HITELÉRT MENTÜNK A BANKBA, DE VALAMI TELJESEN MÁST SÓZTAK RÁNK!

loading...

HITELÉRT MENTÜNK A BANKBA, DE VALAMI TELJESEN MÁST SÓZTAK RÁNK!

Email


DEVIZAHITEL?? SWAP ÜGYLETEKRŐL SZÓ SEM VOLT!

 

Mi hitelért mentünk a bankba, és valami teljesen mást sóztak ránk…

NCK –  Rövid előszó: Az alább olvasható kérdések felvetése is igazolja, hogy egy átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező Magyar fogyasztó nem csak, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást bankjától a szerződésével, és a szerződés mögött meghúzódó SWAP ügyletekkel, illetve az azok által okozott kockázatokkal kapcsolatban, de ha kapott volna, akkor sem érthette volna azt meg! Ez teljesen életszerűtlen lenne!



Ti küldtétek – Györgyi Frey Tisztelt Király Júlia!

Négyessy Attilával a facebookon folytatott kommunikációja az alábbi kérdéseket vetette fel, melyre kérem, hogy egyértelmű és szabatos választ adjon:

Ön azt nyilatkozta, hogy 3 jelzáloghitelintézet biztosította az összes deviza nyilvántartású kölcsönre szerződő pénzintézet mögé a forrást jelzáloglevelek kibocsátásával.

Az Ön nyilatkozata szerint EUR-ban kerültek kibocsátásra a jelzáloglevelek, ennek okán az EUR-ban kibocsátott jelzáloglevelek mögött CHF jelzálogjog fedezetek vannak/voltak.

Az Ön által előadott „deviza-váltás” a legendák körébe tartozik, hiszen még portfólió szinten sem voltak képesek a bankok olyan nagyságrendű CHF-ot kimutatni, mint amennyit állítólag „átváltottak” forintra, éppen ezért mondta ki a Kúria, hogy ne keressük a devizanyilvántartású kölcsönök mögött a devizát, hiszen csak egy átszámítás az egész.

A fentiek okán – az Ön nyilatkozata szerint – euróban kibocsátott jelzáloglevelek mögött CHF-ben megjelölt jelzálogjog van/volt, mely CHF a jelzáloglevél fedezete, így egyértelmű, hogy a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizaneműek.

Az egyedi kölcsönszerződésekben rögzítésre került ennek okán az 1997. évi XXX. törvény, melynek 14.§ (5) bekezdése szerint:

„Amennyiben a jelzáloglevelek és annak fedezetei nem azonos devizában állnak fenn, úgy a jelzáloghitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszübölni.”

A kérdéseim:

I.



A deviza nyilvántartású kölcsönök forrásteremtése a CHF vagy JPY vagy EUR jelzálogjogra kibocsátott – az Ön állítása szerint – EUR jelzáloglevél útján történt, mely ügyletek esetében a „a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni”.

A jelzálog-hitelintézetek törvényi kötelezettsége okán kiküszöbölt árfolyamváltozás hogyan kerülhetett ráterhelésre a fogyasztókra?

Ellenőrizte-e az MNB az árfolyamkockázat kiküszöbölését célvizsgálatokkal, átfogó vizsgálatokkal a bankoknál?

II.

Mit tett az Ön alelnöksége alatt az MNB annak megakadályozására, hogy eltorzult effektivitási kikötést alkalmazzanak a bankok a deviza nyilvántartású kölcsönök esetében a fogyasztók hátrányára, miszerint

– a folyósítási oldalon nem alkalmaznak effektivitást, ennél fogva egy „statikus árfoylamot” alkalmaznak,

– a visszafizetési oldalon alaklmaznak effektivitást, ennél fogva egy „dinamikus árfoylamot” alkalmaznak

úgy, hogy mind a folyósítás, mind a visszafizetés kizárólag forintban történhetett?

III.

Realizált-e áttételesen nyereséget az MNB a deviza nyilvántartású kölcsönök adósain?

Befolyásolta-e a Bankárképző és a Bankszövetség által tartott oktatásokon a bírókat a hitelezői oldal?

loading…


IV.

Az Ön alelnöksége idején az MNB – saját nyilatkozata szerint – az alábbi intézkedéseket tette a deviza nyilvántartású kölcsönök esetében:

• Hiteltenderek meghirdetése hosszabb lejáratokon (2008 óta)

Célja: a hitelezés élénkítése, az erős hitelkínálati korlátok oldása

‒ 2 hetes, 6 hónapos futamidejű hiteltenderek (jelenleg 1 hetes és 3 hónapos)

‒ 2 éves lejáratú hiteltender (2012): 2013. április óta felfüggesztve

‒ Az MNB az új hiteltenderekkel egyidejűleg bővítette az elfogadható fedezetek körét

• FX-swap eszközök (2008 óta)

Célja: a devizapiaci likviditási feszültségek enyhítése

‒ egynapos (eleinte kétoldali), 3 hónapos FX-swap: továbbra is az eszköztár része a két eurolikviditás-nyújtó instrumentum



‒ Egyhetes svájcifrank-nyújtó FX-swap (2009), egy-kéthetes eurolikviditás-nyújtó instrumentum (2011-től eseti jelleggel)

‒ 6 hónapos FX-swap eszköz: kivezetve 2010-ben

• Állampapír adásvétel a másodlagos piacon (2008. ősz); Célja: piaci turbulencia kezelése

• Jelzáloglevél-vásárlási program (2010); Célja: a piac likviditásának növelése

2010 előtt bocsátott-e ki a 3 jelzálog-hitelintézet (OTP jelzálogbank, FHB jelzálogbank és HBV jelzálogbank) a deviza nyilvántartású kölcsönök forrásszerzése érdekében EUR-ban jelzáloglevelet?

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Mi az oka, hogy az MNB EUR-ban bocsátotta ki a jelzálogleveleket, mellyel a deviza-nyilvántartású kölcsönök forrásbiztosítására kibocsátott jelzálogleveleket az MNB 2010-ben „lecserélte”?

Igaz-e, hogy a deviza nyilvántartású kölcsönök árfolyamváltozásának megoldhatatlanságát maga az MNB idézte elő az EUR-ban kibocsátott és EUR-ban visszakövetelt jelzáloglevél finanszírozás okán?

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás