HITELÉRT MENTÜNK A BANKBA, DE VALAMI TELJESEN MÁST SÓZTAK RÁNK!
[good_old_share]
DEVIZAHITEL?? SWAP ÜGYLETEKRŐL SZÓ SEM VOLT!
Mi hitelért mentünk a bankba, és valami teljesen mást sóztak ránk…
NCK – Rövid előszó: Az alább olvasható kérdések felvetése is igazolja, hogy egy átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező Magyar fogyasztó nem csak, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást bankjától a szerződésével, és a szerződés mögött meghúzódó SWAP ügyletekkel, illetve az azok által okozott kockázatokkal kapcsolatban, de ha kapott volna, akkor sem érthette volna azt meg! Ez teljesen életszerűtlen lenne!
Ti küldtétek – Györgyi Frey Tisztelt Király Júlia!
Négyessy Attilával a facebookon folytatott kommunikációja az alábbi kérdéseket vetette fel, melyre kérem, hogy egyértelmű és szabatos választ adjon:
Ön azt nyilatkozta, hogy 3 jelzáloghitelintézet biztosította az összes deviza nyilvántartású kölcsönre szerződő pénzintézet mögé a forrást jelzáloglevelek kibocsátásával.
Az Ön nyilatkozata szerint EUR-ban kerültek kibocsátásra a jelzáloglevelek, ennek okán az EUR-ban kibocsátott jelzáloglevelek mögött CHF jelzálogjog fedezetek vannak/voltak.
Az Ön által előadott „deviza-váltás” a legendák körébe tartozik, hiszen még portfólió szinten sem voltak képesek a bankok olyan nagyságrendű CHF-ot kimutatni, mint amennyit állítólag „átváltottak” forintra, éppen ezért mondta ki a Kúria, hogy ne keressük a devizanyilvántartású kölcsönök mögött a devizát, hiszen csak egy átszámítás az egész.
A fentiek okán – az Ön nyilatkozata szerint – euróban kibocsátott jelzáloglevelek mögött CHF-ben megjelölt jelzálogjog van/volt, mely CHF a jelzáloglevél fedezete, így egyértelmű, hogy a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizaneműek.
Az egyedi kölcsönszerződésekben rögzítésre került ennek okán az 1997. évi XXX. törvény, melynek 14.§ (5) bekezdése szerint:
„Amennyiben a jelzáloglevelek és annak fedezetei nem azonos devizában állnak fenn, úgy a jelzáloghitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszübölni.”
A kérdéseim:
I.
A deviza nyilvántartású kölcsönök forrásteremtése a CHF vagy JPY vagy EUR jelzálogjogra kibocsátott – az Ön állítása szerint – EUR jelzáloglevél útján történt, mely ügyletek esetében a „a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni”.
A jelzálog-hitelintézetek törvényi kötelezettsége okán kiküszöbölt árfolyamváltozás hogyan kerülhetett ráterhelésre a fogyasztókra?
Ellenőrizte-e az MNB az árfolyamkockázat kiküszöbölését célvizsgálatokkal, átfogó vizsgálatokkal a bankoknál?
II.
Mit tett az Ön alelnöksége alatt az MNB annak megakadályozására, hogy eltorzult effektivitási kikötést alkalmazzanak a bankok a deviza nyilvántartású kölcsönök esetében a fogyasztók hátrányára, miszerint
– a folyósítási oldalon nem alkalmaznak effektivitást, ennél fogva egy „statikus árfoylamot” alkalmaznak,
– a visszafizetési oldalon alaklmaznak effektivitást, ennél fogva egy „dinamikus árfoylamot” alkalmaznak
úgy, hogy mind a folyósítás, mind a visszafizetés kizárólag forintban történhetett?
III.
Realizált-e áttételesen nyereséget az MNB a deviza nyilvántartású kölcsönök adósain?
Befolyásolta-e a Bankárképző és a Bankszövetség által tartott oktatásokon a bírókat a hitelezői oldal?
IV.
Az Ön alelnöksége idején az MNB – saját nyilatkozata szerint – az alábbi intézkedéseket tette a deviza nyilvántartású kölcsönök esetében:
• Hiteltenderek meghirdetése hosszabb lejáratokon (2008 óta)
Célja: a hitelezés élénkítése, az erős hitelkínálati korlátok oldása
‒ 2 hetes, 6 hónapos futamidejű hiteltenderek (jelenleg 1 hetes és 3 hónapos)
‒ 2 éves lejáratú hiteltender (2012): 2013. április óta felfüggesztve
‒ Az MNB az új hiteltenderekkel egyidejűleg bővítette az elfogadható fedezetek körét
• FX-swap eszközök (2008 óta)
Célja: a devizapiaci likviditási feszültségek enyhítése
‒ egynapos (eleinte kétoldali), 3 hónapos FX-swap: továbbra is az eszköztár része a két eurolikviditás-nyújtó instrumentum
‒ Egyhetes svájcifrank-nyújtó FX-swap (2009), egy-kéthetes eurolikviditás-nyújtó instrumentum (2011-től eseti jelleggel)
‒ 6 hónapos FX-swap eszköz: kivezetve 2010-ben
• Állampapír adásvétel a másodlagos piacon (2008. ősz); Célja: piaci turbulencia kezelése
• Jelzáloglevél-vásárlási program (2010); Célja: a piac likviditásának növelése
2010 előtt bocsátott-e ki a 3 jelzálog-hitelintézet (OTP jelzálogbank, FHB jelzálogbank és HBV jelzálogbank) a deviza nyilvántartású kölcsönök forrásszerzése érdekében EUR-ban jelzáloglevelet?
Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Mi az oka, hogy az MNB EUR-ban bocsátotta ki a jelzálogleveleket, mellyel a deviza-nyilvántartású kölcsönök forrásbiztosítására kibocsátott jelzálogleveleket az MNB 2010-ben „lecserélte”?
Igaz-e, hogy a deviza nyilvántartású kölcsönök árfolyamváltozásának megoldhatatlanságát maga az MNB idézte elő az EUR-ban kibocsátott és EUR-ban visszakövetelt jelzáloglevél finanszírozás okán?
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
