Két remek “devizás” EUB döntés, amely alapjaiban kell felborítsa a Kúria világnézetét és az ítélkezési gyakorlatot

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda, devizahitel, Két remek "devizás" EUB döntés, amely alapjaiban kell felborítsa a Kúria világnézetét és az ítélkezési gyakorlatot

Két remek "devizás" EUB döntés, amely alapjaiban kell felborítsa a Kúria világnézetét és az ítélkezési gyakorlatot

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

2021. júniusában két remek EUB döntés jelent meg. Ennek első olvasatú elemzését adnám meg azzal, hogy alapjaiban kell felborítsa a Kúria világnézetét és az ítélkezési gyakorlatot.

Mondjuk szerintem kiadják a parancsot, ezeket sem kell figyelembe venni, mert "Brüsszel nekünk nem diktál". Ettől eltekintve érdemes foglalkozni keményen a jogi érvekkel, mert egyszer ez a szürreális diktatúra csak összeomlik.

A Bíróság 2021. június 10-i, BNP Paribas Personal Finance SA és VE ügyben (C-609/19., ECLI:EU:C:2021:469) az alábbiakat mondta ki:



3)      A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a kölcsönszerződés azon feltételei, amelyek akként rendelkeznek, hogy a rögzített törlesztőrészleteket elsősorban a kamatokra kell elszámolni, és amelyek előírják e szerződés időtartamának a számlán lévő tartozás megfizetése céljából történő meghosszabbodását és a havi törlesztőrészletek összegének emelkedését, amely tartozás a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás változása következtében jelentősen emelkedhet, a felek említett szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára, amennyiben a szolgáltató az átláthatóság követelményét a fogyasztóval szemben tiszteletben tartva nem számíthatott észszerűen arra, hogy ez utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.

27      E pontosítást követően a „szerződés elsődleges tárgyának” a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalmát illetően – amelyre az első kérdés vonatkozik – rá kell mutatni arra, hogy e rendelkezés szerint a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem e szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

A bíróság tehát csak akkor vizsgálhatja a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegét, ha e szerződési feltétel nem világos és érthető.

loading...

28      E tekintetben a Bíróság kimondta, hogy mivel a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése kivételt biztosít a tisztességtelen feltételek tartalmi vizsgálatának azon mechanizmusa alól, amelyet az ezen irányelv által bevezetett fogyasztóvédelmi rendszer előír, e rendelkezést szigorúan kell értelmezni (2017. szeptember 20 i Andriciuc és társai ítélet, C 186/16, EU:C:2017:703, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29      Azon szerződési feltételek csoportját illetően, amelyek a „szerződés elsődleges tárgyának” a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalma alá tartoznak, a Bíróság kimondta továbbá, hogy e feltételeket úgy kell érteni, mint amelyek e szerződés alapvető szolgáltatásait állapítják meg, és amelyek – ilyenekként – a szerződést jellemzik.

Ezzel szemben azok a feltételek, amelyek magának a szerződéses jogviszonynak a lényegét meghatározó feltételekhez képest járulékos jelleggel rendelkeznek, nem tartozhatnak e fogalomba (2019. október 3 i Kiss és CIB Bank ítélet, C 621/17, EU:C:2019:820, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32      E tekintetben a devizában nyilvántartott és hazai pénznemben törlesztendő kölcsönszerződéseket illetően a Bíróság kifejtette, hogy az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére vonatkozó feltételek tisztességtelen jellege értékelésének kizárása nem alkalmazható az olyan feltételekre, amelyek a törlesztőrészletek kiszámítása céljából a kölcsönszerződésben meghatározott külföldi pénznem átváltási árfolyamának meghatározására korlátozódnak, anélkül azonban, hogy bármilyen átváltási szolgáltatást nyújtana a hitelező az említett számítás során, és ennélfogva e feltételek nem tartalmaznak semmilyen „díjazást”, amelynek a hitelező által nyújtott szolgáltatás ellenszolgáltatásaként való megfelelése a tisztességtelen jellege tekintetében nem értékelhető a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében (2014. április 30 i Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C 26/13, EU:C:2014:282, 58. pont).

33      A Bíróság ugyanakkor azt is kifejtette, anélkül azonban, hogy e megállapítást kizárólag a külföldi pénznemben nyilvántartott és ugyanezen pénznemben visszafizetendő kölcsönszerződésekre korlátozta volna, hogy a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei e szerződés elsődleges tárgyát határozzák meg (lásd különösen: 2018. szeptember 20 i OTP Bank és OTP Faktoring ítélet, C 51/17, EU:C:2018:750, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2019. március 14 i Dunai ítélet, C 118/17, EU:C:2019:207, 48. pont).

A fentiek azért különösen fontosak, mert a magyar hitelezők előszeretettel hivatkoznak arra, nem vizsgálhatóak tisztességtelenség szempontjából az indexálási mechanizmus feltételei. Az EUB fent idézett sorain túl – a feltett első kérdéssel kapcsolatos – megállapításai egyértelműsítik, a magyar hitelezők érvelése nem helytálló.

