalos személy vagy más személy általi közvetve vagy közvetlenül történő kérése vagy elfogadása maga a hivatalos személy vagy más személy javára annak érdekében, hogy a hivatalos személy vagy a személy visszaéljen valódi vagy vélt befolyásával, hogy a részes állam közigazgatási vagy állami hatóságától jogtalan előnyre tegyen szert.

19. cikk  Hivatali visszaélés

A részes államok mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések elfogadását, hogy – szándékos elkövetés esetében – bűncselekménnyé nyilvánítsák a hivatallal vagy beosztással való visszaélést, vagyis ha a hivatalos személy feladatai teljesítése során a jogszabályok megsértésével valamit megtesz vagy valaminek a megtételétől tartózkodik annak érdekében, hogy a maga vagy más személy vagy szervezet javára jogtalan előnyre tegyen szert.

25. cikk  Az igazságszolgáltatás akadályozása

A részes államok elfogadják az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy a következőket – szándékos elkövetés esetében – bűncselekménnyé nyilvánítsák:

a) fizikai erőszak, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása, vagy jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása annak érdekében, hogy hamis tanúvallomást tegyenek, vagy hogy befolyásolják a tanúvallomás megtételét vagy a bizonyíték szolgáltatását az ezen Egyezménynek megfelelően meghatározott bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos eljárás során;

b) fizikai erőszak, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása annak érdekében, hogy befolyásolják bíró vagy jogalkalmazó tisztviselő hivatali kötelezettségeinek gyakorlását az ezen Egyezménynek megfelelően meghatározott bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban. Ebben a pontban semmi sem érinti a részes államok azon jogát, hogy a hivatalos személy egyéb kategóriáit védelemben részesítő jogszabályokkal rendelkezzenek.

26. cikk  Jogi személyek felelőssége

1. A részes államok elfogadják azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek ahhoz, hogy – jogelveiknek megfelelően – megállapítsák a jogi személyek felelősségét az ezen Egyezmény szerint megállapított bűncselekményekben való részvétel esetében.

2. A részes állam jogelveitől függően, a jogi személyek felelőssége büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási lehet.

3. Ez a felelősség nem érinti a bűncselekményt elkövető természetes személyek büntetőjogi felelősségét.

4. A részes államok különösen biztosítják, hogy az e cikk értelmében felelős jogi személyeket hatásos, arányos és visszatartó büntetőjogi és nem büntetőjogi szankciókkal sújtják, beleértve a pénzbeli szankciókat is.

28. cikk  Tudomás, szándék és cél mint a bűncselekmény elemei

Az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított bűncselekmény elemeként előírt tudomásra, szándékra és célra az objektív tényszerű körülményekből lehet következtetni.

 

Ezekből a fogalmazásokból következően Magyarország a többi ENSZ-hez tartozó tagállammal együtt vállalta azt, hogy az Egyezményben most felsorolt bűncselekményeket a nemzeti jogszabályban bűncselekménnyé nyilvánítja, a megfogalmazott törvényi tényállás szerinti magatartásokat büntetni rendeljék.

 

Meggyőződésem az, hogy tisztességes kormányzati tevékenységet folytató országokban ezek a bűncselekmények az ország büntető törvénykönyvébe is kerültek, míg hazánkban ez elmaradt. Az ENSZ Egyezménye szerint felsorolt bűncselekményeket a 2005. december 14-én hatályba lépett 2005. évi CXXXIV. tv. rendelkezései ellenére a Btk. nem rendeli bűntetni.

 

(Még mielőtt valaki azt válaszolná, hogy a hivatali visszaélést büntetni rendeli a Btk., a Btk szerinti hivatali visszaélés más törvényi tényálláson alapul, mint az Egyezményben irt. Erről majd később.)

