Példátlan törvénysértést tapasztaltam a Szegedi Törvényszék előtt zajló egyik peremben az alábbiak szerint
Léhmann György
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata
[good_old_share]
Szegedi Törvényszék
E l n ö k é n e k
Dr. Tárkány-Szűcs Babett Elnök részére
Tisztelt Törvényszéki Elnöknő!
Dr. Lakatos Péter szegedi törvényszéki bíró Úr tárgyalja az egyik ügyfelemnek általam OTP Jelzálogbank Zrt alperes ellen indított, szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárást.
2015. november 17-i végzésével a bíró Úr a keresetlevél hiányainak pótlásra engem felhívott, majd erre a felhívásra az ide mellékelt, 2015. december 16-i válasziratban ügyfelem nevében válaszoltam.
Ezt követően az ugyancsak ide mellékelt 2016. április 19-i „tájékoztató” – ban Dr. Lakatos Péter szegedi törvényszéki bíró út közvetlenül ügyfelemet – felperest – tájékoztatta többek között az alábbiakról:
„Miután a keresete a törvényi rendelkezésnek nem felel meg, ezért jogi képviselőjét 30 napos határidő biztosításával hívta fel, igényét a jogszabályi előírásoknak megfelelően átdolgozva terjessze elő.”
„Tájékoztatja a felperest, ha a hiányokat pótolja és legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon egyezséget köt a hitelezővel, vagy a per megszűntetését közösen kérik, a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségét.
Akkor is az állam viseli a peres eljárás illetékét, ha a felperes legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon eláll a keresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. Ebben az esetben a felperes az érdemi tárgyalás megkezdését követően is jogosult az alperes hozzájárulása nélkül elállni, és mindegyik fél maga viseli a saját költségét.”
Utóbbi, közvetlenül ügyfelemnek küldött „tájékoztató” megírásakor Dr. Lakatos Péter szegedi törvényszéki bíró ismeretében volt hónapok óta a felperesi képviselőként megfogalmazott válasziratom alábbi közléseinek is:
„Hivatkozunk arra, hogy a 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII. törvény egyes rendelkezései ellentétesek a Európai Unió 93/13. EGK Irányelvével illetőleg ehhez kapcsolódó Európai Bírósági ítéletekkel. Ezért az alábbi ítéleti rendelkezések alapján nem tehet mást sem alperes, sem eljáró bíróság akkor, ha eleget kíván tenni az európai normáknak, az Uniós törvényességnek, mint megvizsgálja, összeveti felperesi előadásnak megfelelően a most felsorolt nemzeti jogszabályoknak erre a perre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 93/13. EGK Irányelv rendelkezéseit:
18 Annak elismerése ugyanis, hogy azok a nemzeti jogalkotási aktusok, amelyek jogtalanul behatolnak a Közösség jogalkotói hatásköre alá tartozó területre vagy más módon összeegyeztethetetlenek a közösségi jog rendelkezéseivel, bármiféle jogi hatással rendelkeznének, a tagállamok által a Szerződés értelmében feltétel nélkül és visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek tényleges jellegének tagadását jelentené, és ezáltal a Közösség alapjait kérdőjelezné meg.
24 Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – anélkül
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene, vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék.
Fenti Európai Bírósági ítéleti rendelkezések alapján ebben a perben is el kell dönteni T. Törvényszéknek azt, hogy hajlandó-e saját hatáskörében azokra kérdésekre válaszolni, amit az Európai Bírósághoz címezve megfogalmaztunk és hajlandó-e ezekre a kérdésekre válaszolva eldönteni azt, hogy a 2014. évi XXXVIII. sz, XL. sz. és LXXVII. sz. törvény egyes rendelkezései megfelelnek-e a 93/13. EGK. Irányelvében írtakkal, vagy sem,
vagy úgy dönt T. Törvényszék, hogy a fenti Európai Ítéleti rendelkezésből következően inkább megkérdőjelezi az Uniós Közösség alapjait azzal, hogy továbbra sem hajlandó az Európai jogi rendelkezéseket figyelembe venni.”
A felperesek kereseti kérelme tehát az uniós jog alkalmazását igényli, ezért jelentősége van a Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa con ra E.N.E.L” ügy), a nemzeti jogot az irányelvekkel összhangban kell értelmezni
függetlenül attól, hogy a hazai jogalkotásra az irányelv elfogadása előtt vagy után került-e sor, amennyiben pedig ez nem lehetséges, úgy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívűl kell hagyni („Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.).
Az Uniós jog előírásait megszegve hozta meg a Magyar Országgyűlés 2014. évi XXXVIII. törvényt, 2014. évi XL. évi törvényt és LXXVII. törvényt azáltal, hogy ezek törvények korlátozzák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a tisztességtelen fogyasztói szerződés vonatkozásában.
