Devizakárosultaknak kedvező Uniós bírósági ítélet született

Figyelem! Hamarosan újabb EUB döntés is várható! Azzal kapcsolatban részletek a cikk végén!!!

"..Ha valaki olyan devizahiteles szerződést kötött, amelyben az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési pontok tisztességtelennek nyilváníthatóak – mert nem adtak kellő információt az árfolyamváltozás fogyasztó fizetőképességére gyakorolt várható gazdasági hatásáról –, akkor eddig felperesi pozícióban több bírósági döntés szerint csak ötéves elévülési határidőn belül támadhatta meg a szerződést.

A mostani előzetes döntéshozatali eljárásban (EDE) hozott ítélet értelmében az ilyen esetekben nincs elévülési idő, vagyis akár egy 2004-ben esetleg annál korábban kötött szerződés esetében is megtámadható a szerződés, amennyiben fennállnak a tisztességtelenség feltételei.."

Uniós bíróság: A tisztességtelen feltételekkel kötött devizahiteles ügyekben korlátlan az elévülési idő

Azon fogyasztóval szemben, aki devizában nyilvántartott kölcsönt vett fel, és nincs tudatában a kölcsönszerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegének, az e szerződési feltétel alapján megfizetett összegek visszatérítése vonatkozásában semmilyen elévülési idő nem írható elő – olvasható az Európai Unió Bíróságának egyik legfrissebb ítéletében (C-609/19).

Miután az abban foglaltak a hazai devizahitel-adósok számára is érdekesek lehetnek, a Magyar Hang megkereste Szepesházi Péter ügyvédet, aki korábban bíróként maga is foglalkozott devizahiteles ügyekkel.

– A bíróság egy francia devizahiteles – svájci frank/euró ingatlanvásárlási hitel – ügyében hozott döntést, ami a magyar devizahitelesek számára is fontos lehet. Egyrészt a döntés szerint megerősítette, hogy ha az ügylet az adós számára korlátlan árfolyamkockázatot jelent, akkor ezen előírások (azok hatásai), a kapcsolódó tájékoztatás tisztességtelen mivoltát vizsgálhatja a nemzeti bíróság.

Másrészt az EUB úgy döntött, hogy amennyiben a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy tisztességtelenek az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési pontok – például mert nem fogalmazták meg azokat világosan és érthetően –, akkor a fogyasztó által benyújtott keresetet nem lehet az elévülési időre hivatkozva elutasítani, bármennyi idő is telt el – magyarázta a lényeget az ügyvéd.

Szepesházi Péter egy egyszerű példán keresztül mutatta meg, mit jelent mindez a hétköznapi életben. Ha valaki olyan devizahiteles szerződést kötött, amelyben az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési pontok tisztességtelennek nyilváníthatóak – mert nem adtak kellő információt az árfolyamváltozás fogyasztó fizetőképességére gyakorolt várható gazdasági hatásáról –, akkor eddig felperesi pozícióban több bírósági döntés szerint csak ötéves elévülési határidőn belül támadhatta meg a szerződést.

A mostani előzetes döntéshozatali eljárásban (EDE) hozott ítélet értelmében az ilyen esetekben nincs elévülési idő, vagyis akár egy 2004-ben esetleg annál korábban kötött szerződés esetében is megtámadható a szerződés, amennyiben fennállnak a tisztességtelenség feltételei. 

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy viszonylag rövid időn belül ez már a második olyan EUB-döntés, amely legalább valamilyen reményt ad a bajba került devizahiteleseknek. Korábban ugyanis már döntött a testület arról, hogy tisztességtelen a korlátlan árfolyamkockázat-viselésre vonatkozó szerződési kitétel, ha annak az egyszerű fogyasztó számára is könnyen érthető módon nincsenek kifejtve a gazdasági következményei, amelyek alapvetően befolyásolhatják a fizetőképességét.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, az EUB előtt van egy másik, még jelentősebb ügy is, a C-932/19-es, amelyben a 2014-es devizahiteles törvényekkel kapcsolatosan arról kell dönteni a taláros testületnek, hogy azok sértik-e az uniós fogyasztóvédelmi jogot.

Ha úgy döntenek, hogy igen, akkor az azt jelenti, nincsenek orvosolva e törvények által kezelt kérdések – vagyis az egyoldalú kamatemelés, a devizavételi és -eladási árfolyamával kapcsolatos problémák –, és akkor a devizahiteles szerződések automatikusan érvénytelenek.

Ebből az is következhet, hogy kamatmentesen kell elszámolni az ügyletet, vagyis a felvett – immáron így forinthitel – összegét kell összevetni a visszafizetett forintösszeggel és úgy egyenleget vonni az úgynevezett visszatartó erő elve alapján, ami a Fogyasztóvédelmi Irányelvből következik.

Erről ugyanakkor még viták folynak, és még az EUB sem döntött az ügyben. Amennyiben azonban az adósok számára kedvező döntés születik, és érvénytelennek minősítik a devizahiteles törvényeket, akkor legrosszabb esetben is minimális kamattal és forintalapon számolják majd el a szerződéseket, ami hatalmas könnyebbség lehet a forint gyengülése miatt vagyonukat elvesztő családok számára.