Európai Bíróság – nagyon jó, és hazánkra is kötelező megállapítások a devizás ügyek kapcsán

Európai Bíróság - nagyon jó, és hazánkra is kötelező megállapítások a devizás ügyek kapcsán
loading...

Európai Bíróság – nagyon jó, és hazánkra is kötelező megállapítások a devizás ügyek kapcsán


Dr. Csikász Levente -Egy fontos gondolat az Európai Bíróság C-260/18. számú ítéletéhez

A fenti döntés nagyon jó és hazánkra is kötelező megállapításokat tett a devizás ügyek kapcsán, aminek a lényege valójában az, hogy az adós akaratát kell a bíróságnak figyelembe vennie és a tisztességtelen feltételeket nem helyettesítheti semmivel, ha az adós így kívánja.



Ezt követően érkezik a Kúria sajtóközleménye 2019. 10. 11-én e döntéshez is kapcsolódva ( Ide kattintva olvashatod)

"A C-260/18. számú, ún. Dziubak-ügyben a bíróság a lengyel bíró által felvetett két konkrét rendezési megoldásról foglalt állást az Európai Unió Bírósága.

loading...

Hangsúlyozni kell, hogy a lengyel jogban NEM SZEREPEL az átváltási árfolyam meghatározására vonatkozó, a régi Ptk. 231. §-ának (2) bekezdésében foglalt, 1960. január 1-je óta a magyar jog részét képező diszpozitív szabályhoz hasonló rendelkezés, miszerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani.

A lengyel bíró ezért a lengyel jog alapján nem tudta alkalmazni a C-26/13. számú, ún. Kásler-ügyben az Európai Unió Bírósága által is jóváhagyott lehetőséget."

Eddig releváns a kúriai közlemény.

Ehhez képest a lengyel Ptk. erre vonatkozó rendelkezése így szól:

358. cikk (2. §)

"Az idegen pénznemben meghatározott kötelezettség értékét a Lengyel Nemzeti Bank által a teljesítés esedékességének napjára vonatkozóan közzétett középárfolyamon kell kiszámítani."

A magyar Ptk. 231. § (2) bekezdése pedig így rendelkezik:

"Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani."

Nem kell jogásznak lenni, hogy belássuk, hogy e két megfogalmazás tartalmában és hatásában teljesen azonos.

A Kúria állítása tehát valótlan és megalapozatlan.

A Kúria azt kívánja "elhitetni", hogy ha ő állítja, hogy nincs ilyen szabály, akkor az tényleg nincs, még akkor sem, ha van.

Ennek volt az is betudható, hogy az egyik kúriai bíró akként érvelt e döntésre nézve, hogy mivel az nem magyar ügyben született, nem kötelezi hazánkat.

Ez azonban azért is sántít, mert az Európai Bíróság döntéseiben megjelenő értelmezések hazánkra is kötelezőek az uniós tagságunk kezdete óta, és az ezzel ellentétes hazai jogot kötelezően félre kell tennie az ítélkező bírónak.

Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ez a példa tökéletesen szemlélteti azt a többségi ítélkezést, ami zajlik a devizás ügyekben, ám ennek ellenére is vannak az adósoknak kedvező és az uniós jogot is helyesen alkalmazó döntések. Dr. Csikász Levente.

loading…


Read previous post:
Devizahitelek - sikerdíjas pervállalás.
Devizahitelek – sikerdíjas pervállalás.

Devizahitelek - sikerdíjas pervállalás. Sok „deviza”-károsultat hosszú ideje foglalkoztat a gondolat, hogy a „devizás” ügyvédek zöme miért nem vállalja a...

LE TUDJÁK ÁLLÍTANI A KILAKOLTATÁSOKAT JÓZSEFVÁROSBAN.
LE TUDJÁK ÁLLÍTANI A KILAKOLTATÁSOKAT JÓZSEFVÁROSBAN.

LE TUDJÁK ÁLLÍTANI A KILAKOLTATÁSOKAT JÓZSEFVÁROSBAN. Ahol van akarat, ott megoldás is születhet! Megtalálták a jogi megoldást, Pikó András leálltja...

Close