JÓ, HA TUDOD-PÉNZÜGYI KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSE!

loading...

JÓ, HA TUDOD-PÉNZÜGYI KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSE!

Gy.i.k 
( pénzügyi követelés elévülése )


A legtöbb igény elévülési ideje 5 év.

 

Ez az öt év az esedékessé válással kezdődik (tehát azzal az időponttal, amikor meg kellett volna fizetni/teljesíteni kellett volna). !!!

Amennyiben az öt év letelt, akkor nagy valószínűséggel nem tudjuk érvényesíteni a követelésünket.



Ezt két dolog árnyalja: a megszakadás és a nyugvás.

loading...

Megszakadás esetén az elévülési idő újból kezdődik az elejétől, nem számít az addig eltelt idő. 
Azaz ha a 4. évben megszakítom az elévülést, akkor újraindul az öt év, s így már összesen 9 év telik el az esedékessé válás és az elévülés között.

Az elévülési időt megszakítja: a kötelezett tartozáselismerése, a tartozás módosítása (egyezség), a bírósági (közjegyzői) eljárásban történő érvényesítés abban az esetben ha érdemi döntés születik (tehát nem szórja ki a keresetet a bíró idézés kibocsátása nélkül, stb.), a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Ha viszont már jogerősen elbírálták az ügyet, akkor csak a tartozás módosítása vagy a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést.

A bírói gyakorlat elég tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát, így ha figyelünk, végrehajtási ügyszakban nemigen évül el.

Változás a régi Ptk.-hoz képest, hogy az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést.

Ez csak azokra a követelésekre vonatkozik, amik 2014. március 15. után jöttek létre.



A másik dolog ami árnyalja az elévülést: a nyugvás.

Ha valaki nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse a követelést, akkor vele szemben méltánytalan lenne, ha kizárnánk az igényérvényesítésből.

Ezért, ha valaki menthető okból nem tudott igényt érvényesíteni, akkor a rendkívüli körülmény elmúlása után 1 éven belül (ha az elévülési idő 1 év vagy 1 évnél rövidebb, akkor 3 hónapon belül) még megteheti.

A nyugvásra okot adó körülménynek komolynak kell lennie: pl. nem tudott a követelésről, kórházban feküdt öntudatlanul, stb.

Az elévülést a bíróság vagy a közjegyző nem veszi figyelembe hivatalból, arra hivatkozni kell.

Erre a bizonyítási eljárásban van lehetőség, itt a jogosult bizonyíthatja hogy ha egyébként papíron le is telt az elévülési idő, történt nyugvás vagy megszakadás.

Fontos, hogy az elévülésre csak és kizárólag bizonyítási eljárásban lehet hivatkozni: ha ezt elmulasztjuk
– (mert mondjuk kidobjuk a fizetési meghagyást, hogy úgy is elévült), akkor csak abban az esetben ússzuk meg a végrehajtást, ha újra meg tudjuk nyitni a bizonyítási eljárást 
– ennek pedig igen korlátozottak a lehetőségei.

Nem mindennek 5 év az elévülési ideje, ráadásul szerződésükben a felek módosíthatják is az elévülési időt 
– csak arra nem terjed ki a szabadságuk, hogy az elévülés lehetőségét kizárják.

2 év az elévülési ideje a gázszolgáltatással összefüggő követeléseknek,

1 év a telekommunikációs szolgáltatásoknál, más törvények is megállapíthatnak külön határidőket.

Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Egyes szolgáltatók ügyesen oldják meg az elévült követelések problémáját:

amennyiben velük szemben tartozás (akár elévült) áll fenn, akkor nem kötnek velünk szerződést vagy nem nyújtanak valamilyen kedvezményt.

Speciális szabályok vonatkoznak az adótartozások elévülésére.

Ezeknél kétféle elévülési idő van: egy az adókötelezettség megállapításához, egy pedig az adó behajtásához.

A megállapításhoz való jog december 31-én évül el, 5 évvel később mint amikor az adót be kellett volna vallani.

loading…


Például: 2013. január 2-án szereztél valamilyen SZJA-köteles jövedelmet, ezt 2014-ben kellett bevallanod, így az elévülés kezdő időpontja 2014. december 31., innen indul az 5 év. Így egy 2013-as adótartozás 2019. december 31-én évül el, ami majdnem 7 év.

Az adó végrehajtásához való jog szintén öt év alatt évül el, de annak az évnek az utolsó napjától kezdve, amikor az adót meg kellett volna fizetni. Ez még fél évvel meghosszabbodik, ha volt valamilyen végrehajtási cselekmény.

Némileg más szabályok vonatkoznak a nyugvásra és a megszakadásra, mint a hagyományos követeléseknél, de annyiféle eset van, hogy nem érdemes itt külön részletezni.

Jogszabályok tanulmányozásra: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:21-25. §, 2003. évi XCII. törvény az adózásról (Art.) 164. §

Dr. Budaházi János ügyvéd, Szabó Miklós vezető biztonság – jogi és kommunikációs szaktanácsadó. Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583.

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás