DR. KRISTON-ADÓS ÁRFOLYAMKOCKÁZAT VISELÉSÉNEK TUDOMÁNYTALAN TÉZISE
[good_old_share]
Dr. Kriston István ügyvéd: – kérem megosztani –
UNIÓS ÜGYVÉDI NYÍLT LEVÉL KIEGÉSZÍTÉSE
A KÚRIA JOGEGYSÉGI TANÁCSÁHOZ ÉS TAGJAIHOZ
KÚRIA 6/2013 PJE 1-3.PONTJAI
ADÓS ÁRFOLYAMKOCKÁZAT VISELÉSÉNEK
TUDOMÁNYTALAN TÉZISE
Elnok@kuria.birosag.hu, SomogyiM@kuria.birosag.hu, WellmannGy@kuria.birosag.hu, OroszA@kuria.birosag.hu, Kuria@kuria.birosag.hu, kuriasajtotitkarsag@kuria.birosag.hu,kuria_polg_sajto@kuria.birosag.hu
ErossMonika@kuria.birosag.hu, SubaIldiko@kuria.birosag.hu
Tisztelt Jogegységi Tanács!
Tisztelt Elnök Úr!
A magyarországi fogyasztói hitelszerződésekre a 2010.05.12. napjáig hatályos hitelmegállapodásról szóló 87/102/EGK irányelv 4. cikkét az EUB 2016. november 9. kelt C-42/15 számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletével úgy kötelező értelmezni (66. pont), hogy a tisztességtelen hitelfeltételekkel szemben és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adós számára a megállapodás megkötésekor az aláírt megállapodás jövőbeli teljesítési feltételeinek teljes megismerését, az említett irányelv Preambuluma és 4. cikke megkövetelte, hogy az adós mindazon tényezőknek az ismeretével rendelkezzen, amelyek kötelezettségvállalásának mértékére hatással lehetnek (lásd: 2015. július 9‑i Bucura‑ítélet, C‑348/14, nem tették közzé, EU:C:2015:447, 57. pont).
Kúria 6/2013 PJE 1-3. pontjainak pénzpiaci törvényszerűségeket sértő rendelkezése az, hogy a fogyasztó a forintkölcsön kamatánál kedvezőbb deviza kamatmérték mellett adósodott el, ezért ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: fizetési teher növekedése vagy csökkenése. Kúria tudománytalan tézise az árfolyamkockázatot kedvező deviza kamatmértékkel ellentételezettnek tekinti, így elvonja az adóstól a kamat és árfolyam összefüggését adó kamatparitás tényezőjének ismeretét, amely a kötelezettségvállalásának mértékére hatással lehet.
Kúria Jogegységi Tanácsához tegnap a Kúria 6/2013 PJE határozat 1-3. pontjainak uniós jogellenessége tárgyában írt uniós ügyvédi nyílt levelemet a deviza árfolyamkockázat adósra telepítésének tudománytalan téziséről kiegészítem és pénzügytudományi hivatkozásokkal alátámasztom.
Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. november (941–961. o.). Ábel István – Kóbor Ádám: kamatkülönbözet, spekulációs profit és árfolyam-változékonyság [cikk írásakor Ábel István a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársa; Kóbor Ádám a Világbank (World Bank) munkatársa].
