Kamatmentes hitelt adhatnak a közszolgáknak a Népszabadság információja szerint. A lap úgy tudja, a kabinet karácsony előtt már tárgyalt is a javaslatról, a kamatmentes hitelt lakásra és devizahitel kiváltására is lehetne fordítani – írja az Index.
Október elején jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a tárcáknak ki kell dolgozniuk a közszolgálati otthonteremtési kölcsön konstrukcióját. Ilyen kölcsönt bárki kaphatna, aki határozatlan idejű szolgálati jogviszonyban áll, és nincs saját lakása, de csak egyszer lehetne igénybe venni, és a törlesztőrészlet nem haladhatná meg a hitelfelvevő havi nettó jövedelmének harminc százalékát.
Két változat
A lap szerint két változat került a kabinet elé. Az egyik változat szerint a kedvezményes hitel felhasználásával új ingatlant harmincmilliós, használt lakást húszmilliós forgalmi értékig lehetne vásárolni, a bővítés költsége pedig nem haladhatná meg a 15 milliót. A másik változat szerint maximum 18-19 milliós lenne az értékhatár. Az első verzió szerint a támogatott hitel összege új lakás esetén 15 millió, használt vásárlásakor vagy a meglevő ingatlan bővítésekor tízmillió lenne, míg a második verzió egységesen 15 milliós plafont tartalmaz.
A második változat ugyanakkor a már korábban felvett devizaalapú hitelek kiváltására is lehetővé tenné a kedvezményes kölcsön felvételét. Az adósok ennek segítségével vállalhatnák a végtörlesztést, tehát megszabadulhatnának az árfolyamfüggő és változó kamatú kölcsöntől, így havonta több tízezer forintot takaríthatnának meg.
Kamatot a költségvetésből
Akkor, ha valaki kikerülne a közszolgálatból – amire van esély, hiszen a kedvezményes hitelt húsz-, illetve a másik változat szerint 35 éves futamidőre adnák -, esetleg kilencven napon túli fizetési késedelembe esne, a kölcsön piaci kamatozásúvá válna. A kedvezmény azonban fennmaradna a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, nyugdíjazás, illetve halál esetén, mert a konstrukció örökölhető lenne.
Az első konstrukció szerint a kölcsönt a bankok nyújtanák, a kamatot pedig a költségvetésből fizetnék ki. Ez a becslések szerint – negyven-ötvenezer igénylővel és hétmillió körüli átlagos hitellel számolva – 2020-ig nagyjából nyolcvanmilliárdos kiadást jelentene.
A másik változat alapján – a Diákhitel Központ közreműködésével – államkötvények kibocsátásával szereznék meg a szükséges forrásokat, és a nulla százalék hozamot ígérő papírokat az MNB vásárolná meg, így a jegybank viselné a veszteséget. Ebben az esetben 2020-ig több mint háromszázmilliárdnyi értékű kötvényt kellene kibocsátani.
Forrás: Napi.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
