Feltartott kézzel ne engedjék fosztogatásukat
FIGYELEM! NYOMTATVÁNYOK A LAP ALJÁN!
Ebben az írásban közlendő tájékoztatásomat a kilakoltatási moratórium lejárta után várható, és törvénytelen banki kölcsönszerződéseken alapuló közjegyzői segédlettel – záradékkal – történő kilakoltatások, illetve vagyontárgyak elvétele akadályozása céljából régóta tervezem, de előtte kénytelen vagyok néhány sorban arra is kitérni, amire most hajnali fél öt óra előtt olvasva egyik társam a Tisztesség és Emberség Szövetségétől utalt:
„A ma esti (március 8) ATV híradóval kapcsolatban az a véleményem, hogy Léhmann Gyurinak sürgősen meg kellene szólalnia az ügyben. El kellene mondani (vagy ki kellene deríteni), hogyan kerültek vissza az ajánlóívek. Ha nem tudjuk azt is el kell mondani, s akkor nyomozza ki ezt is a hatóság.
Egyébként az Élőlánc elleni provokáció-szaga van az ügynek, ezt már akkor így éreztem, mikor először hallottam az iratok megkerüléséről. De még az is lehet, hogy valakinek csak az adatok kellettek és ilyen szerencsétlenül alakultak a dolgok.”
A tegnap esti ATV Híradót nem láttam, előzetesen a televíziótól nem kerestek meg, Interneten most még nem érhető el a műsor. De ha meg kell szólalni, hát meg kell szólalni. Ezért az alábbiak szerint megszólalok.
Az alábbi címen látható, irodámban felvett riport elején pontosan ismertettem az eltulajdonított ajánlóívekkel kapcsolatos történést,
majd a mellékletben látható rendőrségi jegyzőkönyvből olvasható el az, amit az ajánlóívek nagy részének megkerüléséről tudok.
Tekintettel arra, hogy tanúként lettem meghallgatva, a jegyzőkönyvön jól látható aláírásommal nyugtáztam azt, hogy
„a hamis vád és a hamis tanúzás és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása törvényes következményeire tett figyelmeztetést tudomásul vettem, megértettem.”
Megállapítható ennek alapján szerintem kétségtelenül az, hogy ennyit tudok az ügyről és csak ennyit.
Illetve azt még tudom, hogy további tanút is meghallgattak a Rendőrkapitányságon azzal a történéssel kapcsolatosan, amikor irodámban a lopás tényét észleltem.
Rátérve a szerintem ennél sokkal fontosabb arra a problémára, hogy április 30-át követően a végrehajtó eredményes végrehajtási eljárását – árverés – követően minden további nélkül kilakoltathatja azokat az adósokat, akiknek tartozását semmis szerződés, illetve semmis szerződési feltétel alapján az alábbi Európai Uniós határozatot semmi bevevő közjegyzői záradék alapján hajtanak végre
Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].
ÖSSZEFOGLALÓ
A rendelet létrehozza az adós által nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratot. Az európai végrehajtható okirat olyan tanúsítvány, amely alapján a nem vitatott követelésekre vonatkozó határozatokat, bírósági egyezségeket és közokiratokat közbenső eljárás nélkül is elismerik, és automatikusan végrehajtják a többi tagállamban.
Hatály
A rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó. A rendelet nem vonatkozik különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási jogi ügyekre. A rendelet Dánia kivételével valamennyi tagállamra alkalmazandó.
A követelést akkor kell nem vitatottnak tekinteni, ha:
annak fennállását az adós a bírósági eljárás során kifejezett elismeréssel, illetve bíróság által jóváhagyott vagy az eljárás során a bíróság előtt kötött egyezséggel elfogadta; vagy
a bírósági eljárás során az adós a követeléssel szemben nem emelt kifogást; vagy
miután a bírósági eljárás során korábban a követeléssel szemben kifogást emelt, az adós nem jelent meg, illetve nem képviseltette magát az említett követelésre vonatkozó bírósági tárgyaláson; vagy
az adós azt közokiratban kifejezetten elismerte.
Ugye látják ennek az Európai jogszabálynak alapján a magyar bankok és őket támogatók svindlijének lényegét?