=================

 

Fentiekkel azért kezdtem foglalkozni, mert az, elmúlt két hétben előbb a „Rákos beteggé tették igazságszolgáltatásunkat” majd az  „Újabb daganat ugyanott” című írásomban a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma egyes bíróinál tapasztalt, törvényes előírásokat, valamint feladatukat semmibe vevő tömeges, bankok által tönkretett adósokat sújtó bírói magatartások miatt úgy gondoltam, hogy elegendő a nyilvánvaló bűncselekmények törvényi tényállása megvalósításának alapos gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészhez feljelentéssel élni, de utóbbi írásom másnapján kézbesített újabb 10. db. ilyen határozat meggyőzött arról, hogy azért mernek ezen a Törvényszéken ezek a bírók ilyen határozatot tömegesen hozni, mert esetleges büntető, vagy más – fegyelmi – eljárásukban biztonságukat garantálták.

 

Utóbb érkezett törvényszéki határozatokból példaértékűen egyet ide másolok:

Ennek a másolt oldalnak utolsó bekezdéséből megállapítható az, hogy Dr. T. Gy. bíró azért utasította el hiánypótlási felhívást mellőzve idézés kibocsátása nélkül keresetlevelemet, mert a bank által szerkesztett szerződés III. rész. 5. pontja szerint a felperes által becsatolt szerződésnek elválaszthatatlan részét képező, alperes által készített valamiféle Üzletszabályzatot és az általános szerződési feltételt felperesek nem csatolták.

 

Olyan állítólagos alperesi iratokat nem csatoltak felperesek Dr. T. Gy. bíró megállapítása szerint a keresetlevélhez, melyeket felperesek soha nem látták, fogalmuk sincs arról, hogy ezek mit tartalmaznak, de anélkül, hogy bármit kérdezett volna a Dr. T. Gy. bíró erről felperesektől, gondolkodás, illetve hiánypótlás nélkül elutasította a keresetlevelet.

 

Ilyen színvonalú végzések alapján szüntetett meg Dr. T. Gy. bíró és mellette dolgozó Dr. K. T. bírósági titkár egy héten belül 15. db. peres eljárást.

 

Korábban pedig fél év alatt kétszer sem láttam Dr. T. Gy. bíró nevét a több száz peres eljárásomban eljáró bírók között…

——————————

 

Tekintettel arra, hogy az ügyelosztást nem Dr. T. Gy. bíró végzi, meggyőződésem az, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál megszervezték azt, hogy fenti végzéssel azonos színvonalú végzés meghozatalára alkalmas Dr. T. Gy.-hez és még néhány erre alkalmas bíróhoz jussanak bankokkal szembeni perek keresetlevelei.

 

Jól tudják szerintem a szervezők azt, hogy hiába fellebbezek a végzés ellen, legfeljebb december hónapban, vagy még később kerülhet sor az Ítélőtáblánál a végzés megváltoztatására, majd az iratoknak visszaküldése után jó esetben egy év múlva kerülhet sor az első tárgyalásra. Ahelyett, hogy már most tárgyalnának.

 

Addig pedig csak öngyilkosok lesznek valahogy az adósok, csak elárverezik a házaikat, csak megromlik az adósok házassága, csak elkergetik több pénz reményében a családfőt külföldre, csak megbetegítik az állandó stresszhelyzet miatt az egész családot, csak boldogtalanná teszik, nélkülözésre késztetik magatartásukkal a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának fenti végzések meghozatala érdekében szervezők illetve fenti végzéshez hasonló bírók emberek százezreit – millióit.

 

Természetesen feljelentem őket hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt folyamatosan, de azt is tudom, hogy amikor majd valamennyi feljelentésemet a fenti végzéshez hasonló szakmaiságu ügyészi határozattal elutasítják, képemmel illusztrálva fogja az Index és hasonló hírközlő szervek világgá kürtölni azt, hogy alaptalanul vádaskodott az ügyvéd.

 

Azt pedig majd bölcsen elhallgatják, hogy az ENSZ Egyezményben rögzített, de Magyarország büntetőtörvénykönyvébe a kormányzati ígéret ellenére nem rögzített bűncselekményekkel kapcsolatosan alapos a gyanú arra, hogy az ügyészség, illetve alkalmazottai bűncselekmény törvényi tényállását valósították meg…

 

Tehát ilyen körülmények között teszem a dolgom és tudom azt, hogy hozzánk nagyon messze van Csehország. Ahol szerintem sokkal kevesebbért is számos kormányzati hatalmasságot éppen most vontak büntető eljárás alá. A Magyar Országgyűlésben pedig ezen a híren szerintem biztonságban derülnek és jogosan állítják azt, hogy nálunk a kis hal akad fenn a hálón, a nagy átszakítja azt. A mi országunk a tisztességes emberek bánatára nem Csehország. Még csak nem is hasonlít rá.

