ADÓS ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI BEADVÁNY TERVEZETE:
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
III/00773/2015 számú AB ügy
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
[cn-social-icon]
FIGYELEM! A szükségesség magyarázata a lap alján!
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alulírott X.Y. a csatolt ügyvédi meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján és mint a …………… bíróság előtt ………………. számon indult bírósági eljárásban felperesi ellenérdekű fél, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 57.§ (2) bekezdése és (7) bekezdése alapján a fenti számú alkotmánybírósági egyedi (bírói) normakontroll eljárásban nyilvános meghallgatásom iránti indítványt terjesztek elő az alábbi indokolás szerint:
1. KÚRIA 2/2014 SZÁMÚ PJE HATÁROZATÁNAK 1. pontja és indokolásának III./1. pontja megsemmisítésének, valamint a jogegységi határozat alaptörvény-ellenes rendelkezésének és indokolásának a polgári perbevitt ügyemben történő alkalmazása kizárásának egyedi normakontrollja bírói kezdeményezését megalapozatlannak tartom.
2. NEMZETI BÍRÓ EGYEDI NORMAKONTROLL INDÍTVÁNYA a devizaalapú kölcsönszerződés árfolyamkockázatának a fogyasztó általi korlátozás nélküli viselésére vonatkozó feltétel (a továbbiakban: feltétel) tisztességtelensége vizsgálatának kizárására irányul. Álláspontom szerint a PJE 1. pontja a Ptk. 205.§, Hpt. 203.§ tájékoztatási normáinak, valamint a tájékoztatás nem megfelelősége vagy elmaradása esetén a Ptk. 209.§ (1) bekezdésében meghatározott tisztességtelen feltétel és annak Ptk. 209/A.§ (2) bekezdésében szabályozott semmisségi következménye 93/13/EGK irányelv és a C-26/13 számú ítélet fényében történő jogértelmezésére irányul, ezért nem minősül alaptörvény-ellenes jogalkotásnak és semmisségre vezető tájékoztatási többletkövetelmény állítása az indítványozó bíró téves jogértelmezésén, valamint az uniós norma elsőbbségének félretételén nyugszik.
3. EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ÉRTELMEZÉSI KÖTELEZETTSÉG DOKTRÍNÁJA. Európai Unió Bírósága az általa kialakított értelmezési kötelezettség doktrínáját az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 4.cikk (3) bekezdésének [korábban EGK 5. cikke] ún. lojalitási klauzulájára alapítja, mely a nemzeti bíróságok tevékenységére is kiterjed. Európai Bíróság több ítéletében kifejezte, hogy a nemzeti bíróságok kötelesek a közösségi jog hatályosulásáról gondoskodni és ezzel összefüggésben nemzeti jogrendszerük szabályait a közösségi irányelvek szövegének és céljának fényében kell hogy értelmezzék [14/83 Von Colson v. Land Nordrhein-Westfalen (1984]. A nemzeti jog nem értelmezhető a közösségi irányelvvel szemben, tilos a nemzeti jognak a közösségi irányelvvel összhangban nem álló értelmezése [106/89 Marleasing SA v. La Commercial International de Alimentacion SA (1990)]. A Marleasing-ügy bemutatta, hogy az értelmezési kötelezettség nem csak a nemzeti jog speciális szabályaival kapcsolatban áll fenn, hanem a nemzeti jog általános – esetében a spanyol polgári törvénykönyv – szabályaival és elveivel kapcsolatban is. Záróhatás érvényesül a tekintetben, hogy a közösség jogi aktusa folytán a tagállam az adott szabályozási tárgy tekintetében lemond jogalkotási szuverenitásáról. Záróhatás érvényesül a tagállami bíróságra is, mely szerint a nemzeti bíróság nem adhat olyan értelmezést, amely a közösségi jog és a nemzeti jog tartalmának eltérőségéhez vezetne. A közösségi jog szupremáciája folytán elsődleges a nemzeti joggal szemben [Case 6/64, Costa (Flamininio) v. ENEL [1964] ECR 5855., Válogatott ítéletek, I. kötet 16-23.; C-106/77., Amministratione delle Finanze dello Stato v. Simmenthal Spa [1978] ECR 629, Válogatott ítéletek, I. kötet 72-76.]. Az értelmezési doktrína értelmében a tagállamok nemzeti bíróságainak az értelmezési kötelezettsége már attól az időponttól fennáll, amikor az értelmezés alapjául szolgáló irányelv közösségi elfogadása megtörtént [80/86 Kolpinghuis Nijmegen (1987)]. Eszerint a nemzeti bíróságok értelmezési kötelezettsége szempontjából közömbös, hogy a tagállamok számára a jogharmonizációs intézkedések meghozatalára megszabott határidő lejárt-e.
FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.
4. 93/13/EGK IRÁNYELV FÉNYÉBEN TÖRTÉNŐ JOGÉRTELMEZÉS ÉRVÉNYESÜLÉSE. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 205.§, 209.§, 209/A.§ (2), az 1996. évi CXII. törvény 203.§ nemzeti jogának értelmezési kötelezettségét rója az indítványozó tagállami magyar bíróságra. Eszerint a felek közötti, a fogyasztó kárára jelentős egyenlőtlenséget előidéző szerződési feltétel tisztességtelennek tekintendő és nem jelent kötelezettséget a fogyasztó számára. A nemzeti bíróság hatásköre annak eldöntése, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen-e vagy sem.