Ugye látják azt, hogy az irányadó Európai jogszabályok alapján csak akkor lehetne a közjegyzőnek bírósági eljárás megkerülésével közjegyzői záradékot készíteni adós által nem vitatott követelésre vonatkozóan, amennyiben a követelést az adós azt közokiratban elismerte.
Azt a követelést – követelt összeget – ami a végrehajtási eljárásban érvényesített követelésnek felel meg.
Ehelyett ugye emlékeznek rá, hogy a közjegyzők a semmis kölcsönszerződés, illetve semmis szerződési feltétellel rendelkező kölcsönszerződés aláírását közvetlenül követően „kötelezettséget elismerő”, vagy „tartozáselismerő” nyilatkozatot iratnak alá az adóssal, majd ezt a közokiratot használják később a végrehajtást kérő bankok arra, hogy a fentiekben idézett Európai jogszabályban említett „követelés” elismerési feltétel teljesüljön a bírói út megkerülésével lehetséges végrehajtáshoz.
Csak Magyarországon.
Mert ugye a világon sehol nem lehetne találni olyan közjegyzőt, aki a tartozás, vagy kötelezettség szavak fogalmát összekeverné a követelés fogalmával. Csak azért, hogy ezáltal a bankoknak az egyébként kötelező bírói igénybevételének mellőzését, alkotmányos alapjog megsértésével lehetővé tegye.
Mert ugye minden közjegyző tisztában van azzal, hogy a tartozás, vagy kötelezettség a szerződés tartalmi része, míg a követelés a tartozás, vagy kötelezettségnek igény állapota. Azaz akkor beszélünk követelésről, amennyiben a tartozás, vagy kötelezettség az adós számára lejárt, az adós késedelembe esett.
Ezért jól tudja a közjegyző azt is, hogy a kölcsönszerződést közvetlenül követő „tartozáselismerő” nyilatkozatnak az adós jövőbeni késedelembe esése miatti követeléshez semmi köze nincs, de számára nem okoz gondot az, hogy ilyen körülmények között is biztosítsa a bírói út nélküli végrehajtást az adósokkal szemben.
Ezért is erőlteti a Kormányzat illetve Bankszövetség azt, hogy a 2011.évi LXXV. tv. alapján az árfolyamgátat az adósok vegyék igénybe, hiszen ennek a törvénynek 4. §- szerinti rendelkezés alapján sikerült a tisztességtelen szerződési feltételt törvényesíteni, majd törvény alapján megkötendő szerződéshez a Kormányzat tudomásul veszi azt, hogy további közjegyzői okiratokat irattatnak alá az adósokkal.
Csak azért, hogy közelebb kerüljenek a követelés elismerése bizonyításához közjegyzői okirattal a bankok akkor, amikor egy-két múlva eszükbe jut az, hogy most már jó lenne a tisztességtelen törvényi rendelkezést is felhasználva végre kiverni a lakásukból az adósokat.
Jól látható tehát az, hogy ebben a kizárólag magyar honban űzhető földön futtatási tevékenységben a magyar elitből részt vállal úgyszólván mindenki. A Kormányzattól a Közjegyzőkön át egészen a hallgatásukkal támogatást nyújtó ügyvédségig mindenki.
A kilakoltatási moratórium végéhez közeledve a kifosztás akadályozásának lehetőségét abban látom, hogy amennyiben a legkisebb esély nyílik arra, hogy a végrehajtás megszüntetés iránti peres eljárásnak az adós számára esélye van, akkor ezzel a jogával minden adós éljen.
Olyan adós, akinél tehát végrehajtási záradékkal indult meg már a végrehajtás, és erről a végrehajtó már tájékoztatta őket. Amennyiben fizetési meghagyás, vagy ítélet alapján rendelték el a végrehajtást, ott már nem lehetséges a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárás, illetve ott sem javaslom, ahol több végrehajtást kérő is feltüntetésre került.
A peres eljárás alapjául szolgáló törvényi szabályozás a következő:
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
367. § A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.
369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,
c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,
d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.
370/A. § (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
(2) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni.