 

Nekünk az ENSZ Egyezményre hivatkozás, és a ENSZ bécsi Nemzetközi Bűnmegelőzési Központja megkeresése jutott. Hazánk szégyenére.

 

Ilyen előzmények után vagyok kénytelen az Egyezményre hivatkozva az ENSZ Intézményéhez fordulni.

 

Természetesen indokolt az Egyezmény címéből – Korrupció elleni Egyezmény – előbb tisztázni néhány alapfogalmat. A korrupció fogalmát indokoltnak látom csupán a „közéleti erkölcstelenség” szavakkal meghatározni, szerintem ez pontos. A korrupció szó jelentése széttörik – eltörik, ami mindenképpen utal arra, hogy a korrupció képes a jogállamiságot széttörni, az embereknek az állammal kapcsolatos viszonyát eltörni.

 

Az Egyezmény 3. cikke 2. bekezdése teszi kétségtelenné azt, hogy nem csak az állami vagyon károsításával kapcsolatosan lehessen hivatkozni korrupció elleni küzdelemre:

3. cikk   Tárgyi hatály

2. Hacsak a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, ennek az Egyezménynek a végrehajtása szempontjából nem szükséges, hogy az Egyezményben meghatározott bűncselekmények állami vagyont károsítsanak vagy veszélyeztessenek.

 

Erre a megállapításra szükség is van, hiszen devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel elkövetett visszaélésekkel kapcsolatosan elsősorban nem az állami vagyon károsodott.

 

Álláspontom szerint az Egyezményben meghatározott bűncselekmények megvalósításának kiindulópontja az, hogy ezektől független bűncselekmény törvényi tényállását valósították meg a bankok részben akkor, az általuk előre megszerkesztett kölcsönszerződésnek aláírásig tartó folyamata alatt, részben az egyes törlesztő részlet változások közlésével.

 

Csalás bűncselekményéről van szó: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésbe tart  és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

 

A bankok által szerkesztett kölcsönszerződésekben számos csalási és egyéb büntetőjogban értékelhető motívum található, de alapvetően a pereimben egyre vagyok figyelemmel. Arra, hogy az alábbi címen

 

http://www.oberbank.hu/OBK_webp/OBK/Informationsobjekte/Downloads/HU/leahu_fv_kiadv_devizahitelek.pdf                    banki honlapon is olvasható, PSZÁF által kiadott fogyasztóknak címzett tájékoztatót soha nem cáfolva a következőket ígérte a bank a devizalapu hitelezésre tekintettel:

 

2. Kamatkockázata minden hitelnek van,

devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott

deviza irányadó kamata emelkedik, akkor

emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek

magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie

kell azért a devizáért, amit aztán hitelként

továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban

az adott deviza irányadó kamatától,

például a Svájci Nemzeti Bank vagy az

Európai Központi Bank alapkamatától függ.

Lehet, hogy Ön is hallott már arról, hogy

például a Svájci Nemzeti Bank többször

megemelte az alapkamatát. Bár e kamatemelések

mértéke a forintkamatokhoz képest

nem volt számottevő, de belegondolt-e

abba, hogy ez Önt közvetlenül is érintheti, ha

svájci frank alapú hitelt vesz fel?