“A hagyományos szó használat a forintkamat és az eurókamat (és más devizák: CHF, JPY – K.I.) eltérésére a kamatkülönbözet kifejezést alkalmazza. A kamatparitás az árfolyam és a kamatkülönbözet közötti összefüggést jelöli.”. … “Az (1) összefüggés a fedezett kamatparitás, amely azt írja le, hogy ha két eszköz, amely minden szempontból összehasonlítható, és pusztán abban különböznek, hogy az egyik forintban, a másik meg euróban van denominálva, akkor a határidõs árfolyamügylettel kiküszöbölve az árfolyamkockázatot, e két eszköz hozama azonossá válik. Ha nem ez történne, akkor mindaddig végrehajthatók olyan arbitrázsügyletek, amelyek nyereségesek, amíg a hozam ki nem egyenlítõdik … hatékony piacon teljesülnie kell ennek az összefüggésnek” …“A kamatkülönbözet és az árfolyam kapcsolatáról itt azt mondhatjuk, hogy a forintpiacon a fedezett kamatparitás lényegében érvényesül” … “Az … euróénál magasabb forintkamat ezzel megegyezõ határidõs felárakhoz vezet, vagyis ennek alapján a forint határidõs árfolyama leértékelõdik. Amennyiben … határidõs árfolyamot a várható árfolyammal helyettesítjük, vagyis a fedezett helyett a fedezetlen kamatparitásból indulunk ki, … a forint várható árfolyama szerint is leértékelõdésre számítunk pozitív kamatkülönbözet mellett” … “Hosszabb távon régióbeli összehasonlításban viszont azt tapasztaljuk, hogy a kamatparitás irányával megegyezõ módon a nagyobb kamatkülönbözetû országok valutája inkább leértékelõdik, vagy kevésbé értékelõdik fel, mint az alacsonyabb kamatkülönbözetû országok valutája. Ez tapasztalati tényeken alapuló megállapítás, hiszen az árfolyamok alakulását, különösen hosszú távon, rengeteg, általunk nem vizsgált tényezõ is befolyásolhatja – az viszont ennyibõl is látható, hogy a pozitív kamat különbözet csak rövid távon hat pozitívan a hazai árfolyamra. A tanulmányban vizsgált harmadik jellemzõ, az árfolyam változékonysága rövid és hosszú távon egyaránt korrelál a kamatkülönbözettel.”
“A forint kamatszintje jelentõsen magasabb, mint az euró vagy például a régióbeli, de még az euróénál is alacsonyabb kamatozású cseh korona kamatszintje. A magasabb hazai kamat a makroökonómia leegyszerûsített elméleti világában spekulatív tõkebeáramlást gerjeszt. A beáramló külföldi valutának forintra való átváltása növeli a forintkeresletet, és a forintárfolyam felértékelõdéséhez vezet. Egy másik érvelés viszont úgy szól, hogy azért kell magasabb kamatot fizetni a forintra, hogy a forint várható leértékelõdése miatti kockázatot ellensúlyozzuk” …
Ábel-Kóbor következtetése az, hogy a kamatkülönbözet, árfolyam változékonysága, spekulatív tőkemozgások – e “szentháromság” olyan szoros összefüggésben van egymással, hogy bármelyik tényező megváltozása mindkét másik tényező megváltozását vonja maga után. “A kamatkülönbözet tágabbra nyitása a volatilitás növekedését eredményezi, ha az együtt jár a spekulációs tõkemozgások erõsödésével. Ebbõl a szempontból nemcsak a külföldieknek a kamatkülönbözet által vonzott rövid lejáratú pénzpiaci befektetetéseit kell spekulációs tõkemozgást generálónak tekintenünk, hanem a belföldiek devizahitel-felvételének növekedését is.”
Jogi konklúzióként levonható, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamváltozás hatásainak viselése értelmezhetetlen, mivel mindkettő a forint-deviza kamatkülönbözet, árfolyam változékonyság, spekulatív tőkemozgás “szentháromságában” helyezkedik el. Eszerint az ún. kedvezőbb kamatmérték a forint-deviza kamatkülönbözetben helyezkedik el és az árfolyam változékonyságát (volatilitását) növeli, amely hosszú távon a forint leértékelődését mutatja és a tőkére, kamatra egyaránt rakódó árfolyamkülönbözetet eredményez, amely miatt a devizahitel drága hitel éppen a “kedvező kamatmérték” következményeként. Következésképpen a “kedvező kamatmérték” a devizaalapú hitel drágaságát jelenti, ezért nincs az árfolyamkockázatot ellentételező kedvező (olcsó) devizaszolgáltatás. Egyebekben az adós törlesztéskori devizavásárlásai olyan befektetések, amelynek árfolyamkockázata nincs határidős ügylettel kiküszöbölve, így a fedezetlen kamatparitás várható árfolyamának van kitéve, amit Ábel-Kóbor a forint leértékelődésével jellemez.
Hitelinézeti Szemle – 2008. hetedik évfolyam 1. szám – Schepp Zoltán: Néhány gondolat a változó kamatozású devizafinszírozás kockázatairól.
