EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA FOGYASZTÓVÉDELMI KÖTELEZŐ ÉRTELMEZÉSI DOKTRÍNA MEGSÉRTÉSE.

[good_old_share]

Az alább olvasható nyílt levelet dr. Kriston István megküldte többek között a Kúriának, Magyarország miniszterelnökének, Kövér László házelnöknek, Wellmann Györgynek, és még számtalan médiának. Oszd meg te is, hogy minél több emberhez eljuthasson!

NYÍLT LEVÉL A KÚRIÁHOZ

EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA FOGYASZTÓVÉDELMI KÖTELEZŐ ÉRTELMEZÉSI DOKTRÍNA MEGSÉRTÉSE 

Kúria fogyasztóknak történt hátrányokozása az EUB C-51/17 uniós ítélet alkalmazásában 

Dr. Darák Péter, a Kúria Elnöke!
Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumvezetője

Tisztelt Kúria!
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Kollégiumvezető Úr!

Kúria honlapján 2018. október 11. napján kelt http://kuria.birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/sajtokozlemenyc-51.17_masolata_0.pdf linken elérhető "Emlékeztető" jelent meg a Kúria devizaalapú érvénytelenségi perekben eljáró bíráinak képviselőiből álló Konzultációs Testület 2018. október 10. napján tartott üléséről.

Az "Emlékeztető" elnevezésű irományt senki nem írta alá, így szerzője és az abban foglalt fogyasztóvédelmi hátrányt okozó bírák személye ismeretlen.

Kúria állásfoglalása a kötelező fogyasztóvédelmi uniós bírósági doktrína megsértése az Európai Unió Bíróság C-51/17 számú ítéletével és az EUB fogyasztóvédelmi doktrínájával szemben, mert az árfolyamkockázati kikötés és tájékoztatás érthetőség követelménye értelmezését kiterjesztő módon előíró uniós doktrínával szemben azt szűkítő és korlátozó, ezért a fogyasztóknak hátrányt okozó vizsgálati szempontot ad. Nézzük részletesen:

3. feltett kérdés:

Amennyiben az előzőekben feltett kérdésekre adott válasz szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége vizsgálható, [a 93/13 irányelv] 4. cikk[ének] (2) bekezdésében említett világos és érthető megfogalmazás követelményét úgy kell-e érteni, hogy a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségnek a tényállási részben ismertetett teljesítése is kielégíti a követelményeket, vagy – (és innen nóvum a kérdés és majd az arra adott uniós válasz) – a szerződéskötés időpontjában a pénzügyi intézmény által ismert, illetve általa hozzáférhető és a fogyasztó kockázatát érintő adatokat is közölni kell?

C-51/17 ítélet kérdés elemzése:

(71) Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, magában foglalja, hogy a hitelintézet olyan részletes tájékoztatással szolgáljon az árfolyamkockázatról, amelyben szerepel az azon gazdasági következményekkel kapcsolatos kockázatok elemzése, amelyek abból származhatnak, ha a nemzeti fizetőeszköz leértékelődik azon devizákhoz képest, amelyben a kölcsönt nyilvántartásba vették.

C-51/17 ítélet rendelkezése:

3) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős gazdasági következményeit.

(72) E tekintetben …. a Bíróság – értsd. Európai Unió Bírósága – hatáskörébe tartozik az, hogy a 93/13 irányelv … 4. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseiből levezesse azokat a szempontokat, amelyeket a nemzeti bíróságnak kell vagy lehet alkalmaznia a szerződési feltételek e körülményekre tekintettel történő vizsgálatakor (2015. április 23-i Van Hove ítélet, C-96/14, EU:C:2015:262, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

(74) Az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök kapcsán … a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. 

(75) Közelebbről .. a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra (lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 20-i Andriciuc és társai ítélet, C-186/16, EU:C:2017:703, 50. pont).