 

Jól látható ennek az ismertetésnek utolsó mondatából azt, hogy 2006-ban – ekkor közölték ezeket – még álmukban sem volt a bankoknak az, hogy a svájci bank alapkamata a jövőben ne emelkedjen, ebben a mondatukban egy szóval sem említik azt, hogy a svájci frank alapkamata csökkenhet. Ugy, ahogy később – 2008. év végétől ez bekövetkezett:

 http://www.global-rates.com/interest-rates/libor/swiss-franc/chf-libor-interest-rate-overnight.aspx

 

2008 évből

CHF LIBOR – 10 months	2.933 %	1.000 %	3.312 %	1.000 %	2.832 %
CHF LIBOR – 11 months	2.953 %	1.055 %	3.343 %	1.055 %	2.864 %
CHF LIBOR – 12 months	2.975 %	1.095 %	3.375 %	1.095 %	2.896 %

 

2009. évből:

CHF LIBOR – 1 week	0.297 %	0.068 %	0.300 %	0.062 %	0.128 %
CHF LIBOR – 2 weeks	0.300 %	0.077 %	0.300 %	0.072 %	0.146 %
CHF LIBOR – 1 month	0.335 %	0.107 %	0.335 %	0.090 %	0.185 %

 

 

Azt látva, hogy egytized mértékre zsugorodott a svájci frank alapkamat mértéke néhány hónap alatt négy évvel ezelőtt, valamennyi bank egy csapásra elfelejtette a PSZÁF tájékoztatóját, igyekeznek elhitetni, becsapni az embereket arról, hogy ahhoz semmi közük nincs, és ettől kezdve elkezdtek össze-vissza minden valós ok nélkül csapkodni a kamatlábak mértékének indokolatlan emelése során.

 

Belekapaszkodtak abba, hogy az általuk készített szerződésnek szerződésmódosításra vonatkozó szerződési feltételei erre jogot biztosított részükre, holott tényleges értelmét ezeknek a szerződési feltételeknek többek között az egyik bírósági ítélet indokolása helyesen a következőképpen fogalmazta meg:

 

A szerződésben olvasható „pénzpiaci környezet változás” ok meghatározással kapcsolatosan a következőket fejti ki a Fővárosi Törvényszék bírája: (2.G.41.415/2012/8. számú ítélet)

 

„E kikötés alapján a fogyasztóknak még elképzelésük sem lehet arról, hogy mik és milyen mértékű változások azok, amelyek bekövetkezte esetén a hiteldíjuk módosítására sor kerül és a módosítás milyen mértéket érhet el. Sérti továbbá e kikötés a ténylegesség és arányosság elvét, mivel nyilvánvaló, hogy a pénzpiaci körülmények változásának csak egy szűk köre az, mely ténylegesen hat a perbeli szerződésből eredő kamatra és költségre és e szűk is eltérő mértékben.

 

Az alperes ellenkérelmében kifejtettekkel szemben az alperes nem a forrásköltségek emelkedéséhez, illetve nem a kockázatok növekedéséhez kötötte az egyoldalú kamat és költségemelés jogát, hanem egy rendkívül széles, korlát és mérték meghatározása nélküli jogot kötött ki a maga számára.”

 

Ilyen körülmények között történt banki törlesztő részlet emeléseket a köznapi nyelven nyugodtan nevezhetjük fosztogatásnak, és az így szerzett pénznek biztosításához tevékeny szerepet vállaltak a magyar közjegyzők is.

Mintha nem is tudták volna azt, hogy Európa boldogabbik országaiban csak nem vitatott követelésekhez lehet végrehajtásra alkalmas közokiratot kiállítani. Ők kiállították ezeket úgy, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy az adós vitatja-e a követelt összeget vagy sem.

 

A csalás törvényi tényállásának megvalósítása előttem nem kétségesen fentiek alapján megvalósult a bankok által, csupán az lehet vitás, hogy egy kölcsön esetében a szerződés megkötésekor, vagy a törlesztő részlet közlésekor, vagy mindkét alkalommal.

 

Az ügyészség sajnos Magyarországon természetesnek mondható módon hallgat a bankok viselt dolgaival kapcsolatosan, vagy ha avatatlanul mégis megszólal a Legfőbb Ügyész a Kúria előtt folyamatban lévő ügyekben, akkor minden másról beszél, csak a bankok által mindenki által tudott törvénytelenségekről hallgat.