A 93/13. EGK Irányelv 10. preambulum bekezdése a tagállamok részére kötelezettségként a „fogyasztók hatékonyabb védelmét” fogalmazza meg, majd a 12. preambulum bekezdés a tagállamok nemzeti jogalkotásának lehetőségeit a következőkben határozza meg:
„saját nemzeti jogszabályaikban az ebben az Irányelvben előírtaknál szigorúbb rendelkezésekkel biztosítsanak magasabb szintű védelmet a fogyasztóknak.”
Ebből következően tehát a fogyasztókkal kötött szerződésekkel kapcsolatosan a nemzeti jog kizárólag a fogyasztó magasabb szintű védelme érdekében rendelkezhet, mely magasabb szint a peres eljárásoknak fogyasztók általi igénybevételének könnyítését is jelentik.
Abban az esetben pedig, ha a tagállamok nemzeti joga a tisztességtelen szerződési feltételek megállapításához szükséges bírói út igénybevételét nehezítik a fogyasztók számára, akkor a nemzeti jog ellentétes az uniós joggal.
Ezért állítom azt, hogy a 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII. törvények az Uniós Irányelvekkel ellentétesek és ezért a nemzeti bíróságok előtti fogyasztói szerződés érvénytelenségével kapcsolatos peres eljárásokban a felsorolt törvényeknek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseit kérjük figyelmen kívűl hagyni.
Mindezen felperesi álláspont ismeretében írta tehát közvetlenül felperesnek megküldve Dr. Lakaton Péter törvényszéki bíró 2016. április 19-i „tájékoztatója”-ban a fentieket.
Tudta jól azt törvényszéki bíró úr, hogy a Pp. 97. §-a szerinti
7. § Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni.
törvényi rendelkezésre tekintettel súlyos eljárási szabálysértést követ el akkor, ha jogi képviselet esetén a jogi képviselő megkerülésével – háta mögött – a jogi képviselőnek korábbi irata elhallgatásával közvetlenül keresi meg a felet nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a per megszüntetését szorgalmazza.
Ebből arra kell gondoljak, hogy eljáró bíró a fentiekben felsorolt valamennyi jogi rendelkezést alaposan ismeri, de ennek ellenére azért, mert cáfolatát nem tudja adni a 2015. november 17-i felhívására adott válasziratom fenti rendelkezéseire, ezért folyamodott a súlyos eljárási szabálysértés elkövetésére.
A felperesi jogi képviselő kizárásával kívánta szerintem elérni azt, hogy a a 2014. évi XXXVIII., XL, LXXVII. számú törvények még akkor is érvényesüljenek, amennyiben az EU-hoz csatlakozásról szóló törvény rendelkezése alapján elsődleges jog az európai jog a nemzeti joghoz képest összeütközés esetén.
Azt ellenben nem tudom, hogy tudatában volt-e Dr. Lakatos Péter törvényszéki bíró, hogy a felsorolt nemzeti törvényeknek mindenáron történő erőltetésével nem mást idéz elő, mint azt, hogy a Nemzeti Banknál kimutatható 260 milliárd forint tisztességtelen nyereség elsősorban ezeknek a törvényeknek alkalmazásával lehetséges a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések adósai hátrányaira úgy, hogy a kereskedelmi bankok által okozott adósi károk többszörösei is szintén a törvényszéki bíró által makacsul alkalmazott törvények alkalmazásával lehetséges.
Számomra mindenkor nyilvánvaló volt a törvényalkotásokkal előidézett adósi hátrányok bekövetkezése, és éppen ezért ragaszkodtam ezeknek figyelmen kívűl hagyása érdekében azokhoz az európai jogokhoz ügyfeleim képviseletében, melyeket a válasziratomban részleteztem.
Sőt azt is tudtam, hogy a 2014. július 4-i XXXVIII. törvénynek elfogadásakor valamennyi igennel szavazott parlamenti párt képviselői beleegyezésüket adták szavazatukkal több millió magyar embernek kifosztásához akár a Magyar Nemzeti Bank, akár a kereskedelmi bankok hasznát biztosítva, de mindig bíztam abban, hogy ebbe az erkölcsi mélységbe az igazságszolgáltatás, a bíróság nem kerülhet.
Sajnos Dr. Lakatos Péter törvényszéki bíró fenti eljárása arra utal, hogy a bírókban sem indokolt bíznom.
Még akkor sem, ha természetesen ezért az állapotért nem Dr. Lakatos Péter törvényszéki bírót tartom felelősnek, hanem azt, aki őt erre utasította, vagy kérte.
Siófokon 2016. április 29. napján. Tisztelettel:
Dr. Léhmann György ügyvéd
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