(76) Végül … a fogyasztó számára ténylegesen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szerződés összes feltételét megismerhesse. A szerződési feltételekről és a szerződéskötés következményeiről a szerződés megkötése előtt időben nyújtott tájékoztatás ugyanis alapvető jelentőségű a fogyasztó számára annak eldöntéséhez, hogy szándékában áll-e az előzetesen meghatározott feltételeket elfogadva az eladóval vagy a szolgáltatóval szerződéses kapcsolatba lépni. (lásd ebben az értelemben: 2014. április 30-i Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C-26/13, EU:C:2014:282, 70. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). 

(77) A … kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy figyelembe vegye .. a "Kockázatfeltáró nyilatkozat" … együtt értelmezve e szerződés megkötését megelőzően szolgáltatott esetleges további tájékoztatással … Ez utóbbi tekintetében a kölcsönfelvevők kaptak … az árfolyamkockázattal kapcsolatos további tájékoztatást…, és amelyben konkrét számítási példák szerepeltek az abban az esetben fennálló kockázatra vonatkozóan, ha a forint a svájci frankhoz képest leértékelődik; mindezt ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. 

Kúria Konzultációs Testület – "Emlékeztető" fogyasztónak hátrányt okozó tartalma:

Emlékeztető 1. oldal: "A harmadik kérdésre adott válaszában … Bár az EUB a konkrét ügy körülményeire tekintettel utalt rá, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelembe kell vennie … (értsd kockázatfeltáró nyilatkozatot és esetleges további tájékoztatást), nem fogalmazott meg olyan többletkövetelményt, hogy a tájékoztatás során bármilyen konkrét adatot vagy számítást közölni kell a fogyasztóval …

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Emlékeztető tájékoztatási többletkövetelményt (szerződéskötés előtt konkrét adat vagy számítás közlése) kizáró állásfoglalása a Kúria következetes fogyasztóvédelem-ellenes bírósági iránymutatásainak legszebb hagyományait folytatja annak ellenére, hogy a Kúriát nemcsak a konkrét ügy, hanem az Európai Unió Bírósága értelmezési kötelezettség doktrínája köti, ezért a Kúria értelmező iránymutatásainak az árfolyamkockázati tájékoztatás tartamára az EUB ítélkezési gyakorlatát tartalmazó doktrínát kell alkalmazni. Nézzük részletesen, hogy a Kúria hogyan okozott az Európai Unió Bírósága fogyasztóvédelmi doktrínájának megsértésével a fogyasztóknak újabb joghátrányt.

C-26/13 Kásler ítélet:

(39) A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint továbbá a 93/13 irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig információs szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát (lásd többek köz9tt: Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid ítéletC-484/08, EC:C:2010:309, 27. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
(70) … az átláthatóság e követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni.

C-186/16 Adriciuc és társai ítélet:

3) A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni … A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam-ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy fennáll-e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség.

(58) A fentiekre tekintettel … a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam-ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy először is tiszteletben tartották-e a jóhiszeműség követelményét, és másodszor, hogy fennáll-e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség.

Konklúzió – vélemény – összegzés.

Európai Unió Bírósága fent ismertetett kötelező értelmezési doktrínáját kell alkalmazni, ennek megfelelelően a pénzügyi intézményeknek a szerződéskötés időpontjában rendelkezésére álló árfolyam-ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmét és ismereteit vizsgálni kell, különös tekintettel az árfolyamkockázat mibenlétét feltáró és valamennyi bank (treasury) által ismert BÉT 2004 árfolyamkockázati elemzésre, ezért ilyen vizsgálatot kizáró és sem jogforrásnak, sem iránymutatásnak nem minősülő Kúria Konzultatív Testület 2018. október 11. kelt "emlékeztető" elnevezésű "jogi pamfletet"  figyelmen kívül kell hagyni, azt az eljáró bíróság köteles mellőzni.

Az EUB kötelező értelmezési doktrína félretétele és ezzel a fogyasztót védő uniós védelmi rendszer megsértése az adott ügyben olyan elfogultsági ok lehet, amely a bíró kizárása alapjául is szolgálhat.

Melléklet:
Európai Unió jogának elsőbbsége.

Letöltés: EUB értelmezési kötelezettség doktrína

Dr. Kriston István Civil jogvédő állampolgár, Európajogi (pénzügyi) szakjogász.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]