Fővárosi Törvényszék Elnökének
B u d a p e s t
Tisztelt Törvényszéki Elnök Úr!
Az alábbiakban ide másolom azt a fellebbezési iratomat, mely szerint úgy került idézés kibocsátása nélkül elutasításra keresetlevelem, hogy ezt megelőző bírósági végzés szerint ugyanebben az ügyben arra hívtak fel, hogy az illeték fizetési kötelezettséget 30 napon belül pótoljam, és kérjem a keresetlevélnek újólagos leadása mellett az eljárás folytatását.
Ennek a felhívásnak eleget tettem, az illetéket leróttam, keresetlevelet újólag leadtam és kértem az eljárás folytatását.
A mellékelt végzés szerint a hiánypótlásom után figyelmen kívül hagyta a Törvényszék hiánypótlási felhívásának tartalmát, és olyan okból utasították el idézés kibocsátása nélkül a keresetlevelet, amiről a korábbi idézés kibocsátása nélküli elutasító végzés egy szót sem szólt.
A két végzés alapján megállapítható az, hogy a Fővárosi Törvényszék rászedett engem akkor, amikor azzal hitegetett, hogy elegendő az illeték lerovása, és az eljárás kérelemre folytatható, én pedig ennek a bírói megtévesztésnek alapján indokolatlanul szedtem ki ügyfeleim zsebéből az illeték összegét azzal, hogy nyugodtan vegyék meg ebből a bírósági illetéket, hiszen a bírósági eljárás tisztességes lefolytatásához ez mindenképpen szükséges.
A bankok által rászedett, becsapott ügyfeleim feltehetően az utolsó pénzükből tettek eleget kérésemnek és ahogy mondani szokták, most számukra se pénz, se posztó.
Korábbi, T. Elnök Úrnak címzett leveleimből tudhatja azt, hogy a Fővárosi Törvényszéken egyes bírók kifogyhatatlanok azokból az ötletekből, melyek megvalósítása során indokolatlanul és törvénytelenül okoznak kárt azoknak az adósoknak, akik pert mernek indítani, törvényes jogaikat merik érvényesíteni a bankok ellen.
Legutóbb tájékoztattam Önt arról, hogy távollétemben a bírósági tárgyaláson az eljáró bíró az ügyfelemnek közölve személyemet minősítette tisztességtelennek a vitatott szerződési feltétel tisztességtelennek minősítése helyett – de talán közvetlen anyagi kárt okozni az ügyfelemnek a fenti módszerrel mégsem kellene.
Hogy álljak most az ügyfelem elé azzal, hogy igaz, hogy indokolatlanul rótta le az illetéket, hiszen az illeték lerovása ellenére is megtagadta az ügyének tárgyalását a Fővárosi Törvényszék, de most rójon még le 18.000.-Ft. fellebbezési illetéket is azért, hogy az Ítélőtábla is megvizsgálja az ügyet, és ha szerencséje lesz az ügyfélnek, akkor egy év múlva ismét ugyanez a bíró, aki most előbb kizárólag illetéket kért az eljárás folytatásához, majd az illeték lerovása után más okkal mégsem tette lehetővé az érdemi tárgyalást, végre tárgyalja az ügyet.
Nemzeti Civil Kontroll: "A kialakult káoszban a köz és jogbiztonság szinte megszűnt, a bűnözés virágzik, és az etnikai feszültségek napról napra erősödnek.
Mivel a politikusok, döntéshozók nagy része a korábbi árulásaik következményeként mára már képtelen megvédeni a Magyar Nép korábban garantált alkotmányos alapjogait és érdekeit a multinacionális tőkével szemben, ezért inkább törvényekben, rendeletekben szabályozva csorbítja azokat, és így igazítja a kialakult helyzethez…." TOVÁBB
Amennyiben ezek után ezzel a bíróval kapcsolatosan azt mondom az ügyfélnek, hogy elfogulatlanul és törvényt tisztelően, a bankok számára hasznot, az adós számára kárt még véletlenül sem okozva fog majd egy év múlva kezdődő eljárásban a bíró eljárni, akkor nem fogok csodálkozni azon, hogy ügyfelem azért fogja az ügyvédi megbízásom megszüntetni, hogy ne vezessem félre, ne hazudjak neki.
T. Elnök Úr!
Minden bizonnyal tudja azt, hogy 2013. julius 4-től kezdődően valamennyi devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatos pert a 46.G…. számmal jelölt bíró kapja. Egytől egyig.
Ez a bíró minden bizonnyal nem tudja azt, hogy az ide mellékelt, – mellékletben látható – Országos Bírósági Hivatal Elnökének címzett levelemben leírt alábbi okokból a keresetlevélnek tartalmi fogyatékosságai miatt csak akkor van lehetőség hiánypótlási felhívást mellőzve idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet, amennyiben gazdasági társaságok egymás közötti perének tárgyalására kerülne sor:
Amennyiben megtekintjük az ekként hivatkozott Pp. 124. § 2. bekezdését
124. §247 (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2)248 A bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha
a) a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat vagy
b) a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy
c) a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
akkor megállapíthatjuk azt, hogy egy olyan felsorolásban található ez a törvényhely, mely szerint három esetben van lehetősége a bíróságnak hiánypótlási felhívás nélkül elutasítani a keresetlevelet.
A hivatkozott első esetnél ellenben a törvényalkotó egy „és” és egy „vagy” szócskát is használ azt követően, hogy a a határozat idézett mondatában is idézett 121. § 1. bek-re a törvény hivatkozik.
Előbb az „és” szóval még egy feltétel együttes fennállását írja elő – Pp. 121/A § 2. bek-e – a Pp. 121. § 1. bek-e megállapíthatósága mellett, majd a „vagy” szóval azt határozza meg a törvényalkotó, hogy akár a 121/A § 2. bek-e a. pontja, akár b. pontja valósul meg a Pp. 121. § 1. bek-e megvalósulásával együtt, akkor az eljáró bíróság hiánypótlási felhívás nélkül utasít el.
És akkor nézzük a Pp. 121/A § 2. bek-ét:
121/A. §243 (1) A jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek.
(2) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell:
a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy
b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.
Ebből következően tehát a devizában nyilvántartott forinthitel szerződések szerződési feltételének semmisége iránti peres eljárásban a törvényhely helyes alkalmazása esetén csak akkor lenne törvényes a hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás a 124. § 2. bek-e a. pontja alapján a keresetlevélnek, ha a két együttes feltétel közül az is megvalósulna, hogy a per jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban keletkezik.
Tekintettel arra, hogy minden peres eljárásomban természetes személyek képviseletében indítom a pert, megállapítható az, hogy a Fővárosi Törvényszéknek néhány bírósági titkára és bírója minden törvényes alapot nélkülözve okoz kárt ügyfeleimnek, törvénytelenül akadályozza a perbeli igény érdemi tárgyalását.
Ezeket a jogszabályi rendelkezéseket félretéve a 46.G….. számmal jelölt bíró 2013. július 4-e óta, ezt megelőzően pedig 2013. június 10-től kezdődően a 15.G……..számmal jelölt bíró folyamatosan, semmivel sem törődve hiánypótlási felhívás nélkül utasítja el a keresetleveleket. Száz számra.
Az ismertetésből következően tehát egészen véletlenül az ügyek szignálása a Fővárosi Törvényszéken nem kétségesen úgy történik hogy mindig pontosan az a bíró kapja valamennyi devizahitelezéssel kapcsolatos peres eljárást, amelyik a most ismertetett jogszabályi rendelkezéseket nem ismeri.
Szerintem minden más bíró ismeri ezeket a jogszabályokat és soha nem tenne olyat, hogy természetes személy által indított perben a keresetlevél vélt tartalmi fogyatékossága miatt hiánypótlási felhívás nélkül hozna elutasító végzést, de hát ilyen a véletlen.
Véletlenül éppen a Fővárosi Törvényszéknél.
Véletlenül éppen a bankok elleni perekben.
Siófokon 2014. január 21. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György ügyvéd
Siófok Szűcs u. 1. sz.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