Az átláthatóság követelménye kapcsán még komolyabb megállapításokat tesz az EUB:

41      Az átláthatóság követelményére vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlat szerint a fogyasztó számára alapvető jelentőséggel bír, hogy a szerződéskötést megelőzően tájékoztatást kapjon a szerződési feltételekről és a szerződéskötés következményeiről. Többek között ezen információk alapján dönti el a fogyasztó, hogy az eladóval vagy szolgáltatóval – az általuk előzetesen meghatározott feltételeket elfogadva – szerződéses kapcsolatba lép e (2020. március 3 i Gómez del Moral Guasch ítélet, C 125/18, EU:C:2020:138, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

A magyar Kúria fentiekkel kapcsolatos gyakorlata contra legem, ugyanis formálissá szűkíti a tájékoztatást. A magyar bírói gyakorlat minden aggály és kritika nélkül szolgálta ki a kúriai elvárást, mely a magyar törvénykezés tekintélyét földig rombolta és valójában jogállamisági kérdéseket vetett fel. Az ítélet 41-43. pontjaiban hivatkozott C-125/18. sz. alatti döntésre már a C-932/19. sz. alatti ügyem kapcsán is folyamatosan hivatkozom.

44      Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, valamint adott esetben az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt, oly módon, hogy e fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket (lásd ebben az értelemben: 2021. január 27 i Dexia Nederland ítélet, C 229/19 és C 289/19, EU:C:2021:68, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

Az ítélet 48-50. pontjai visszautalnak a C-51/17. sz. alatti ügyre, melyet a magyar bíróságok már kezdenek komolyabban venni. Csakhogy a C-609/19. sz. alatti döntés tovább pontosítja a korábbi gyakorlatot:

53     Így egy devizaalapú kölcsönszerződés keretében, amely a fogyasztót árfolyamkockázatnak teszi ki, nem felel meg az átláthatóság követelményének az, ha az e fogyasztóval közölt információk – még ha jelentős mennyiségűek is – azon a feltételezésen alapulnak, hogy a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás e szerződés teljes időtartama alatt stabil marad.



Ez különösen akkor van így, ha a szolgáltató nem tájékoztatta a fogyasztót az árfolyamváltozásra esetlegesen kiható gazdasági háttérről, így a fogyasztó számára nem tették lehetővé, hogy konkrétan megértse azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön felvétele esetlegesen súlyos következményekkel járhat a pénzügyi helyzetére.

A gazdasági háttérrel kapcsolatos mechanizmus elvárása mindenképpen nóvumnak tűnik. Habár a korábbi EUB felfogás is kiemelte az oksági folyamatokat (mechanizmust).

Álláspontom szerint hazánkban egyetlen banki tájékoztatás sem tartalmazott olyan elemzést, mely a magyar gazdasági folyamatok kapcsán kiemelte volna a várható forint gyengülést és annak mértékét. Ha a 6/2013. PJE határozat még úgy gondolta, hogy a deviza alapú kölcsönök alacsonyabb kamata kiegyenlíti az árfolyamkockázatot, és ez uralkodóvá vált a honi ítélkezésben, akkor érdemes lenne azon elgondolkodni, miként kellett prognosztizálni a forint folyamatos gyengülését.

Hol volt az a pont, amikor a relatíve alacsony kamat már nem ellentételezte a kockázatot. Ugyanis köztudott, hogy 2008. második félévében gyakorlatilag 25%-ot gyengült a forint, így a 150-es frank 200.-Ft-ra ugrott. Ahogyan arra utaltam, néhány hét, hónap alatt a kedvezőbb kamattól várható előny még a Kúria gondolatisága mellett is elveszett.

57 A fenti megfontolásokra tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében az e szerződésben foglalt azon feltételek átláthatóságának követelménye, amelyek akként rendelkeznek, hogy a rögzített törlesztőrészleteket elsősorban a kamatokra kell elszámolni, és amelyek előírják az említett szerződés időtartamának a számlán lévő tartozás megfizetése céljából történő meghosszabbodását és a havi törlesztőrészletek összegének emelkedését, teljesül, amennyiben a szolgáltató olyan kellő és pontos tájékoztatást nyújtott a fogyasztónak, amely lehetővé teszi a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó számára, hogy megértse a szóban forgó pénzügyi mechanizmus konkrét működését, és így felmérje az ilyen szerződési feltételek által ugyanezen szerződés teljes időtartama alatt a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, esetlegesen jelentős negatív gazdasági következmények kockázatát.
illetve

71      A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a kölcsönszerződés azon feltételei, amelyek akként rendelkeznek, hogy a rögzített törlesztőrészleteket elsősorban a kamatokra kell elszámolni, és amelyek előírják e szerződés időtartamának a számlán lévő tartozás megfizetése céljából történő meghosszabbodását és a havi törlesztőrészletek összegének emelkedését, amely tartozás a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás változása következtében jelentősen emelkedhet, a felek említett szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára, amennyiben a szolgáltató az átláthatóság követelményét a fogyasztóval szemben tiszteletben tartva nem számíthatott észszerűen arra, hogy ez utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.

