DR. BUDAHÁZI-DEVIZAKÁROSULTAK! AKI IDŐT NYER, ÉLETET NYER!

loading...

DR. BUDAHÁZI-DEVIZAKÁROSULTAK! AKI IDŐT NYER, ÉLETET NYER!


Aki időt nyer életet nyer !!!
Önvédelemből „a per tárgyalását az Európai Unió Bírósága előtt C-483/16., 
C-118/17., C-38/17., C-51/17. és felfüggesztette”




Közzétéve 2017.11.16 … végzés mellékelve …

Az Országos Bírósági Hivatal friss kimutatása arról árulkodik, hogy nyár végén majdnem 7500 olyan per folyt a magyar ítélkező fórumok előtt, amelyekben a devizahitelezés valamely pontja adott alapot a jogvitára.

Az év elején nagyjából még nyolcezer devizás eljárás zajlott, majd június végére a szám 6700-ra csökkent, hogy aztán augusztus utolsó napjára újra feljebb kússzon. Idén nyolc hónap alatt nagyjából tízezer eljárás vette kezdetét, ennek alapján a bírósági hivatalnál úgy számolnak, hogy egész évben összesen 15 ezer devizahitelper futhat be az első- és másodfokú hazai fórumokra. 

Tavaly 19 ezer procedúrát regisztráltak.

A devizahitelezés bizonyos pontjairól nem csak a magyar igazságszolgáltatásnak kell állást foglalnia: a témakör számos fontos részletét az Európai Unió bírósága is köteles áttekinteni, miután az utóbbi időben több magyar bíró is a luxembourgi székhelyű testülethez fordult. 

Az ügyek között akad olyan is, amely akár komoly horderejű is lehet.
Becslések szerint jelenleg sok ezer olyan ügy lehet a végrehajtók előtt, amelyek a devizahitelek kapcsán indultak.



I n d o k o l á s

"A felperesek – módosított – keresetükben kérték a 2007. ………. 25. napján az alperessel megkötött kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását, jogkövetkezményként pedig a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítását indítványozták azzal, hogy a felperesek 5.254.802,- Ft tartozás megfizetését vállalták.

Hivatkoztak többek között az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértésére, a 
Hpt. 203. § (6)-(7) bekezdésében, a 
213. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban, továbbá a 
Ptk. 
200. § (2) bekezdése, 
217. § (1) bekezdésében, 
218. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt 
C-483/16., 
C-118/17., 
C-38/17., 
C-51/17. és 
C- 126/17. számon előzetes döntéshozatali eljárások vannak folyamatban.

Az EUMSZ 267. cikke, valamint az Európai Unió Bíróságánál kialakult ítélkezési gyakorlata szerint az EUB előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntése a vitatott uniós jog értelmezését illetően a kérdést feltevő tagállami bíróságra kötelező.

Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntéssel az EUB egyértelműsíti és meghatározza az uniós szabályok jelentését és hatályát úgy, ahogyan azt már annak hatálybalépésétől fogva értelmezni és alkalmazni kell vagy kellett volna (C-92/11. „RWE" ítélet 58. pontja).

A jelen per tárgya deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés érvényessége, a szerződésben rögzített főkötelmek teljesítése, annak mértéke. Mindezek szempontjából a vitatott szerződés a DH törvények hatálya alá tartozik.

A C-483/16. számú ügyben kérdésként merül fel, hogy az ügy érdemi tárgyalásához kötelezően előírt polgári peres beadvány benyújtására kötelezhető-e a fogyasztó, ha ilyen többletkövetelményt a DH törvények hatálya alá nem tartozó fogyasztói kölcsönszerződések adósával szemben nem támasztanak.

Korlátozható-e a fogyasztó igényérvényesítése úgy, hogy önmagában az érvénytelenség megállapítását, illetőleg jogkövetkezményként eredeti állapot helyreállítását nem kérheti, miközben más fogyasztói szerződésekkel szemben ez nem merül fel.




A C-118/17. számú ügyben kérdésként merül fel, hogy a tagállam törvény megalkotásával fogyasztói szerződéseket módosíthat-e, ez a jogalkotás összeegyeztethető-e az EU feladataival és konkrét alapelveivel, mint például a fogyasztóvédelem magas szintje, a diszkrimináció tilalma, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog. Ilyen körülmények között fenntartható-e egy érvénytelen szerződés jogkövetkezményeként az érvényessé nyilvánítás, ha ez ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel és ezáltal köteles-e viselni a fogyasztó az árfolyamkockázat okozta terheket.

Azt is megfogalmazta a kérelem, hogy az ítélkezési gyakorlat jogegységi határozatokkal irányítása sérti a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjogot, ha a jogegységi tanács bírói tagjainak kijelölése nem átlátható módon történik és az eljárás nem nyilvános, utólag sem megismerhető. E kérdés azért bír jelentőséggel, mert a deviza alapú hitelszerződések esetében a 2/2014., a 6/2013. és az 1/2016. Polgári jogegységi határozatok irányadóak, a jelen perben ezeket a 
határozatokat alkalmazni kell.