“De mitől lehet olcsóbb a devizahitel? … A kézenfekvő, ámbár félrevezető válasz az volna, hogy a devizahitelek alacsonyabb kamatozásuk miatt eredményezhetnek alacsonyabb forrásköltséget. Ez azonban féligazság, pontosabban: így, ebben a formában egyszerűen nem állja meg a helyét. A devizahitelek ugyanis csak akkor lehetnek olcsóbbak, ha a denominációs pénznem (pl. EUR vagy CHF) nem értékelődik fel a forinttal – mint bázis- vagy referenciapénznemmel – szemben annyira, hogy ezt kompenzálja. Ha a bázis- és a hitelpénznem kockázati jellemzői egybeesnének, akkor teljesülne a fedezetlen kamatparitás (uncovered interest parity – UIP), vagyis a várható hozamok és hitelterhek a várt árfolyamváltozás révén nemzetközileg kiegyenlítődnek, a piac által várt és a határidős árfolyam egybeesik”
Makkos Albert közgazdász tanulmánya: Hogyan valósították meg a devizaalapú kölcsönt. http://www.fkgp.hu/news/nem-volt-deviza-a-devizaalapu-szerzodesek-mogott/490
„A megoldás a banküzemtanban keresendő. Jelentős kölcsönfelfuttatásához alacsony kamatláb kell! A bankok forintból csak akkor tudták volna az alacsony kamatú kölcsönt biztosítani, ha egy idő után az elmaradt hasznukat érvényesíthetik. Ekkor jött a devizaalapú kölcsön gondolata. A bankok előre tudták, hogy a svájci frank forint árfolyama lényegesen emelkedni fog, tehát a kölcsönzés elején az alacsony kamatból keletkező nyereséghiány idővel busásan megtérül az árfolyam emelkedésből. Mivel nincs mögötte deviza, csak az elszámolását kell deviza jellegűnek tekinteni …
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
A megoldáshoz szükség volt a bankok pénzteremtő tevékenységére is. A bankoknak lehetőségük van, hogy a tartalékrátával számított forint letétbe helyezésével hitelkeretet hozhassanak létre. A tartalékráta nagyságát a törvény jelenleg 2-5% közötti értékben határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank a letétbe helyezett tartalék után kamatot fizet. A bankoknak a letétbe helyezett tartalék összegére nincs költsége szemben a betéteseknek fizetendő 6%-kal. A tartalékráta alapján 100% nagyságrendben hozhat létre költségmentes kölcsönállományt … A tartalékráta révén elért költségmegtakarítás lehetőséget teremtett a bankok számára, hogy átmenetileg alacsonyabb kamatszinten túl finanszírozza a háttérfedezetként megjelölt svájci frank árfolyammozgását is. Az így kiesett kamatbevételt és árfolyamveszteséget a későbbi árfolyam emelkedése pótolhatta. Tehát összességében a banknak csak átmeneti bevétel kiesése volt …
A magyar bankok a forint finanszírozás miatt a Magyar Nemzeti Bank alapkamat emelkedését követve emelték a svájci frank alapú kölcsönök kamatát. Ez a helyzet egy kettőséget eredményezett. Egyrészt a magyar devizakölcsön felvevők kénytelenek voltak a svájci frank árfolyam emelkedését elviselni. Másrészt viszont a magyar forint kamatemelkedésének terhét is megkapták. Ez egy szerződésellenes állapot. Ha ugyanis a szerződésben a svájci frank kikötésre került, akkor mind az árfolyam, mind a kamat vonatkozásában a svájci frank jellemzőit kellett volna alkalmazni. Ezek a hatások a törlesztő részletek megduplázódásához vezettek. Többek között ez a kettős hatás eredményezte, hogy a magyar devizahitelesek mind nagyobb számban fizetésképtelenné váltak, válnak, azaz a svájci frank alapú kölcsönök kifizethetetlenek.”
A fent ismertetett pénzügytudományi hivatkozások (szakismeret) alapján belátható, hogy nincs a forintkölcsönnél kedvezőbb deviza kamatmérték (nincs olcsóbb devizaalapú hitel) és így nincs az árfolyamkockázat áthárításának ellenszolgáltatása, ezért az árfolyamkockázattal szemben álló kedvezőbb kamatmérték ellenszolgáltatás, mint lényeges feltételben történő megállapodás hiányában a szerződés nem jött létre és a szerződés megkötését megelőző eredeti állapot helyreállításának – felek forintszolgáltatása és forint törlesztési ellenszolgáltatása jegybanki alapkamattal növelt kölcsönös elszámolásának – van helye.
Tisztelettel:
dr. Kriston István ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász email: drkristonugyved@gmail.com [apss_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