5. C-26/13 SZÁMÚ ÍTÉLET JOGÉRTELMEZÉSÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE. Az ítélet értelmében egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének értékelése nem korlátozódik kizárólag a strukturális és szerkezeti szempontból vett világosságra és érthetőségre, hanem kitér annak vizsgálatára is, hogy a fogyasztó tisztában volt-e a szerződés mindkét felet érintő gazdasági következményeivel. „A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel esetén azon követelmény alatt, amely szerint a szerződési feltételnek világosnak és érthetőnek kell lennie, nem kizárólag azt kell érteni, hogy az érintett feltételnek nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződésnek átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket”.
6. KONKLÚZIÓ. Nemzeti bíró azzal szembesült, hogy a nemzeti jogot félre kellene tenni, mert ellentétes a 2/2014 PJE 1. pontjában értelmezett fogyasztóvédelmi közösségi joggal, amelynek értelmében a tisztességtelen feltétel a fogyasztót nem kötelezi. Mit tett a bíró? A közösségi fogyasztóvédelmi jogértelmezéstől kívánja a megfosztani a nemzeti jogot, mondván a PJE 1. pontja normát alkotott. Nemzeti bíró a közösségi kötelező jogértelmezést többletkövetelménynek állítja be és ebből téves jogalkalmazással normaképzést vezet le. A pénzügyi intézménynek kell bizonyítani, hogy a Hpt. 203.§-ban előírt tájékoztatásnak eleget tett, a fogyasztónak kell bizonyítani a nem megfelelő tájékoztatás tényét és azt, hogy a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése – a pénzügyi intézmény közzétett reklámjára és szóbeli tájékoztatására is figyelemmel – számára nem volt világos és érthető. A tény bizonyítása esetén a Hpt. 203.§ alapján kikötött tájékoztatási feltétel tisztességtelen, ezért a Ptk. 209/A.§ (2) bekezdés szerint semmis (így érvényesül az irányelv célja, mely szerint a tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztó számára, vagyis nem kell teljesítenie az árfolyamkockázat egyoldalú viselésének kötelezettségét).
KÉREM, hogy a nyilvános meghallgatást elrendelni és a bizonyítási eljárás során keletkezett iratokba történő betekintést részemre biztosítani szíveskedjen.
Melléklet: ügyvédi meghatalmazás
Kelt,
Tisztelettel:
X. Y. felperesi indítványozó
bírósági eljárásban ellenérdekű fél
képv. dr. ………………… ügyvéd
Közzétette:
Dr. Kriston István jogvédő
Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság alapítója
Honlap: www.jogesigazsag.hu
Csatlakozás: jogtanacsos@pr.hu
DEVIZAKOPORSÓ – UTOLSÓ SZÖG A KOPORSÓBA
http://public.mkab.hu/…/dontesek.nsf/0/E259181415D94B7AC125…
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON a Kúria 2/2014. PJE határozatának 1. pontja (árfolyamkockázat viselési kikötés tisztességtelenségének) megsemmisítését kezdeményező három bírói indítvány (egyedi normakontroll eljárás).
Ügyszám: III/00773/2015
Jelen ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): III/00774/2015; III/00787/2015
Első irat érkezett: 2015.03.11
Az ügy tárgya: a Kúria 2/2014. számú PJE határozata rendelkező részének 1. pontja, indokolásának III/1. pontja ellen benyújtott egyedi normakontroll (devizahitel)
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
Indítványozók típusa: érintett magánszemély vagy szervezet
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró – az Abtv. 37. § (2) bekezdése alapján, az előtte foylamatban levő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per felfüggesztésével egyidejűleg – a Kúria 2/2014. számú PJE határozata rendelkező részének 1. pontja, indokolásának III/1. pontja megsemmisítését, valamint a jogegységi határozat alaptörvény-ellenes rendelkezésének és indokolásának a konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól.
A bíróság álláspontja szerint a PJE rendelkező részének 1. pontja és ez e ponthoz tartozó indokolás sérti az alaptörvény C. cikkének (1) bekezdésében foglalt hatalommegosztás alkotmányos elvét, valamint a 25. cikk (1) bekezdésének első mondatát, mert tartalma szerint nem az igazságszolgáltatási tevékenység keretébe tartozó, a joggyakorlat továbbfejlesztése, a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében hozott jogértelmezés, iránymutatás, hanem a jogalkotás, az elbírálandó elvi kjérdésre vonatkozó norma tartalmának módosítása jogértelmezés útján.
Támadott jogi aktus: a Kúria 2/2014. számú PJE határozata rendelkező részének 1. pontja és indokolásának III/1. pontja.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban: C) cikk (1) bekezdés
25. cikk
Anonimizált indítvány (pdf):
III_773_0_2015_inditvany.pdf
III_773_0_2015_inditvany.pdf [cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