================

 

Indokát tehát fentiekben határoztam meg annak, hogy miért vagyok kénytelen az ENSZ Bécsi Nemzetközi Bűnmegelőzési Központjához az ENSZ Egyezményében meghatározott olyan bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt fordulni, melyeknek büntetését immár nyolc éve vállalta Magyarország, majd ígéretét megszegte.   Az Egyezményben megfogalmazott

18. cikk     Befolyással üzérkedés

A részes államok elfogadják az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy a következőket – szándékos elkövetés esetében – bűncselekménnyé nyilvánítsák:

a) Hivatalos személynek vagy más személynek jogtalan előny közvetve vagy közvetlenül történő ígérése, felajánlása vagy adása annak érdekében, hogy a hivatalos személy vagy a személy visszaéljen valódi vagy vélt befolyásával, hogy a részes állam közigazgatási vagy állami hatóságától jogtalan előnyre tegyen szert a cselekmény eredeti felbujtója vagy más személy javára;

b) Jogtalan előnynek a hivatalos személy vagy más személy általi közvetve vagy közvetlenül történő kérése vagy elfogadása maga a hivatalos személy vagy más személy javára annak érdekében, hogy a hivatalos személy vagy a személy visszaéljen valódi vagy vélt befolyásával, hogy a részes állam közigazgatási vagy állami hatóságától jogtalan előnyre tegyen szert.

 

bűncselekmény törvényi tényállás megvalósulására azért alapos a gyanú, mert az iratom 3. oldalán ismertetett végzésnek már részletezett tartalma, valamint az a tény, hogy ugyanattól a bírótól és bíró mellé beosztott bírósági titkártól egy héten belül az idézett végzéssel azonos színvonalú tizenöt végzéssel kényszerítik a reménytelen helyzetben lévő adóst arra, hogy fellebbezzen, majd a fellebbezés folytán egy évvel hosszabbodjon a peres eljárása időtartama azt bizonyítja, hogy

 

az ügyelosztásban részt vevő bírósági vezetőt törvénytelenül befolyásoltak azért, hogy az ilyen végzések meghozatalára képes törvényszéki bíró kapja úgy ezt a mennyiségű ügyet, hogy korábban  fél évig két-három ügyet szignáltak rá, illetőleg az elmúlt héten a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál ítélkező közel negyven bíró egyikétől sem került kézbesítésre permegszüntető, illetve idézés kibocsátás nélküli elutasító végzés.

—————————

19. cikk  Hivatali visszaélés

 

A részes államok mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések elfogadását, hogy – szándékos elkövetés esetében – bűncselekménnyé nyilvánítsák a hivatallal vagy beosztással való visszaélést, vagyis ha a hivatalos személy feladatai teljesítése során a jogszabályok megsértésével valamit megtesz vagy valaminek a megtételétől tartózkodik annak érdekében, hogy a maga vagy más személy vagy szervezet javára jogtalan előnyre tegyen szert.

 

bűncselekményi törvényi tényállás megvalósulására azért alapos a gyanú, mert az iratom 3. oldalán ismertetett végzés szerint kifogásolt magatartás már részletezett  logikátlansága, cinizmusa és felperesek általi teljesíthetetlensége mintaként lett bemutatva valamennyi hiánypótlási felhívás nélküli idézés kibocsátása nélküli elutasító azonos színvonalú törvénysértő végzéssel kapcsolatosan, és ebből az következik, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál váratlanul minden ilyen ügyet intéző Dr. K. Gy. bíró és Dr. K.T. bírósági fogalmazónak minden egyes végzésénél tapasztalt szándékos törvénysértése a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának ügyelosztásában részt vevő bíró által is szándékolt törvénysértés volt.

 

Annak érdekében, hogy ezáltal a perekben megjelölt bankok jogtalan előnyre tegyenek szert.

 

A jelenleg hatályos magyar büntetőjogszabály szerinti hivatali visszaélés törvényi tényállása „Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrány okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen” szóhasználattal él, azaz a bűncselekmény elkövetése csak célzatos magatartással követhető el, és ennek vizsgálata az alanyi oldalon lehetséges a vád részéről reménytelenül akkor, ha azt kell bizonyítani, hogy egy miniszter, vagy bíró bűnös célból tette azt amit tett.

