FIGYELEM! AZ ELÁLLÁSI NYILATKOZAT LETÖLTHETŐ DOKUMENTUM FORMÁJÁBAN A LAP ALJÁN TALÁLHATÓ!
Az alábbiakban és a mellékletben teszem közzé az általam „elállási jog gyakorlása” írásomban írtak szerint javasolt, bankoknak küldendő elállási nyilatkozatot.
[cn-social-icon]
Ügyfeleimnek, akiknek ügyvédi tényállás alapján látom el képviseletüket kölcsönszerződés részbeni érvénytelenségi perükben, természetesen külön egy meghatalmazás melléklettel együtt küldöm az iratot azzal, hogy amennyiben a meghatalmazást aláírás után postán részemre visszaküldik, akkor az elállási okirat megküldésével kapcsolatos teendőket ellátom anélkül, hogy nekik újólag fel kellene keresni engem az irodámban.
Azok a devizában nyilvántartott forintkölcsönös adósok, akiknek jogi képviselője nem vagyok, természetesen szintén használhatják minden további nélkül a mellékletből kimásolható iratomat, de kérem őket arra, hogy az elállási nyilatkozat megküldése előtt figyelmesen tanulmányozzák az „elállási jog gyakorlása” című iratomat.
Kérem a szabadon felhasználókat arra, hogy a mellékletben olvasható irat átmásolását követően az iratban látható minden piros színű szót írják át saját szerződésüknek megfelelően és a szerződést aláíró adósok mindegyike írja alá a nyilatkozatot.
Azok pedig, akiknek még nem vagyok jogi képviselőjük, de az elállási iratot általam kívánják elküldetni, azok irodámban bármelyik hétköznap délelőttjén – 7-től 12-ig – felkereshetnek előzetes telefonegyeztetés nélkül irodámban kölcsönszerződésükkel együtt a megbízás végett, de ezzel egyidejűleg az általam már sok év óta kezdeményezett per megindításához az „elállási jog gyakorlása” iratomban írtak okából ragaszkodom. Velem kapcsolatosan változatlanul 5.000.-Ft. levelezési költségre számítsanak.
Siófokon 2015. szeptember 9. napján. Léhmann György
E l á l l á s i n y i l a t k o z a t
mely szerint Kovács József és Kovács Józsefné 3228 Hajdúhadház Liliom u. 20. alatti lakosok, mint adósok
OTP Jelzálogbank Zrt 1051 Budapest Nádor u. 21. sz. alatti székhelyű Bank – továbbiakban Bank – felé a következő
n y i l a t k o z a t o t tesszük:
Adósok 2007. július 24-én devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződést kötöttünk a Bankkal 4 millió forint CHF-ben nyilvántartott kölcsönre vonatkozóan 240 hónap futamidő meghatározásával.
Ezt a szerződést a Bankszövetség és Magyar Kormány megállapodása alapján 2014. december 6-án hozott 2014. évi LXXVII. törvény az alábbiak szerint módosította:
3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul
10. § A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal az adott devizanem
a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy
b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama
közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás).
Ezeknek a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a Bankkal kötött szerződésünk tartalmát elszámolás és forintosítás jogcímén a Bank akként módosította, hogy az elszámolás időpontjában Bank által CHF-ben kimutatott Bank felé fennálló tartozásunkat 308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank árfolyam figyelembevételével állapította meg.
Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
A 2014. évi LXXVIII. törvény meghozatala időpontjában – 2014. december 6-án – a 2014. április 30-i Európai Bírósági C-26/13. számú ítélet alábbi követelményének eleget téve
2) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel esetén azon követelmény alatt, amely szerint a szerződési feltételnek világosnak és érthetőnek kell lennie, nem kizárólag azt kell érteni, hogy az érintett feltételnek nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződésnek átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
2014. junius 16-án a Kúria nemzeti bíróságok által kötelezően alkalmazandó 2/2014. számú jogegységi határozat 1. pontjának 3. bekezdésében írtak alapján
“Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”
a Polgári Perrendtartás 239/A §-a alapján lehetőségünk volt a forintban felvett kölcsönünkből származó terheink összegét tisztességtelen szerződési feltételek miatti szerződés részbeni érvénytelensége iránti bírósági előtti perben akként kérni megállapítani, hogy mivel tájékoztatásunk szerződéskötésekor a bank részéről nem történt meg, mindenkor a felvételkori 147,69 HUF/CHF árfolyamon kell megállapítani.
A törvény alapján meghatározott 256,47 HUF/CHF árfolyam helyett.
Ezt a törvényi lehetőségünket akadályozta a szintén Bankszövetség és Kormány közötti megállapodás alapján hozott 2014. évi XL. törvény alábbi rendelkezése:
37. § (1)65 E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.
Nehezítette és lehetetlenítette ez a törvényszöveg az adósnak a bírósághoz fordulás jogát.
Nehezítette, hiszen a kizárólag szerződési feltétel érvénytelensége iránti pereknek egységes, határozatlan ügyértékre megállapított 36.000.-Ft. eljárási illeték helyett a törvényhely alapján immár összegszerűen megállapítható ügyérték miatt 100.000.-Ft. eljárási illetéket is viselni kell az adósnak perindítás esetén,
Lehetetlenítette az adósnak jogát azért, mert a törvényszöveg szerinti kötelező jogkövetkezmény kérelmezése csak „felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt,” olyan kérelemmel lehetséges a törvény alapján, mely elszámolásra átlagos képességű gondos adós nem képes.
Tekintettel arra, hogy a szerződés megkötésekor hatályban volt Ptk. 226. § 2- bek-e szerinti
„Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat.”
rendelkezések figyelembevételével megállapítható az a fenti ismertetés alapján, hogy a 2014. évben hozott 2014. évi XL. és LXXVIII. törvények hivatkozott rendelkezései a hét évvel korábban Önökkel megkötött kölcsönszerződés tartalmát megváltoztatta, fogyasztói jogaink bírósági előtti érvényesítését nehezítette és lehetetlenítette, a Ptk. 320. § alábbi rendelkezése alapján
320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.
ezennel Önök felé akként
n y i l a t k o z u n k, hogy
az Önökkel – OTP Jelzálogbank Zrt – 2007. július 24-én kötött, 4 millió forint kölcsönre vonatkozó, devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéstől
e l á l l u n k ,
azt a szerződés időpontjára visszamenőleges hatállyal f e l b o n t j u k .
Tisztelt Olvasóink!
A Facebook egy ideje korlátozza a nem fizetős postok láthatóságát. Ami azt jelenti, hogy a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnétek az oldalunk frissítéseiről húzzátok az egeret a Facebook oldalunkon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáljátok ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979
Tekintettel arra, hogy ezen nyilatkozatnak Önök általi kézbesítésével egyidejűleg a szerződés megszűnik,
ezt követően sem jogok, sem kötelezettségek a szerződésből fakadóan nem állapíthatók meg.
Ennek megfelelően pénzösszeget nem juttatunk a továbbiakban Önök felé, és amennyiben bármiféle követelésük van velünk szemben, azt sem peres eljárásban, sem azon kívül nem ismerjük el.
Már most kijelentjük, hogy esetleges peres eljárás esetén jogainkat fenntartjuk az Önök által részünkre okozott vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelésére.
Fenti okiratot mint akaratunkkal minden egyezőt, szerződést aláíró valamennyi adós együttesen helybenhagyólag írtuk alá.
Hajdúhadház 2015. szeptember 9. napján.
Szerződést aláíró adósok
neve: aláírása:
—————————————————- ————————————————–
neve: aláírása:
————————————————— ————————————————–
[cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