(3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
(4) A tárgyalást – legfeljebb 8 napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
Ezeknél a pereknél ténylegesen a végrehajtási eljárást az eljáró bíróságok általában felfüggesztik azért, mert a per elején egyetlen bíró sem jogosult a per végeredményét jósolgatni, és mivel nem teheti ezt meg, jóval nagyobb kár érheti a feleket azzal, ha nem függeszti fel a végrehajtást, mintha felfüggeszti.
Ez az egyik legnagyobb előnye a végrehajtási eljárások jelenlegi állásában.
A másik előnye az, hogy helyi – adós lakóhelye szerinti Járásbíróságon (Központi Kerületi Bíróságon) – bíróságon indul a per, ezért semmiféle ügyvédi képviselet sem szükséges a perben.
Hátránya az, hogy a pertárgy értéke és erre tekintettel pervesztés esetén a perköltség magas, a végrehajtandó követeléshez igazodik, de a mellékletben küldök költségmentességi nyilatkozatot, melynek pontos kitöltése esetén legalább illeték feljegyzési jog megadására számíthatunk.
Természetesen elsősorban akkor bízom eredményes perben, ha mindösszesen legfeljebb 1-2 év elmaradás van a törlesztő részleteknél, ellenben az esetben, amikor 5-6 évi mulasztás áll fenn, akkor is meggondolandó a perindítás.
Részben azért, mert a végrehajtandó összeg később a szerződés alapvető problémái miatt csökkenhet, részben azért, mert akkor, amikor az adósnak házát, vagyonát akarja a bank az általa készített törvénytelen szerződés, közjegyzőnek fentiek szerinti eljárása után elvenni, akkor már az is számíthat, hogy hosszú évekig a bank ne érje el a célját.
Azaz akkor, ha mondjuk 13 milliós kölcsönnél 30 milliós végrehajtási összeg szerepel, és eközben az adósok elvesztették a munkahelyüket, akkor már igazán mindegy, hogy az esetleges eredménytelen perek után a tartozás felemelkedik 40 millió forintra a perköltség miatt, akár 100 millió forint tartozást is igényelhetnek ezen a szinten. A lényeg mégis csak az, hogy néhány évig még a lakásban maradok, családommal együtt élhetek.
Mellékletben küldöm azt a keresetlevelet, amit csak a színes szavaknál kell helyettesíteni a konkrét adatokkal – kék színnél – de ezeknél úgy készítettem a mintát, hogy mindenképpen változtatni kell azt a néhány szót.
Öt példányban kell leadni a bírósághoz minden melléklettel együtt a keresetleveleket, a keresetlevél végén a felperesek írják alá az iratot és két tanúval ezt az aláírást tanúsítsák.
A mellékletek részben a kölcsönszerződésből, részben a végrehajtási záradékból, részben a végrehajtónak iratából állnak.
A piros színű szavakkal jelölt részt csak akkor hagyják az iratban, amennyiben készek az általam egyébként javasolt szerződési feltétel semmissége iránti peres eljárást törvényszéki eljárásban megindítani.
A baj az, hogy ezek a törvényszék előtt folytatható perek csak ügyvédi képviselettel lehetségesek, és sajnos ezekkel a perekkel kapcsolatosan ügyvéd kollégáim magatartásáról általánosságban nincsen jó véleményem.
Célom azt, hogy a fentiek szerint javasolt végrehajtás megszüntetése iránti pernél egyetlen ügyvéd, vagy más „segítő” csak kizárólag önköltségét számítsa fel az adósok számára. Ezért az esetben, amennyiben egyéb, bármiféle díjak szóba kerülnek, irataim felhasználásához nem járulok hozzá. Egyébként pedig hozzájárulásom nélküli felhasználásuk számomra megelégedésemre szolgál.
Ennyit most nagy hirtelen, és miután e-mail-ben majd felteszik kérdéseiket, természetesen folytatom a tájékoztatást.
Közeledik a moratórium vége, hozzá kell fogni.
Siófokon 2014. március 9. napján.
Léhmann György
költségmentességi nyomtatvány II
végrehajtás megszüntetése iránti perhez keresetlevél
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