 

Ezzel szemben az ENSZ Egyezménye által javasolt törvényszövege szerint a hivatali visszaélés bűncselekménye megállapíthatóságához nem szükséges az elkövető célzatos magatartásának bizonyítása, sőt az alábbi Egyezmény pont kifejezetten objektív, tárgyi oldalhoz tartozó vizsgálatot határoz meg:

28. cikk  Tudomás, szándék és cél mint a bűncselekmény elemei

Az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított bűncselekmény elemeként előírt tudomásra, szándékra és célra az objektív tényszerű körülményekből lehet következtetni.

 

—————————

Ennek a problémának különösen azért van nagy jelentősége, mert az 1978. évi 2. sz. tvr. alábbi rendelkezése szerinti

 

5. § Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint

 

jogosultsága a felsoroltaknak nem csak lehetőség, hanem kötelezettség is az Európai Bíróságnak C-427/10. számú ítélete alábbi rendelkezéseiből kiindulva:

 

30. A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből indított, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban döntést hozó nemzeti bíróság feladata, hogy az irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdése tekintetében értékelje egy olyan szerződéses kikötés tisztességtelen jellegét, mint amely az alapügyben szerepel. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztókkal kötött szerződésekben szereplő ÁSZF‑ben – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – előírt valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó ÁSZF‑ben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.

 

Ugyanis az 1978. évi 2. tvr. által kijelölt szervezetek az idézett Európai Bírósági ítélet szerint a 93/13. EGK Irányelv alapján azért lettek nemzeti szabályozással kijelölve jelenleg 2006. március 1-től hatályosan, hogy a fogyasztóvédelem érdekében tegyék a dolgukat és nem azért lettek kijelölve ezek a szervezetek, hogy ne tegyék azt a dolgukat, hogy közérdekű pereket indítsanak a fogyasztók érdekében.

 

A felsoroltak 

 

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet,

 

annak megállapítása mellett, hogy 2006. március 1. napjától soha egyetlen közérdekű peres eljárásban nem indítottak a Ptk. 209/B pontja alapján – PSZÁF három év óta –

 

azzal a magatartásukkal, hogy kijelölésük céljának megvalósításától tartózkodnak, alapos a gyanú arra, hogy az ENSZ Egyezmény által elfogadott hivatali visszaélés bűncselekménye törvényi tényállását a tényállásban olvasható

„…valaminek a megtételétől tartózkodik annak érdekében, hogy a maga vagy más személy vagy szervezet javára jogtalan előnyre tegyen szert.”

 

elkövetési magatartással megvalósították.

 

Büntetőjogi felelősségük az ENSZ Egyezménye szerinti bűncselekmény esetében azért áll fenn, mert a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény közzététele után tudták konkrétan azt, hogy feladatuk teljesítése érdekében mit kell tenniük:

6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

 

2012. december 10-a óta tudták a közérdekű perek indítására jogosult, nemzeti szabályozás szerint kijelöltek –

 

az ügyész, a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője, a jegyző és a főjegyző, a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet,

 

azt, hogy vállalt feladatuk szerint azt kell tenniük, hogy valamennyi banknak valamennyi devizában nyilvántartott kölcsönszerződését át kell vizsgálniuk a Kúria útmutatása alapján és a vizsgálat eredményétől függően a közérdekű pereket haladéktalanul soronkívüliséget kérve kellett volna megindítaniuk.

 

Az ügyésztől a miniszterig mindnek.

 

Ehelyett 2012. december 10-e óta is éppúgy hallgatnak mind, mint előtte. Illetve a Legfőbb Ügyész nem hallgat. Két perben iratot továbbított a bankok álláspontját igazolva.

 

Fentiekből következik az, hogy az ENSZ Egyezménye 19. cikkben meghatározott Hivatali visszaélés törvényi tényállását a közérdekű perek indítására kijelölt szervek erre kijelölt alkalmazottai azzal valósították meg, hogy tartózkodnak ezzel kapcsolatosan még attól is, hogy a peres eljárások előkészületeit elvégezzék.