Magyarán, nem egyeztethető össze a fogyasztóvédelem elvárásaival az a hitelezői magatartás, mely során csak annyi információt csepegtetnek a fogyasztónak, hogy az általános szerződéses feltételeket elfogadja, ellenben egy egyedi megtárgyaltság esetében ráébredt volna annak vállalhatatlan kockázataira.

A Bíróság 2021. június 10-i, BNP Paribas Personal Finance SA és VB egyesített ügyben (C-776/19-C-782/19., ECLI:EU:C:2021:470) az alábbiakat mondta ki:

3)      A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében az e szerződésben foglalt azon feltételek átláthatóságának követelménye, amelyek előírják, hogy a számla pénzneme a deviza, a fizetés pénzneme pedig az euró, és amelyek következtében az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevő viseli, teljesül, amennyiben a szolgáltató olyan kellő és pontos tájékoztatást nyújtott a fogyasztónak, amely lehetővé teszi a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó számára, hogy megértse a szóban forgó pénzügyi mechanizmus konkrét működését, és így felmérje az ilyen szerződési feltételek által ugyanezen szerződés teljes időtartama alatt a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, esetlegesen jelentős negatív gazdasági következmények kockázatát.

4)      A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a valamely szerződési feltétel ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett világos és érthető jellegével kapcsolatos bizonyítási teher a fogyasztóra hárul.

5)      A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely kölcsönszerződés azon feltételei, amelyek előírják, hogy a számla pénzneme a deviza, a fizetés pénzneme pedig az euró, és amelyek következtében az árfolyamkockázatot – amelynek felső határa nem korlátozott – a kölcsönfelvevő viseli, a felek említett szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára, amennyiben a szolgáltató az átláthatóság követelményét a fogyasztóval szemben tiszteletben tartva nem számíthatott észszerűen arra, hogy ez utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.

Az ítélet indokolása nagyban megegyezik a C-609/19. sz. alatti ügyben elhangzottakkal, mint például:

78      A fenti megfontolásokra tekintettel a negyedik és az ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében az e szerződésben foglalt azon feltételek átláthatóságának követelménye, amelyek előírják, hogy a számla pénzneme a deviza, a fizetés pénzneme pedig az euró, és amelyek következtében az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevő viseli, teljesül, amennyiben a szolgáltató olyan kellő és pontos tájékoztatást nyújtott a fogyasztónak, amely lehetővé teszi a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó számára, hogy megértse a szóban forgó pénzügyi mechanizmus konkrét működését, és így felmérje az ilyen szerződési feltételek által ugyanezen szerződés teljes időtartama alatt a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, esetlegesen jelentős negatív gazdasági következmények kockázatát.

De nóvum itt is található:
90      Nyolcadik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell e értelmezni, hogy a kölcsönszerződés azon feltételei, amelyek előírják, hogy a számla pénzneme a deviza, a fizetés pénzneme pedig az euró, és amelyek következtében az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevő viseli, a felek említett szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéznek elő a fogyasztó kárára, mivel egyrészt a szolgáltató a fogyasztóhoz képest megfelelőbb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másrészt pedig az e szolgáltató által viselt kockázat felső határa korlátozva van, míg a fogyasztó nem ilyen kockázatot visel.

96 E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az olyan devizaalapú kölcsönszerződések keretében, mint amelyekről az alapügyekben szó van, a nemzeti bíróság feladata, hogy az alapügy valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak a lehetséges árfolyam ingadozásokkal és a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsön felvételében rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy először is tiszteletben tartották e a jóhiszeműség követelményét, és másodszor, hogy fennáll e a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jelentős egyenlőtlenség (lásd ebben az értelemben:

2017. szeptember 20 i Andriciuc és társai ítélet, C 186/16, EU:C:2017:703, 56. pont).
97      Ami a jóhiszeműség követelményét illeti, rá kell mutatni arra, hogy – amint a 93/13 irányelv tizenhatodik preambulumbekezdéséből kitűnik – ezen értékelés keretében figyelembe kell venni többek között a felek alkupozíciójának erősségét, és azt, hogy ösztönözték e valamilyen módon a fogyasztót az érintett szerződési feltétel elfogadására.

98      Azon kérdést illetően, hogy valamely szerződési feltétel a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz e elő a fogyasztó kárára, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy az eladó vagy szolgáltató a fogyasztóval szembeni tisztességes és méltányos eljárása esetén észszerűen elvárhatta e, hogy utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja e feltételt (lásd különösen: 2020. szeptember 3 i Profi Credit Polska ítélet, C 84/19, C 222/19 és C 252/19, EU:C:2020:631, 93. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM