EZ VÁR A BANKI ALKALMAZOTTAKRA!

[good_old_share]

Osztd meg!

Komor és levegőtlen a tárgyalóterem. Kissé feszengve, bizonytalanul áll a fiatalember a bíróság előtt.

Mi a frászt keresek én itt? Teszi fel a kérdést magában. A folyosón lopva méregette az átvert hitelkárosultakat, akik miatt most ide kellett jönnie. Nem is ismerősek. Gondolja.

Ebben a hónapban ez már a második tárgyalás, ahova tanúként idézést kapott. És még nincs vége. Még csak most kezdődik igazán….

A hitelszerződés bemutatásakor felhívta B Gábor, és házastársa figyelmét a konstrukció kockázataira? –Teszi fel a kérdést a bíróság.

Kínos csend.

Majd halkan, alig érthetően megszólal a tanú: én..nekem igazából nem az volt a dolgom. Én csak aláírtam.

Nem is olvasta a szerződést? Kérdezi a bíró. – Nem ismertette a szerződésben rejlő kockázatokat? Ismeri egyáltalán a szerződés tartalmát?

Mint mondtam, tisztelt bíróság, én csak aláírtam a szerződést, mert ebben az esetben ez volt a feladatom. A szerződést nem olvastam. Igazából egyetlen hitelszerződést sem olvastam el, részletesen nem ismerem a tartalmukat. Nekem nem az volt a dolgom. Nekem csak alá kellett írnom. Én a bankban mással foglalkoztam.

Ez az ön aláírása? Teszi fel a kérdést a bíró, majd megmutatja szerződést a tanúnak. A tanú közelebb lép a bírósághoz, megnézi a szerződést.

Ott virít az aláírása a dokumentum alján, mellette Sz Gabriella aláírása, aki a bank részéről a második tanú volt.

Igen. Ez az én aláírásom, mondja halkan a tanú. Nagyon kellemetlen. Érzi, hogy ebből még baja lehet.

A bíró hosszasan figyeli, majd felteszi a kérdést: Tudomása van arról, hogy Sz Gabriella kollégája, aki önnel együtt tanúskodott részletesen ismertette a szerződést az ügyféllel, és ezzel együtt bemutatta a szerződés esetleges kockázatait?

Én…én nem tudok róla. Szerintem ő is, úgy, mint én csak aláírta a szerződést. De ebben nem tudok nyilatkozni.

Tehát ön nem ismerttette a szerződést az ügyfelekkel, nem győződött meg arról, hogy ügyfeleik részletesen ismerik a szerződést és a szerződés részletes ismertetésekor ott sem volt.

Ott voltam…illetve nem egészen. Az asztalomnál voltam, de hozzám csak odahozták, hogy írjam alá.

Ismeri az ügyfeleket? Teszi fel a kérdést a bíró.

A tanú lassan hátrafordul, ránéz a házaspárra, akinek kifosztásában neki és része volt, majd visszafordul a bíróság felé.

Nem ismerősek. Naponta több ilyen szerződést írtam alá, és ez már több mint tíz éve történt. Nem emlékszem rájuk.

Talán ezzel kapcsolatban Sz Gabriella többet tudna mondani. Mondja halkan.

Gabriella kint ül a bíróság folyosóján, és ideges. Várja, hogy őt is szólítsák. Mérges, mert volt munkahelye miatt ez már a negyedik tárgyalás, ahová tanúként idézést kapott. Rég nem dolgozik a bankban. Elbocsájtották, azt mondták neki, hogy létszámleépítés.

Itthon alig talál munkát, és ahol meg mégis, ott keveset fizetnek. A „deviza”.hitele is szorítja. Banki alkalmazottként annak idején őt is jól beetették. Főnöke akkor azt mondta neki, hogy ez egy jó hitel, ráadásul a cég kedvezményesen adja, de igazából fogalma sem volt arról, hogy mi is ez a konstrukció valójában.

Csak részleteket ismert a nagy átverésből, és néhány apró részletből akkor nem látszott az, hogy ez egy nagy kockázatú swap (deviza-határidős ügylet).

Neki is veszélybe került a lakása. Fél, hogy volt munkahelye a lakását is elveszi. Most külföldre készül dolgozni, de a tárgyalások miatt nehezen tudja előkészíteni az útját. Ő már érzi, hogy annak idején mihez adta a nevét.

Közben a tárgyalóteremben a bíró is szorong. Látszik rajta, hogy vívódik. Saját lelkiismeretével.

Korábban már kihallgatta a bankfiók jelenlegi vezetőjét és jegyzőkönyvezte a vallomását. A fiókvezető akkor is ott dolgozott ügyintézőként. Neki lett volna a feladata az, hogy a bank részéről ismertesse, a szerződésben rejlő kockázatokat, de a vallomása alapján tisztán látszott, hogy ő sem látta át teljes egészében hogy miként működik ez a hitelnek álcázott konstrukció.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A vezetőség annak idején neki sem mondta el a részleteket, így ő is csak azt mondhatta el az ügyfélnek, amit számára előírtak. Az apró, de fontos részleteket nem láthatta.

Viszont a bíró már átlátja. Ismer minden részletet, és tudja, hogyan épült fel a nagy átverés.

Azzal is tisztában van, hogy most a bank igazgatójának és a helyettesének is itt kellene állnia, hisz a szerződés részletes kidolgozásáért ők a felelősek.

Az előző tárgyaláson kísérletet tett arra, hogy az igazgatót is beidézze, de a bank ügyvédje kézzel, lábbal tiltakozott ellene. – Csak nem idézzük be a vezérigazgató urat? – Csattant fel akkor a banki ügyvéd. – A vezérigazgató úr nagyon elfoglalt ember. Nem ér rá ilyen dolgokkal foglalkozni.

A bíró pedig vívódik, miközben a kifosztott házaspárt nézi, akik kissé kopottas, de tiszta ruhájukban, csendben ott ülnek a tárgyalótermében, és látszik rajtuk, hogy egyre inkább elvesztik az igazságban és a bíróságba vetett hitüket.

Mára már pontosan tudja, hogy milyen ítéletet kellene hoznia, és azzal is tisztában van, hogy mire esküdött fel.

Viszont azt is tudja, hogy a vezérigazgató úr nem csak elfoglalt ember, de nagyon messzire elér a keze! A bank vezérigazgatója még az ő főnökén is simán átnyúl! És azzal is tisztában van, hogy milyen ítéletet várnak el tőle. Osztd meg!

[good_old_share]