 

A tényállás megvalósulásához szükséges előny biztosítási szándéka a felsorolt szerveknek azzal bizonyított, hogy egységesen negligálják feladatukat és nem egyik-másik feledékenysége miatt, valamint a miniszter esetében az is, hogy folyamatosan paktumokat köt a bankok szövetségével egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása mellett.

================

25. cikk  Az igazságszolgáltatás akadályozása

A részes államok elfogadják az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy a következőket – szándékos elkövetés esetében – bűncselekménnyé nyilvánítsák:

a) fizikai erőszak, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása, vagy jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása annak érdekében, hogy hamis tanúvallomást tegyenek, vagy hogy befolyásolják a tanúvallomás megtételét vagy a bizonyíték szolgáltatását az ezen Egyezménynek megfelelően meghatározott bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos eljárás során;

b) fizikai erőszak, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása annak érdekében, hogy befolyásolják bíró vagy jogalkalmazó tisztviselő hivatali kötelezettségeinek gyakorlását az ezen Egyezménynek megfelelően meghatározott bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban. Ebben a pontban semmi sem érinti a részes államok azon jogát, hogy a hivatalos személy egyéb kategóriáit védelemben részesítő jogszabályokkal rendelkezzenek.

 

bűncselekmény törvényi tényállás elkövetésére azért alapos a gyanú, mert a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma egyetlen bírója egyetlen alkalommal hozott ítéletet olyan indokolással – 2.G.41.415/2012/8. számú ítélet– mely megfelel az Európa Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásaiban hozott ítéleteknek, illetve a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény előírásainak.

 

Ugyanolyan képzettséggel, és szakvizsgával rendelkező negyven társát természetesen mindenki képesnek tartja ugyanilyen ítélet megalkotására. Annak oka, hogy a probléma megfelelő elemzése, az elemzés logikája, a jogszabályok maradéktalan figyelembevétele ennek ellenére meg sem közeli tik a többi ítéletben leírtak ennek az egynek a tartalmát, ennek természetesen oka van.

 

Alapos a gyanú arra, hogy azok a bírók a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál, akik készséggel tennének eleget esküjüknek, megfélemlítésük, azaz az Egyezmény 25. cikke szerinti bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósulása miatt nem hoznak megfelelő ítéletet.

 

 

====================

 

 

Szándékom ennek az iratnak alapján az, hogy 

 

ENSZ bécsi Nemzetközi Bűnmegelőzési Központja

 

http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/about/contact_us.html

 

nemzetközi intézményhez forduljunk.

 

Bűnmegelőzési Központhoz, mert a bankok folyamatosan követik el a csalási jellegű magatartásukat, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának néhány bírója folyamatosan megszünteti értelmetlen módon és törvénysértően az előttük lévő banki pereket, az ügyészség, vagy minisztérium folyamatosan hallgat a közérdekű perekkel kapcsolatosan,

 

és célom az, hogy ha az ENSZ korrupció elleni Egyezménye végrehajtására hazánk hatalmi elitjét nem is tudja rávenni a Bűnmegelőző Csoport, de az ENSZ rendelkezésére álló minden törvényes eszközzel hasson oda, hogy az iratomból megállapítható tarthatatlan helyzetet Magyarországon ítéljék el, és tegyék meg a lehetséges és szükséges intézkedéseket.

 

Felelősségem tudatában úgy döntöttem, hogy a Nemzetközi Bűnmegelőzési Központ felé címzett kérdések összeállítása, valamint a fenti iratnak ezekhez a kérdésekhez méltó átformálása, kiegészítése végett felkérem Önöket azért, hogy a panaszunk méltó legyen az Egyezmény tartalmához és hazánk kulturáltságához.

 

Erre a munkára leginkább alkalmasnak a Magyarok Világszövetségét gondolom, megnyugvással venném tudomásul azt, amennyiben átvennék iratomat további ügyintézés végett.

 

Felmerült bennem az is, hogy aláírásgyűjtéssel is lehetne Bécsben és a világ előtt nyomatékosabbá tenni kérésünket, panaszunkat.

 

Bármit tehetnek iratommal, és iratom alapján, csak hasznára legyen kis hazánknak.

 

Siófokon 2013 június 17. napján.

 

Léhmann György