A C-38/17. számú GT előzetes döntéshozatali ügyben a Fővárosi Törvényszék a Kúria 1/2016. Polgári jogegységi határozatában foglaltakat vitatta, megkérdőjelezte a deviza alapú kölcsönszerződés érvényességét és a Hpt.-vel való összhangját, ha a szerződés a kölcsön folyósítási árfolyamát nem tartalmazta, az csak a lízingcég által egyoldalúan meghatározott módon, az ún. jóváhagyási értesítőben jelent meg.

A C-51/17. számú ügyben vitás kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel a 93/13/EGK irányelv (Irányelv) 3. cikk (1) bekezdésében írt egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek minősül-e, amely az árfolyamrést és az árfolyamkockázat viselésének kötelezettségét is előíró tisztességtelen szerződési feltétel kiesése miatt a jogalkotási beavatkozás következtében ex tunc hatállyal vált-e a szerződés részévé.

Nem egyértelmű ugyanis, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége az Irányelvvel összhangban álló értelmezés kötelezettsége mellett még mindig vizsgálható-e, azzal hogy ez a szerződési feltétel még mindig az Irányelv hatálya alá tartozik-e.

A tagállami bíróság a világos és érthető megfogalmazás követelményének és a fogyasztó felé teljesítendő kockázatfeltárás részletessége, egyediesítettsége és szükséges mértéke körében kérte az Irányelv 4. cikk (2) bekezdésének értelmezését. 

Kérdés volt végül, hogy a felek rendelkezési jogával szemben a kontradiktórius eljárásában történő megvitatás tiszteletben tartása mellett a bíróság hivatalból köteles-e olyan szerződési feltételek tisztességtelenségét vizsgálni, amelyre a fél keresetében nem hivatkozott.

loading…


A C-126/17. számú ügyben a kérdést feltevő bíróság számára értelmezést igényelt, hogy megfelel-e az Irányelv 4. cikk (2) bekezdésének és az 5. cikkének az, ha a fogyasztóval szerződő fél jognyilatkozatához, illetve nyilvántartásában lévő adatokhoz köti a kölcsönszerződés összegének meghatározását.

Az egész szerződés érvénytelensége esetén a szerződés érvényessé nyilvánításakor az összegszerűség meghatározására alkalmazható-e a fogyasztóra kedvezőbb meghatározás.

Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A jelen bíróságnak az ügy érdemében a DH törvények értelmezésével és alkalmazásával kell abban a kérdésben állást foglalnia, hogy a felperesi kereset megalapozott-e, a vitatott szerződéses feltételek érvényesek vagy tisztességtelenek, továbbá módosul-e a felek elszámolása az alperes által készített felülvizsgált elszámoláshoz képest.

Ebből következően a jelen per érdemi elbírálása szempontjából lényeges előkérdés az, hogy a DH törvényeknek az előzetes döntéshozatali eljárás által érintett szabályai egyáltalán alkalmazhatóak-e, azok összhangban állnak-e egymással és az uniós joggal, a rendelkezéseknek tulajdonított értelmezés megfelelő-e az unió bírósága által kifejtett értelmezéssel.

A jelen bíróság álláspontja szerint kérdés, hogy a perbeli igényt a DH2 törvény 37. § és 37/A. § alapján kell-e előterjeszteni.

Az árfolyamkockázat és az árfolyamrés szintén vitás, mivel a felperes arra hivatkozik, hogy a kockázatfeltáró tájékoztatást nem vagy nem megfelelően kapta meg a kölcsönt nyújtó pénzintézettől, a szerződésben vagy külön nyilatkozatban foglalt tájékoztatás nem felel meg az Irányelv előírásainak.

loading…


Továbbá kérdés a jelen perben a Hpt 213. §-a és az Irányelvben foglalt szabályok összhangja.

A perben a bíróságnak alkalmaznia kell a vitatott kúriai jogegységi határozatokat is.

E tárgyköröket az előzetes döntéshozatali eljárások érintik, a perben hozandó döntésre az Európai Unió Bíróságának határozatai kihatással bírnak.

Mindezekre tekintettel a bíróság az eljárást a Pp. 152. § (1) bekezdése alapján a per eldöntése szempontjából előzetes kérdéseknek tekintendő, előzetes döntéshozatali eljárások befejezéséig felfüggesztette. A fellebbezési lehetőség a Pp. 155. § (3) bekezdésén alapul.

Az ítélet IDE KATTINTVA olvasható!

Dr. Budaházi János ügyvéd, Szabó Miklós ügyvédi iroda, vezető biztonság – jogi és kommunikációs szaktanácsadó.
Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583. Vezetékes telefon/fax: 06-23-360-472
Email cím: drbudahazijanos.erd@gmail.com, H-CS 08:00-16:00-ig, Pénteken 08:00-14:00-ig, Ügyfélfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás